A rendkívüli meleg miatt több zöldség is a másfélszeresére drágult

Publikálás dátuma
2019.01.06. 19:04
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Terméktanács szerint az árak csak akkor csökkennek, ha a következő szezonban nem lesz szélsőséges az időjárás.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat előzetes értékelése alapján a valaha mért legforróbb év volt a tavalyi Magyarországon. Az RTL híradója szerint a rendkívüli meleg miatt egyes zöldségek másfélszeresükre drágultak. A műsorban elhangzott, hogy a Terméktanács szerint hagymából jelenleg csak külföldi kapható Magyarországon. A burgonya 44, a hagyma 48, a fejes káposzta pedig 53 százalékkal drágult egyetlen év alatt.   De búzából is tizedével kevesebbet takarítottak be, mint szoktak, részben emiatt a kenyér ára is nőtt Magyarországon. A zöldségárak Európa-szerte az egekbe szöktek, a kontinens egy részén a magyarországinál is nagyobb aszály pusztított. A Terméktanács szerint az árak csak akkor csökkennek, ha a következő szezonban nem lesz szélsőséges az időjárás.
Szerző

Alacsony bérre számíthatnak a magyar anyák

Publikálás dátuma
2019.01.06. 16:36
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock
A nyugati országokban kisebb, míg Magyarországon, Csehországban és Olaszországban nagyobb a különbség.
Számos országban kimutatták az anyák bérhátrányát és az apák bérelőnyét a gyermektelenekhez képest, egy friss kutatás pedig most Magyarországon is rávilágított arra, hogy az anyák sokkal alacsonyabb bérre számíthatnak, már a gyermek születése előtt is – írja a Portfolio. Az anyasági bérhátrány nagymértékben függ az intézményi (gyermekellátás elérhetősége, fizetett távollétek hossza) és kulturális háttértől, ezért mértéke országonként erősen eltérő. Az anyák bére általában mind a gyermektelen nők, mind az apák béréhez viszonyítva alacsonyabb. Mint írják, ez a háztartásokon belüli specializálódással magyarázható: a gyermek megszületése után az anyák inkább a gyermekellátással, az apák pedig inkább a pénzkereséssel foglalkoznak. Lovász Anna, Ewa Cukrowska-Torzewska és Szabó-Morvai Ágnes a Munkaerőpiaci Tükör című kiadványban megjelent tanulmányában azt kiemeli: „mindezek miatt már a szülővé válás előtt is lehetnek eltérések a leendő anyák döntéseiben és munkapiaci helyzetében, de ez még nem a gyermekgondozás okozta valós időkorlátok, hanem a várakozások következménye. Lehet, hogy a leendő anyák már ekkor kevesebbet fektetnek a karrierjükbe, mivel tudják, hogy a gyermekvállalás komoly munkapiaci hátrányokkal jár majd, ezért nem éri meg a nagyobb befektetés.” Szerintük már az első gyermek megszületése előtt különbözhet a leendő anyák bére a leendő apákétól, illetve azon nőkétől is, akik rövid távon nem terveznek gyermeket.

Hazánkban nagyobb a különbség

A kutatás szerint a nyugati országokban kisebb a különbség, míg Magyarországon, Csehországban és Olaszországban nagyobb. Svédországban az első gyermek megszületése előtt a leendő anyák és apák jövedelme és havibére csak kissé tér el egymástól. Azonban a gyermek megszületése után az anyák relatív jövedelme nagyot zuhan a hirtelen lecsökkent munkaidő miatt. Ugyanakkor az órabér nem ugrásszerűen, hanem fokozatosan csökken gyermek 15 éves koráig, ami az anyák hosszabb távú gyermekellátási tevékenységének tudható be. Dániában a munkaórákban, a foglalkozási szintekben és az órabérekben is jelentős változások mennek végbe az első gyermek születése utáni években. Az időbeli trendeket nézve ezek a gyermekvállalás utáni eltérések a teljes női-férfi bérkülönbség egyre nagyobb részét magyarázzák. Ugyanakkor a gyermekek megszületése előtti eltérések egyre kisebbek.   A tanulmány szerzői szerint  20-24 százalék közötti bérkülönbséget találunk a leendő szülők között Olaszország, Csehország és Magyarország esetében. Az anyák első gyermekük 3-6 éves korában keletkező órabérhátránya minden országban bár eltérő mértékű, de szignifikáns összefüggést tükrözött. Franciaországban, Olaszországban, illetve Magyarországon a szülés után kisebb órabérhátrányt találtak, mint a szülés előtt.
„Ezt az magyarázhatja, hogy ezekben az országokban az első gyermek 3-6 éves korában már csak azok az anyák tértek vissza a munkába, akiknek jobbak a munkaerőpiaci kilátásai, illetve akik elhivatottabbak a karrierjük iránt”

