Váratlanul beolvasták az ellenzék öt pontját a köztévében

Publikálás dátuma
2019.01.07 14:54

Fotó: Tóth Gergő
Miután csaknem egy hónapja sikerrel kerülték el, az M1 végül túlesett a dolgon. Egy lejárató anyag keretében mind az öt követelés elhangzott.
Majdnem egy hónapot kellett rá várni, de végül mégis szerepelt az ellenzék öt pontos követelés-listája a köztévé adásában, szúrta ki a 444.hu. A pontok - melyekkel olyannyira nem akart foglalkozni az MTVA, hogy még az ezzel ellenzéki országgyűlési képviselők bántalmazása is belefért az ügy érdekében - ugyanakkor ezúttal is csak egy lejárató anyagban kaptak helyet. A 2 perc 11 másodperc hosszú híradós klip témája és címe a következő:
"Nem tudta felsorolni az ellenzéki követelések minden pontját a Momentum elnöke".
Az anyag azt a kétségtelenül kínos pillanatot dolgozza fel, amikor Fekete-Győr András pártelnök a HVG-nek adott interjúban csak négyet tudott felidézni a pontok közül. Ezeket egyébként éppen a Momentum találta ki decemberben, és elsőként maga Fekete-Győr olvasta fel őket a Kunigunda utcai székház előtt tüntető tömegnek. Az ellenzék országgyűlési képviselői csak ezután karolták fel a pontokat, melyekhez januárban már mint a magyar emberek követeléseihez fogadtak hűséget:
  • 1. Követeljük rabszolgatörvény azonnali visszavonását!
  • 2. Követeljük a kevesebb rendőri túlórát!
  • 3. Követeljük a független bíróságokat!
  • 4. Követeljük az Európai Ügyészséget!
  • 5. Követeljük a független közmédiát!
Fekete-Győrnek az Európai Ügyészséghez való csatlakozás nem jutott eszébe, melyért egyébként Hadházy Ákos gyűjt aláírásokat.
Nemrég egyébként a szakszervezetek is összefoglalták követeléseiket a túlóratörvény kapcsán. Ők négy pontot fogalmaztak meg, melyeket a szombati demonstráción ismertetett Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke: követelik, hogy töröljék el a rabszolgatörvény; követelik a tisztességes munkáért járó tisztességes bért; követelik a sztrájktörvény módosítását, a sztrájkjog visszaadását, hogy a munkás megvédhesse magát; és követelik az emberi nyugdíjkorhatárt, hogy a munkás ne a munkapad mellől kerüljön a koporsóba.

Újra kell vizsgálni minden devizahiteles tartozását! - LMP

Publikálás dátuma
2019.03.19 15:19
Devizahitelesek demonstrációja
Fotó: Molnár Ádám
A párt szerint erre az Európai Bíróság két döntése nyomán van szükség, amelyek megmutatták, a magyar kormány a bankok érdekeit képviselve próbálta megoldani a devizahitel-problémát.
Az LMP szerint az Európai Bíróság két döntése alapján újra kellene vizsgálni minden devizahiteles tartozását, és a kormánynak végre igazságot kellene tennie a devizahiteleknél történt visszaélések ügyében -  mondta keddi budapesti sajtótájékoztatóján Csárdi Antal.

A párt frakcióvezető-helyettese emlékeztetett, az Európai Bíróság március 14-én ismételten egy olyan döntést hozott, ami egyértelműen mutatja, hogy a magyar kormány hibásan, az európai uniós joggal ellentétesen kísérelte megoldani a devizahitel-problémát.
Az ügyben született 2015-ös törvények a bankok érdekeit képviselték és egy nagyon szűk rétegnek biztosítottak lehetőséget "elfogadható módon kiszállni" a hitelproblémából
- tette hozzá.
Csárdi Antal kijelentette: a mostani és a múlt év szeptemberi bírósági döntések alapján a magyar kormánynak és a törvényhozásnak feladata és kötelezettsége van ebben a kérdésben. Az LMP felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul hozzon igazságos döntést az ügyben, és számoltassanak újra minden devizahitelt, amit "tisztességtelen módon kényszerítettek a hitelfelvevőkre a bankok".
A kormány és a törvényhozás első feladata, hogy amíg nem születik az ügyben döntés, függesszék fel a "devizahiteles kilakoltatásokat" -
mondta az ellenzéki országgyűlési képviselő.

