Közös ellenzéki lista: a választási matek is számít

Publikálás dátuma
2019.01.08 07:45

Fotó: Népszava/ Vajda József
Két ellenzéki párt elutasítja, a többi óvatosan fogalmaz azzal az MSZP-s felvetéssel kapcsolatban, hogy az európai parlamenti választásra állítsanak közös listát.
Ellentmondásosan, de szokatlan módon korántsem ellenségesen reagáltak az ellenzéki pártok az MSZP elnökének a múlt szombati tüntetésen tett utalására, amely szerint közös EP-listát állíthatnának. Hajnal Miklós, a Momentum elnökségi tagja azt mondta a Népszavának, hogy önállóan indulnak tavasszal. „Mivel ez egy teljesen arányos, tisztán listás választás lesz, minden politikai erő számára remek lehetőséget nyújt majd arra, hogy felmérje a valós politikai támogatottságát” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az őszi önkormányzati választás természetesen egészen más helyzeteket teremt majd. „Akkor valóban nagyon fontos lesz a taktikai szavazás, így a Momentum a Mi Hazánk kivételével mindenki mással hajlandó lesz együttműködni”. Ezzel szemben a párbeszédes Tordai Bence – hangsúlyozva, hogy ez a személyes véleménye – úgy fogalmazott: bűn lenne nem kihasználni azt a lendületet, ami a közös ellenzéki demonstrációk során létrejött, és tavasszal egymással versengő EP-listákat felállítani. Már csak azért is, mert az őszi önkormányzati választásokra úgyis minden ellenzéki párt deklaráltan együttműködésre készül. „Vagyis a történet eleje és vége is a közös fellépésről, az ellenzéki egységről szól, így a politikai dinamika és a választási logika is azt diktálja, hogy akkor májusban is egységesen lépjen fel az ellenzék, hiszen a centrális erőtér a szemünk láttára szűnt meg. Az lenne a legjobb, hogy ha Orbán Viktorékkal szemben minden EU-párti politikai erő közösen indulna” – mondta Tordai Bence. A párt hivatalos álláspontja egyébként röviden annyi, hogy a Párbeszéd minden megoldásra nyitott, ami a közös ellenzéki fellépést elősegíti. Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció képviselője csak annyit mondott: miként eddig, ezután sem kommentálnak nyilvánosan semmilyen a pártok egymás közti viszonyát illető javaslatot, „a DK minden ilyen esetben a tárgyalások híve”. Kanász-Nagy Máté, az LMP szóvivője is csak úgy reagált, hogy „ezt a kérdést egyelőre nem nyitottuk ki, az LMP jelenleg önálló EP-lista állítására készül. A Jobbik világossá tett: kizárt a közös lista.
László Róbert, a Political Capital választási szakértője szerint a közös lista, de a külön indulás mellett is vannak érvek. Puszta választási matematika szempontjából, ha például egy közös ellenzéki lista 51-49 százalékos arányban győzi le a Fideszt, az 11 ellenzéki és 10 kormánypárti EP-mandátumot jelentene. Viszont, ha a Fidesz 49 százaléka mellé úgy számolunk, hogy az ellenzéki 51 százalék például 15-12-8-8-8 arányban oszlik meg, máris kiderül, hogy a kormánypárt 12 mandátuma mellé az ellenzék összesen csak 9-et tudna szerezni. „Persze az a legnagyobb kérdés jelenleg: mikor megy el több ellenzéki szimpatizáns szavazni majd májusban. Ha egy lista van, vagy ha külön indulnak a pártok? Néhány héttel ezelőttig még egyértelműen úgy tűnt, az utóbbi esetben mennének el többen, de az év végén kezdődött tüntetések miatt már nem vagyok ebben biztos” – mondta László Róbert. Érdekes egyébként, hogy 2004-ben Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök javasolt egy közös kormány-ellenzék választási listát a legelső európai parlamenti választásokon, akkor Orbán Viktor "nagyívű javaslatnak" nevezte az ötletet, amiről szerinte érdemes lenne tárgyalni. Végül az egészből nem lett semmi.

