A nyugdíjasoknak már nem éri meg a szövetkezet

Publikálás dátuma
2019.01.07. 10:00
Képünk illusztráció
Fotó: KÁLLAI MÁRTON
Nehéz helyzetbe kerültek a 2017 nyarán indult közérdekű nyugdíjas szövetkezetek (nyusz), olyannyira, hogy egyesek már a megszűnést fontolgatják. Elvesztették ugyanis legfőbb vonzerejüket, hiszen a nyugdíjasok az idei évtől már nem csupán a szövetkezeteken keresztül vállalhatnak kedvezményes adózással munkát. Január 1-jétől a munkát vállaló nyugdíjasoknak nem kell a jövedelmük után 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot és 10 százalékos nyugdíjjárulékot fizetniük, csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót. Ez a kedvezmény eddig csupán a nyusz-tagoknak járt. Az elmúlt másfél évben összesen 148 nyusz alakult meg. Az általunk megkérdezett szövetkezeti vezetők elismerték: most nehéz helyzetbe kerültek. A lapunknak nyilatkozó Hrubi Gyula, a kecskeméti székhelyű Nyugdíj-Plusz Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet elnöke arról is beszámolt, hogy a 2019-es esztendő eddig eltelt néhány munkanapján 2-3 tagjuk már be is jelentette: kilépnek a szövetkezetből. Úgy döntöttek ugyanis, hogy inkább közvetlenül létesítenek munkaügyi kapcsolatot foglalkoztatójukkal. Szerinte azonban akadnak előnyei is a nyuszoknak, elsősorban az így foglalkoztatottak számára. Ha a nyugdíjast a munkahelye közvetlenül foglalkoztatja, akkor évente 30 napos fizetett szabadságot kell nyújtania, emellett betegség esetén 15 nap is jár a dolgozó számára, amiből 12-őt ki is kell fizetni. Ha nyusz-tagot foglalkoztatnak, akkor a munkáltató ezeket a költségeket megtakaríthatja. Hrubi Gyula tapasztalatai szerint a nyugdíjas munkavállalóknak előnyösebb, ha a szabadságukkal saját igényeik szerint gazdálkodhatnak, és így nyusz-tagokként megtehetik például, hogy nyáron akár két-három hónapig nem dolgoznak. Igaz, ilyenkor fizetést sem kapnak. Arról is kevesebb szó esett eddig, hogy bár az Erzsébet-utalvány forgalmazása január 1-jétől megszűnt, de továbbra is felhasználhatóak az év végéig, mégpedig úgy, hogy a nyusz-tag nem adózik utána. De továbbra is fennmarad az ételjuttatási kedvezmény adómentessége, vagyis ha a nyusz-tag munkavállaló összegyűjti az élelmiszervásárláskor kapott számláit, és azt bemutatja, akkor a bruttó keresetének ekkora hányada után nem kell személyi jövedelemadót fizetnie. Hrubi Gyulától megtudtuk: elsősorban könnyű fizikai munkát tudnak ajánlani, takarítást vagy árufeltöltést. Az adminisztratív jellegű munkakörökben a foglalkoztatók inkább a volt alkalmazottaikat foglalkoztatnák tovább, például a könyvelőket vagy a bérszámfejtőket. S noha az időskorúak szívesen vállalnának otthonról is végezhető távmunkákat, a munkáltatóknak nincs ilyen jellegű igényük. Építőipari szakemberekre,  például hideg- és a melegburkolókra vagy  víz- és gázszerelőkre viszont nagyon is igény tartanának, ezek a szakemberek azonban nem veszik igénybe a nyuszok segítségét.
Szerző