Még nem döntött a családvédelmi akciótervről az LMP

Csárdi Antal a keddi sajtóeseményen kérdésre válaszolva elárulta, a családvédelmi akcióterv parlamenti vitája után dönt arról a frakciójuk, hogyan szavaznak majd az ügyben. "Az alapcélokat én személyesen nagyon támogatom, de észre kell venni, hogy a családvédelmi akcióterv ezer sebből vérzik" - fogalmazott.

Három kormányközeli hírportált is beperelt Krekó Péter

Publikálás dátuma
2019.03.19 15:08
Krekó Péter
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A Political Capital ügyvezető igazgatójáról valótlan híreket tett közzé a Figyelő, majd azok nyomán az Origo és a 888.hu.
Jó hírneve megsértése miatt bírósághoz fordult Krekó Péter szociálpszichológus, politikai elemző. A három kormányközeli médium hamis állításai különösen előnytelen színben tüntették fel a kutatót, akinek emiatt gyalázkodó, erőszakra buzdító kommenteket és üzeneteket kellett elviselnie. Krekót a perben a Magyar Helsinki Bizottság képviseli.
Idén január 4-én „leleplezőnek" szánt írással rukkolt ki a Figyelő, majd még aznap tényként tálalta mindezt az Origo és a 888 is. Több becsmérlő, hamis állításuk közül azok voltak a legsúlyosabbak, amelyek Krekó Pétert külföldi titkosszolgálati érdekek kiszolgálójának állították be, és mint nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyt jelenítették meg, megkérdőjelezték ezzel szakmai tisztességét. A cikkek nem csupán az olvasók hátrányos befolyásolására voltak alkalmasak, hanem érzékelhető személyes hátrányt - munkahelyi és magánéleti károkat - okoztak Krekónak. Az írások alatti internetes kommentekben pedig számos becsületsértő és gyűlöletkeltő vélemény jelent meg róla.
Az állításokkal szemben Krekó Péter sohasem vet rész titkosszolgálati akciókban, így a brit titkosszolgálat nem létező „pszichológiai" hadviselési akciójában sem, írja a Helsinki.
Tevékenysége sohasem jelentett nemzetbiztonsági kockázatot. Épp az ország érdekeit szolgálta, amikor például a szélsőjobb nemzetközi kapcsolatairól vagy az orosz politikai befolyásról és dezinformációs offenzíváról vezetett kutatást vagy készített tanulmányt.
Krekó írásaiban és interjúiban azt kritizálta, hogy a kormány ahelyett, hogy fellépne a rosszindulatú orosz befolyásszerzési kísérletek ellen, inkább tágra nyitja az ajtót előtte. A politikai elemző elleni összehangolt lejáratási kísérletnek az a célja, hogy hiteltelenné tegye a többéves kutatási eredményein alapuló kritikus megállapításait. Ismert, hogy tavaly jelent meg Krekó könyve az Athenaeumnál Tömegparanoia - Az összeesküvés-elméletek és álhírek szociálpszichológiája címmel.
A perben Krekó Pétert képviselő Magyar Helsinki Bizottság maga is gyakran kerül a kormánypropaganda célkeresztjébe. A civil jogvédő szervezet számos helyreigazítási pert nyert már kormányközeli lapok ellen és több esetben biztosított jogi képviseletet olyanoknak, akiket a kormány és propagandája akart lejáratni.