Nem ez lenne az első

Több európai uniós tagállamban is volt példa rá, hogy politikai pártok közös listát állítottak az EP-választásokra. Megtörtént ez többek között Franciaországban, Hollandiában és Olaszországban, ahol főként a kisebb pártok, illetve civil szervezetek fogtak össze, hogy minél több képviselői helyet szerezzenek az EU képviselő-testületében. A parlamenti listaállítást a tagállami törvények és a politikai pártok belső szabályai határozzák meg, európai uniós jogszabályok nem rendelkeznek róla. Halmai Katalin (Brüsszel)

2019.01.08 07:45
Frissítve: 2019.01.08 12:57

„Csakazértis” életben maradnak

Publikálás dátuma
2019.01.23 09:00
Balogh Ödön a kezdet kezdetétől, majd tíz éve a biofaluban dolgozik. Van saját háza, de ideje nagy részét a kazán melletti kis s
Fotó: Népszava/ Vajda József
Hernádszentandrás a legszegényebb abaúji községek egyike, de már a legjobb éttermek keresik biotermékeiket. Az út göröngyös, s gáncsoló lábakból is van elég.
Takaros filagória, csiszolt padok, rendbe tett fű, a levendulabokrok pedig megmetszve várják a tavaszt. Pár méterrel arrébb, egy másik porta: szél-zúzta ablakaiban tépett karácsonyi füzér, bentről zene süvít, a ház háromféle színben „pompázik”, narancssárgában, lilában és citromban. Két, ikonikus pillanatkép arról a faluról, amelyik kilenc évvel ezelőtt úgy döntött: nem hagyja magát belesüppedni a peremvidéki iszapba, s kirángatja addigi apátiájukból az ott élőket. Hernádszentandrásé egyfajta sikertörténet. Itt-ott kudarcokkal tarkítva. A Miskolci Egyetemen politológusként végzett polgármester, Üveges Gábor fejéből pattant ki a gondolat: hosszú távon is életképes, önfenntartó falut kell faragni az alig több négyszáz pár száz lelkes településből. Ehhez először a kisközösséget kellett újjáépíteni. Olyan programokat szerveztek, amelyek érdekelték a helyieket, elkezdtek egymással beszélgetni, újra felvették a kapcsolatot azok, akik régóta már csak a köszönés szintjén léteztek egymás mellett, esténként magukra csukva a kaput. Csak ezután kezdődhetett meg a konkrét munka, „BioSzentandrás” felépítése. Fóliasátrakkal indultak, ma már nemcsak ezekben, hanem polikarbonát anyagú, locsoló és csöpögtető rendszerrel ellátott melegházakban állítják elő a palántákat, amiket aztán két és fél hektáros területükre kiültetnek. A betakarított fűszernövényeket, zöldségeket, gyümölcsöket saját feldolgozóüzemükben mossák aprítják, passzírozzák, hőkezelik, s mindenféle tartósítószerektől menetesen zárják üvegekbe.
– Tévhit, hogy a bioélelmiszereket csak aranyáron lehet értékesíteni, s ezek csak a gazdagok számára elérhetőek, a szegényeknek pedig nem marad más, mint a hipermarketek olcsó, tömeggyártásban előállított, vegyszerekkel kezelt tucatáruja – mondja Üveges Gábor. Ehhez viszont nélkülözhetetlen az együttműködés, és az, hogy valami fejben változzon meg igazán. Hisz abban, hogy térségének komoly kitörési pontjai lehetnek a „Miskolc-Kassa tengelyen”, ha nem adja fel, és nem adja el a jövőjét – teszi hozzá. A polgármester szavai szerint az élelmiszerek piaca az elkövetkező néhány éven belül nagyon meg fog változni, s egyre nagyobb lesz az igény arra, hogy mindenki egészséges élelmiszerhez jusson. A 22-es csapdája, hogy a termelői oldalról ezt egyre nehezebb lesz kiszolgálni: kevés az ember, a jól dolgozni tudó és akaró pedig még kevesebb. Ez a magyar valóság.
– Nyugaton azt látjuk, hogy ha van egy innováció, mint amilyen a mi biofalunk, akkor ott az állam, a bankok, a helyi közösség, és mind az ötlet mögé áll, ha kell, rugalmasan ehhez igazítja a jogszabályokat, úgymond kiszolgálja a jót akarókat. Nálunk ez majdhogynem fordítva működik, és közben csodálkozunk, hogy nincs vállalkozó kedv – mondja keserűen a polgármester. Pedig a BioSzentandrás-projekt már indulása után nem sokkal rangos díjakat nyert, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége ennek ítélte az Új Nemzedék díjat, nem sokkal később pedig Béccsel együtt Európai Territoria Innovációs Díjat kapott, majd 2015-ben ott volt Európa legjobb szociális innovációi között Milánóban. Több EU-s forrást is szereztek a folyamatos fejlesztésekhez, s közben a csapat is formálódott.
