Közös ellenzéki lista: a választási matek is számít

Publikálás dátuma
2019.01.08. 07:45

Fotó: Vajda József / Népszava
Két ellenzéki párt elutasítja, a többi óvatosan fogalmaz azzal az MSZP-s felvetéssel kapcsolatban, hogy az európai parlamenti választásra állítsanak közös listát.
Ellentmondásosan, de szokatlan módon korántsem ellenségesen reagáltak az ellenzéki pártok az MSZP elnökének a múlt szombati tüntetésen tett utalására, amely szerint közös EP-listát állíthatnának. Hajnal Miklós, a Momentum elnökségi tagja azt mondta a Népszavának, hogy önállóan indulnak tavasszal. „Mivel ez egy teljesen arányos, tisztán listás választás lesz, minden politikai erő számára remek lehetőséget nyújt majd arra, hogy felmérje a valós politikai támogatottságát” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az őszi önkormányzati választás természetesen egészen más helyzeteket teremt majd. „Akkor valóban nagyon fontos lesz a taktikai szavazás, így a Momentum a Mi Hazánk kivételével mindenki mással hajlandó lesz együttműködni”. Ezzel szemben a párbeszédes Tordai Bence – hangsúlyozva, hogy ez a személyes véleménye – úgy fogalmazott: bűn lenne nem kihasználni azt a lendületet, ami a közös ellenzéki demonstrációk során létrejött, és tavasszal egymással versengő EP-listákat felállítani. Már csak azért is, mert az őszi önkormányzati választásokra úgyis minden ellenzéki párt deklaráltan együttműködésre készül. „Vagyis a történet eleje és vége is a közös fellépésről, az ellenzéki egységről szól, így a politikai dinamika és a választási logika is azt diktálja, hogy akkor májusban is egységesen lépjen fel az ellenzék, hiszen a centrális erőtér a szemünk láttára szűnt meg. Az lenne a legjobb, hogy ha Orbán Viktorékkal szemben minden EU-párti politikai erő közösen indulna” – mondta Tordai Bence. A párt hivatalos álláspontja egyébként röviden annyi, hogy a Párbeszéd minden megoldásra nyitott, ami a közös ellenzéki fellépést elősegíti. Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció képviselője csak annyit mondott: miként eddig, ezután sem kommentálnak nyilvánosan semmilyen a pártok egymás közti viszonyát illető javaslatot, „a DK minden ilyen esetben a tárgyalások híve”. Kanász-Nagy Máté, az LMP szóvivője is csak úgy reagált, hogy „ezt a kérdést egyelőre nem nyitottuk ki, az LMP jelenleg önálló EP-lista állítására készül. A Jobbik világossá tett: kizárt a közös lista.
László Róbert, a Political Capital választási szakértője szerint a közös lista, de a külön indulás mellett is vannak érvek. Puszta választási matematika szempontjából, ha például egy közös ellenzéki lista 51-49 százalékos arányban győzi le a Fideszt, az 11 ellenzéki és 10 kormánypárti EP-mandátumot jelentene. Viszont, ha a Fidesz 49 százaléka mellé úgy számolunk, hogy az ellenzéki 51 százalék például 15-12-8-8-8 arányban oszlik meg, máris kiderül, hogy a kormánypárt 12 mandátuma mellé az ellenzék összesen csak 9-et tudna szerezni. „Persze az a legnagyobb kérdés jelenleg: mikor megy el több ellenzéki szimpatizáns szavazni majd májusban. Ha egy lista van, vagy ha külön indulnak a pártok? Néhány héttel ezelőttig még egyértelműen úgy tűnt, az utóbbi esetben mennének el többen, de az év végén kezdődött tüntetések miatt már nem vagyok ebben biztos” – mondta László Róbert. Érdekes egyébként, hogy 2004-ben Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök javasolt egy közös kormány-ellenzék választási listát a legelső európai parlamenti választásokon, akkor Orbán Viktor "nagyívű javaslatnak" nevezte az ötletet, amiről szerinte érdemes lenne tárgyalni. Végül az egészből nem lett semmi.