Romlandó tejárcsökkenés

Publikálás dátuma
2019.01.07. 07:30
A friss zöldség és gyümölcs, valamint a tojás ára nőtt tavaly a leginkább
Fotó: Népszava
Több mint tíz százalékkal mérsékelte a tartós tejek bolti árát a januári áfacsökkentés, ám a hatás valószínűleg nem lesz tartós.
Idén is folytatódott az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adójának (áfa) csökkentése: január 1-jétől a tartós tej 18 százalékos áfáját 5 százalékra mérsékelte a kormányzat. A lépést ugyanakkor nem kapkodták el, pedig az ágazat szereplői évek óta szorgalmazták, hogy az uht és ez esl tejek is kerüljenek be a kedvezményes áfakörbe, és ezt támogatta az agrártárca, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is. Azért is furcsa, hogy a kormányzat évekig húzta a tartós tejek áfájának csökkentését, mert még a 18 százalékos áfa miatt is megérte kockáztatni az áfacsalóknak. Előfordult, hogy egyes szomszédos országokban a helyi tartós tej bolti ára magasabb volt, mint ugyanannak a terméknek a magyarországi fogyasztói ára - említette a Népszavának Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető-igazgatója. Szerinte nem is annyira az illegális kereskedelemben forgalmazott tej mennyisége okozott nagy fejfájást a hazai termelőknek és feldolgozóknak, mint inkább az áfacsalással értékesített termékek árletörő hatása. Márpedig a tej vevőcsalogató alapvető élelmiszeripari termék, s ha az egyik lánc mélyen a hazai fogyasztói árak alatt akciózik ilyen termékekkel, akkor a többiek is lépéskényszerbe kerülnek. Az 5 százalékos áfáért viszont már nem éri meg a tilosban járni.  A 13 százalékos áfacsökkentés 11 százalékkal mérsékelte a tartós tejek árát. Ez már az év első napjaiban is megjelent az üzletek áraiban - mondta a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Ehhez hasonló volt a sertés tőkehús áfacsökkentése 2016-ban, amikor azonnal olcsóbb lett ez a húsféle. Az élelmiszertermékek árát azonban csak részben mozgatják a hazai trendek. A sertéshús esetében is a nemzetközi folyamatok, az alapanyagok drágulása húzta fel a hazai árakat is: a sertéshúsok ára már 2016-ban visszakúszott az eredeti szintre. A baromfi és a friss tej áfáját 2017-ben csökkentette a kormány 28, illetve 18 százalékról. A lépés átmenetileg ezeknél a termékeknél is árcsökkenéssel járt, de a tojás a dioxin mérgezés, majd a madárinfluenza okozta termeléskiesés miatt nem lett olcsóbb. Az aszály nem csak a magyar, de az európai gazdákat is sújtotta, és ez a takarmányárakat is feljebb tornázta. A hazai termelőktől országos átlagban literenként 98-99 forintért veszik át a nyers tejet, míg a termelési költség szintén átlagot számítva 105 forint. A termelőknek meg kell birkózniuk az ipari áram tavalyi 50 százalékos emelésével, a gázolaj drágulásával és a munkaerőhiány okozta bérköltség-növekedéssel is. Ma már indiai vendégmunkások is dolgoznak egyes tejipari vállalkozásnál - mondta lapunknak Harcz Zoltán. Az Európai és a hazai trendeknek megfelelően, ha mérsékeltebb ütemben is mint a legtöbb versenytársunknál, de emelkednek a felvásárlási árak. A termelők kénytelenek legalább az önköltségi áron, vagyis literenként 100 forint fölött adni a feldolgozóknak a tejet ahhoz, hogy a támogatásokkal a fejlesztéshez elegendő profitot termeljenek. Az áfacsökkentés ármérséklő hatása tehát a tartós tej esetében is valószínűleg csak átmeneti lesz, így az év során várhatóan, ha kis mértékben is, de ismét drágulni fog ennek a tejnek fogyasztói ára is. A hazai tejárak egyébként az unióban a 26. helyen találhatók.     

A szegények kosara a legnehezebb

Az élelmiszerek a lakossági fogyasztói kosárban 25 százalékot, a házon kívüli, vagyis például éttermi étkezést leszámítva is 21 százalékot képviselnek - közölte lapunkkal Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője. Ez jóval magasabb arány, mint a nyugat-európai országok átlaga. Minél alacsonyabb a jövedelmi szintje egy háztartásnak, annál nagyobb az élelmiszerek súlya a fogyasztói kosarában. Az élelmiszerárak emelkedése is őket érinti a legérzékenyebben. Márpedig az egyik legfontosabb zöldségféle, a burgonya 2018 január-novembere között 11, a zöldség 13, a friss hazai és az import gyümölcs pedig átlagosan 7,3 százalékkal került többe, mint az azt megelőző évben. A sertéshús ára érdemben nem változott, a baromfihús 3,8 százalékkal került többe, mint 2017-ben. A legnagyobb mértékben, 15 százalékkal a tojás drágult. Az élelmiszer árak tavaly 4,1 százalékkal emelkedtek 2017-hez képest, ami jelentős mértékben járult hozzá a 2018-as inflációhoz.       

Szerző

A rendkívüli meleg miatt több zöldség is a másfélszeresére drágult

Publikálás dátuma
2019.01.06. 19:04
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Terméktanács szerint az árak csak akkor csökkennek, ha a következő szezonban nem lesz szélsőséges az időjárás.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat előzetes értékelése alapján a valaha mért legforróbb év volt a tavalyi Magyarországon. Az RTL híradója szerint a rendkívüli meleg miatt egyes zöldségek másfélszeresükre drágultak. A műsorban elhangzott, hogy a Terméktanács szerint hagymából jelenleg csak külföldi kapható Magyarországon. A burgonya 44, a hagyma 48, a fejes káposzta pedig 53 százalékkal drágult egyetlen év alatt.   De búzából is tizedével kevesebbet takarítottak be, mint szoktak, részben emiatt a kenyér ára is nőtt Magyarországon. A zöldségárak Európa-szerte az egekbe szöktek, a kontinens egy részén a magyarországinál is nagyobb aszály pusztított. A Terméktanács szerint az árak csak akkor csökkennek, ha a következő szezonban nem lesz szélsőséges az időjárás.
Szerző