Ám majdnem az egész nagy terv dugába dőlt, miután Üveges Gábor előbb 2012-ben, majd 2014-ben is nyílt levelet írt Orbán Viktornak. Előbbiben többek között azt kifogásolta, hogy a kormány intézkedésének köszönhetően egy 500 fő alatti település – több mint ezer község – első embere alig vihet haza több pénzt családjának, mint egy általa foglalkoztatott közmunkás, miközben a nagyvárosok vezetőinek jövedelmi viszonyai kiugró mértékben javultak. A két évvel későbbi levélben pedig kijelentette: a kormány politikájának eredménye az ötlettelenség, a sematikus, működésképtelen elméletek sokasága, a faképnél hagyott vidék, s a romantikus 80-100 évvel ezelőtti múltba révedés. Noha számított egyfajta megtorlásra – kapott is fenyegetéseket szép számmal –, az eszébe sem jutott, ami 2015-ben bekövetkezett: a kért száz közfoglalkoztatott helyett nulla létszámra kaptak keretet.
– Felrendeltek a Belügyminisztériumba, ahol barátilag megsúgták: megnyilatkozásaimkor jobban kellett volna hangsúlyoznom a közfoglalkoztatás szerepét a BioSzentandrás-programban, elvégre ennek köszönhető, hogy egyáltalán beindult a munka – idézi fel. Azt válaszolta, ebből nem csinálhatnak presztízskérdést, ez nem róluk szól, sokkal inkább azokról a szerencsétlen sorsú emberekről, akiknek a jövője múlhat ezen, elvégre az a fontos, hogy működjön végre valami jó ebben az abaúji, elfelejtetett kistérségben. Feltételeket szabtak: többé közmunkást nem vonhattak be a bioprogramba, s kötelezték a falut egy szociális szövetkezet alapítására, másképp nem kaptak támogatást. Mára lett ugyan szociális szövetkezetük, felállt az üzleti modell, a támogatásokat illetően ugyanakkor nincsenek a „jó térfélen”. Az elmúlt években minden követ megmozgattak, hogy önfenntartó legyen a program, s ne válhassanak a politikai zsarolás eszközévé, s ne sújthasson le rájuk a "párt ökle." Ezt az idilli állapotot egyelőre nem érték el. A biofalu tíz alkalmazottjából ötöt tudnak eltartani a saját bevételeikből, a többiek a szociális szövetkezetben, pályázat által támogatott munkakörben dolgoznak. Paradicsomlekvárral, paprikakrémmel, kökény- és csipkelekvárjaikkal, gyógynövényszörpökkel, valamint szárított gyógy- és fűszernövényekkel hódítanak piacokat. Minőségi termékeik iránt nagy a kereslet, a mennyiség többszörösére is igény mutatkozik. Nagy a fluktuáció, az elmúlt kilenc évben például öt kertészeti vezetőt „fogyasztottak” el, de mostanra talán megtalálták az igazit. Balla Orsolya természetvédelmi szakmérnök – akit még Gödöllőn, Ángyán József „fertőzött meg” a föld szeretetével mielőtt felszámolták volna az intézetét – fiatal, de harcedzett: egy évig Ausztráliában dolgozott egy farmon, másfél évig volt a balassagyarmati füvészkertben, de eltöltött időt a babatpusztai biokertészetben is. Bő két évvel ezelőtt autózott át Hernádszentandráson, megtetszett neki a falu hangulata, így telefonált, hogy akad-e számára munka? Akkor nem, de két hét múlva már nyitva állt a kapu, s azóta is ez a törékenynek tűnő, de határozott, elszánt nő „szabja ki” a biofalu aktuális profilját, haladva a korszellemmel. Egyre több az úgynevezett minizöldség – ezeket imádják a séfek, így ott vannak Miskolc, sőt, távolabbi vidékek kiváló éttermeiben. Ottjártunkkor már kibújtak az üvegházban a bébicéklák, harsogott a zöldborsó hajtás, s föld alatt pihent a fekete színű sárgarépa.
A roma Balogh Ödön – aki a kezdet kezdetétől a biofaluban dolgozik – szinte gyerekeiként gondozza ezeket. Van ugyan háza a faluban, de az ideje nagy részét a kazán melletti kis szobában tölti, elvégre a melegházakat éjszaka is fűteni kell. Egy kicsi ágy, asztalka, tévé és egy lámpa a birodalma, no meg az egész nagy kert, amelynek ágyásfalait ő maga fonta vesszőkből, s amelynek szinte minden növényét közelről ismeri. Hogy menyire részévé vált mindaz, amivel lassan kilenc éve sikerül megkeresnie a kenyerét, mi sem bizonyítja jobban, mint az ízlésében végbement változás. Balogh Ödön korábban csak a paprikát meg a paradicsomot szerette, azt is leginkább szalonnával, meg kenyérrel. Ma pedig már ott van a kedvencei között a brokkoli, a spenót, az édeskömény, sőt, akár a thai bazsalikom is – ha létezik helyi gasztroforradalom, ő mindképp a zászlóvivői közé tartozik.
2019.01.23 09:00
Frissítve: 2019.01.23 09:00