– emelték ki a tanulmány szerzői, akik 2006 és 2016 között vizsgálták az adatokat.

A vizsgált nyugati országokban a nők semmilyen vagy csak kevés bérhátrányt szenvednek el, ha a közeljövőben gyermekük születik. A déli és a kelet-európai országokban ugyanakkor már a gyermek születése előtt jelentős bérhátrány figyelhető meg. A dél- és kelet-európai leendő anyák bérhátránya nem csak külső intézményi tényezőktől (például munkáltatói diszkrimináció), hanem a nők saját választásainak (magasabb pozícióra való jelentkezés, szakmaválasztás) is a következménye. Noha az eredmények nem nyújtanak bizonyítékot ok-okozati kapcsolatra, azokban az országokban, ahol a kisgyermekes anyák hátránya nagyobb, ott a leendő anyák jobban korlátozzák magukat már a gyermek születése előtti években. 
Szerző
Frissítve: 2019.01.06. 19:26

Így válthatják ki az M0-s nyugati szakaszát

Publikálás dátuma
2019.01.06. 13:58
Illusztráció
Fotó: Shuttertock
A budai oldalon az M100-as és M10-es utak zárnák le az M0-ból és az M1-ből álló körutat.
Bezárulhat a Budapest körüli autópálya gyűrű, de nem az eddig tervezett M0 nyomvonalán – írja a G7.hu. A Magyar Közlöny december 30-i számából kiderült, hogy számos út- és vasútfejlesztési tervet átírt a kormány. A portál kiemeli:
a legújabb terület-fejlesztési térképről eltűnt az M0-s nyugati szakasza.

Mint írják, a legújabb kormányzati elképzelések megvalósulása esetén is bezárulna az autópálya gyűrű Budapest körül, de nem kör, hanem inkább egy zsák alakja lenne, és nem végig M0-snak hívnák. A budai oldalon az M100-as és M10-es utak zárnák le az M0-ból és az M1-ből álló körutat. Sokáig nem lehetett tudni, hogy 2×1 sávon vagy 2×2 sávon épül meg az út, az R-jelölés pedig gyorsutat jelölt, amin akár szintbeli kereszteződések is lehetnek. A legújabb tervek alapján eldőlni látszik a kérdés, és autóútként valósulhat meg az út. A kezdetben 102-es néven tervezett utat ugyan 2×2 sávval tervezték, de később 2×1 sávon szerették volna megépíteni. 2016-ban már R11 néven került be az út a kormány által megépíteni tervezett utak közé, idén januárban pedig újra nevet váltott, most éppen M100-as. Az út csak akkor lehet igazán az M0 alternatívája, ha megépül Kesztölc és Budapest között az M10-es néven tervezett út, kiváltva a számos településen át vezető, rendkívül túlterhelt 10-es utat, és megépül a 10-es út és a 11-es út közötti M0 szakasz. A cikkben kiemelik: bár az országos területrendezési terv térképéről eltűnt az M0-s nyugati szektora, az építkezésről még nem tett le teljesen a kormányzat. Magában a területrendezési tervben továbbra is ott van még a legújabb módosítás szerint is.
Szerző