Sorban ötödször tüntettek Belgrádban a kormány ellen, s bár feltehetően a nagy hideg miatt kevesebben voltak az utcákon, mint az előző két alkalommal, ám – amint Dragan Djilas ellenzéki vezető Twitter-bejegyzéséből is kiderült – a tüntetések egyre több településre terjednek át, Kragujevácban, Kursumlijában, Pozegában, Nisben és Újvidéken is megmozdulásokat tartottak.
Ez azért is nagy szó, mert Szerbiában a Facebookon nincs élő közvetítés a tiltakozásokról, az pedig elképzelhetetlen, hogy valamelyik országos csatorna korrektül számoljon be a történésekről. A tüntetők szombaton is a közszolgálati média, az RTS belgrádi épülete elé vonultak, s kiegyensúlyozott tájékoztatást követeltek. Már az előző négy alkalommal is egy percre nagy hangzavart keltettek, hogy így tiltakozzanak a közmédia meglehetősen egyoldalú, kormánypárti tájékoztatása ellen, ám követeléseiket eddig még csak meg sem hallgatták. Ugyanakkor a magántelevíziók esetében sem jobb a helyzet, a Pink televízió talán az RTS-nél is elvakultabb, sok jót pedig már a kormányzó Szerb Haladó Párthoz (SNS) közel álló vállalkozó által felvásárolt Prva, illetve O2 televíziótól sem lehet várni.
Jellemző a mai szerbiai médiaviszonyokra, hogy a tüntetésekről egyedül az egyébként az interneten is elérhető vajdasági regionális csatorna, a szabácsi televízió (TV Sabac) számolt be élőben, s hogy hogy nem, a program épp a megmozdulások idején vált elérhetetlenné, s borult sötétségbe az MTS nevű – szintén a kormányhoz közeli – kábelcsatorna kínálatában. A szabácsiak érdeklődése nem véletlen, a település polgármestere, Nebojsa Zelenovic az ellenzéki Együtt Szerbiáért nevű párt vezetője. Tavaly novemberben, Strasbourgban, az Európa Tanács előtt arról számolt be, 25 ezer eurót kínáltak neki, hogy lépjen át Vucic államfő SNS-ébe.
A belgrádi és a budapesti tüntetések mutatnak rokon vonásokat, hiszen a szerbiai tüntetők is követelik, hogy a közszolgálati média ne legyen elfogult a kormány, illetve Aleksandar Vucic elnök javára, s a szerbiai megmozdulásokon is sok fiatalt látni. Egy internetes felmérés szerint a résztvevők 61 százaléka 40 év feletti ugyan, a 31-40 év közöttiek aránya azonban magas, 27 százalékos, a 21-30 év közöttieké pedig tíz százalék.
A tüntetők csökkenő száma miatt a szervezők egyre nagyobb dilemmába kerülnek: milyen elérhető célokat fogalmazzanak meg? Nyilvánvaló ugyanis, hogy csak az ő követelésükre az állami média nem válik kiegyensúlyozottabbá, vagy ahogy Aleksandar Vucic államfő korábban fogalmazott, ha ötmillióan vonulnak az utcára, akkor sem teljesíti követeléseiket. (Emiatt nevezik a tüntetéseket „Egy az ötmillióból”-nak.) Előrehozott választást szintén nem érdemes követelni, hiszen az SNS támogatottsága a Cesid választási megfigyelő központ szerint 53,3 százalék, míg ha a vezető ellenzéki pártok összefognának, mindössze 15 százalék körüli eredményt érnének el. Márpedig egyelőre nincs is kilátás arra, hogy egy választási listán induljanak. Tény azonban: ide vezetett az óriási médiatúlsúly.
A tüntetők az utolsó 2018-as megmozduláson követelték Oliver Ivanovic koszovói ellenzéki vezető meggyilkolása körülményeinek feltárását, illetve Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter távozását, ezekhez képest most szombaton új követeléseket nem fogalmaztak meg. Szakértők egyetértenek abban, a tüntetések csak akkor lehetnek sikeresek, ha az ellenzékből kinő egy olyan sikeres személyiség, akit elfogad az összes párt, s sikeres alternatívája lehet a karizmatikus Vucicnak.
Az első lépés megtörtént, a szerbek egy része felébredt az apátiából, ez azonban kevés, újabb kezdeményezésekre van szükség. A Balkan Insight honlapjának nyilatkozó Jelena Anasonovic, a belgrádi politikai tudományok karának hallgatója szerint a megmozdulás résztvevői tisztában vannak azzal: gyors sikert nem érhetnek el, hanem maratonra kell felkészülniük. Boban Stojanovic, a politikatudományok karának professzora szerint a tüntetők pontosan tudják, Vucic pártját csak választásokon győzhetik le. Azt senki sem gondolja, hogy Vucic csak azért adja át a hatalmat, mert ezrek tüntetnek ellene. A megmozdulások még novemberben kezdődtek azután, hogy ismeretlenek megtámadták Borko Stefanovic ellenzéki politikust. Még akkor három gyanúsítottat tartóztatott le a rendőrség, de december 25-én mindhármukat elengedték, mert állítólag nem volt közük az incidenshez.