Benkő Tibor: hisztériakeltés zajlott a Honvéd kórház kapcsán

Publikálás dátuma
2019.01.23 08:10

Fotó: /
A honvédelmi miniszter a közvélemény szándékos megtévesztéséről beszélt a kórházi dolgozók bezupálását emlegetve. Az érintettek korábban öt napot kaptak arra, hogy eldöntsék: vállalják a honvédelmi alkalmazotti státuszt vagy otthagyják a kórházat.
Minden valóságalapot nélkülöző, a közvéleményt szándékosan megtévesztő, felesleges pánikkeltésnek nevezte Benkő Tibor honvédelmi miniszter a honvédelmi alkalmazotti jogállás bevezetésével kapcsolatos vádakat az MTI-nek adott nyilatkozatában. A tárcavezető elmondta, hogy a honvédségnél dolgozó mintegy 7200 közalkalmazott több mint 99 százaléka elfogadta az új jogállást, az azzal járó többletjuttatásokat és egyben kötelezettségeket. Benkő Tibor szerint felesleges volt az elmúlt napokban a Honvédkórházzal kapcsolatos hisztériakeltés is, hiszen semmilyen valós alapja nem volt. Közölte: a Honvédkórház mintegy 3000 érintett dolgozója közül 54 közalkalmazott döntött úgy, hogy nem vállalja a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt. Az új státuszt többségében  szerinte azok nem fogadták el, akik korábban már elhatározták, hogy távozni akarnak az intézménytől.

Bárhova kirendelhetőek lesznek

A miniszter hangsúlyozta, a Honvédkórház minden osztályán továbbra is zökkenőmentes a betegek ellátása, a honvédelmi tárca vezetése számára pedig fontos valamennyi dolgozójának - legyen katona vagy polgári foglalkoztatott - megbecsülése, a stabil, megbízható munkahely és a versenyképes fizetés megteremtése.  Kérdés, hogy a megbecsülésről szól az, hogy a munkáltató a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre hivatkozva a munkáltató előzetes értesítés nélkül is elrendelheti, hogy mint honvédelmi alkalmazott bárhol, bármikor „teljesítsen ügyeletet”. Inkább a kontroll igényére, mint a megbecsülésre utal az is, hogy az újonnan átsorolt korábbi dolgozóknál – a katonákhoz hasonlóan – bizonyos esetekben korlátozzák a véleménynyilvánítási és gyülekezési szabadságot. És például a három napnál hosszabb külföldi nyaralásra is csak előzetes engedéllyel van lehetőség. Cserébe az új jogviszony a honvédelmi egészségügyben dolgozóknak idén havi bruttó 39 200 forintos bérkiegészítést garantál. Ám közben elbukják az egészségügyi pótlékaikat. Így lesz, aki jobban jár, lesz, aki rosszabbul. 
A kórházi dolgozók ráadásul öt napot kaptak arra, hogy eldöntsék, mennek  vagy az új feltételeket elfogadva maradnak az intézménynél. Az átsorolást nem vállalta a Honvédkórház koraszülött intenzív osztályának vezetője, aki több kollégájával együtt távozott az intézménytől; a koraszülött részleg távozásától függetlenül működőképes maradt 
2019.01.23 08:10