Nem ez lenne az első

Több európai uniós tagállamban is volt példa rá, hogy politikai pártok közös listát állítottak az EP-választásokra. Megtörtént ez többek között Franciaországban, Hollandiában és Olaszországban, ahol főként a kisebb pártok, illetve civil szervezetek fogtak össze, hogy minél több képviselői helyet szerezzenek az EU képviselő-testületében. A parlamenti listaállítást a tagállami törvények és a politikai pártok belső szabályai határozzák meg, európai uniós jogszabályok nem rendelkeznek róla. Halmai Katalin (Brüsszel)

Frissítve: 2019.01.08. 12:57

Karácsony Gergelytől kaphat munkát a férfi, aki azért bukott egy álláslehetőséget, mert ellenzéki

Publikálás dátuma
2019.01.08. 07:30
Karácsony Gergely
Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
A Zuglói Polgármesteri hivatal folyamatosan keres elkötelezett kollégákat.
Egy már biztosnak tűnő állást bukott egy Pest megyei férfi, mert a cégvezetőnek hirtelen "leszóltak", hogy jobban teszi, ha nem alkalmazza, ugyanis Facebook-profilja alapján ellenzéki. Ez hétfőn derült ki, mire Karácsony Gergely, Zugló polgármestere még este gyakorlatilag állást ajánlott a férfinak.
"Kérem a történetben szereplő urat, hogy jutassa el hozzánk az életrajzát, hátha van valami munkalehetőség"

- írja közösségi oldalán Karácsony, hozzátéve, a Zuglói Polgármesteri Hivatal folyamatosan keres munkatársakat, és mindegy, hogy kormánypártiak vagy ellenzékiek.
A főpolgármesterségre készülő Karácsony megjegyzi még - utalva arra, hogy a történetben szereplő férfi egy rágcsálóirtó cégnél bukta az álláslehetőséget -, hogy a patkányirtás nem kerületi, hanem fővárosi feladat. Tény, hogy patkányfronton Budapest jobban teljesít, egyre több a rágcsáló, nem kis részben az összeomló hulladékkezelés miatt.
Szerző
Frissítve: 2019.01.08. 08:34

A radiátorhoz bilincselték és ráhúztak egy fejvédőt

Publikálás dátuma
2019.01.08. 07:10
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Megalázó bánásmód, legális hangulatjavító szerek jelenléte és elhanyagolt környezet - többek között ilyen és egyéb lehangoló megállapításokat tartalmaz az az ombudsmani jelentés, amely a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet I. objektumában uralkodó állapotokat írja le.
Meghökkentő állapotokról számolt be egyik legutóbbi, börtönben tett látogatásáról az alapvető jogok biztosa. Székely László nemrégiben kiadott jelentésében a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet I. objektumában (V. Nagy Ignác utca) szerzett tapasztalatokat összegzi. A vizsgálatot az úgynevezett nemzeti megelőző mechanizmus (OPCAT) keretében tartották.
Mint kiderült, az intézetben hatalmas a túlzsúfoltság: az engedélyezett 153 férőhelyen 258 fogvatartottat helyeztek el. A falak egyes helyiségekben vizesedtek, penészedtek, a víz- és elektromos hálózat folyamatos karbantartásra szorult. Az a zárka, ahol a női fogvatartottak tartózkodtak, rendkívül elhanyagolt volt.   
A zuhanyzókban sok helyen hegyes csapcsonkok álltak ki a falból. Az egyik zuhanyzóban éles tárgyakkal karcolt graffitik voltak, ami arra enged következtetni, hogy a fogvatartottak éles tárgyakat vihettek be magukkal.

Több fogvatartott arról számolt be: előfordult, hogy kezüknél fogva a radiátorhoz bilincselték őket. A vizsgálódás során ezt videofelvétel is bizonyította. Az egyik felvételen látható volt, ahogy egy fogvatartottat
mintegy fél órán át a radiátorhoz bilincseltek és a fejére húztak egy fejvédőt. Az intézetparancsnok szerint erre önkárosítás és „esetleges támadás” megelőzése miatt volt szükség.

Az eset kivizsgálása érdekében az ombudsman a legfőbb ügyészhez fordult. A rabok és a börtönőrök pedig beszéltek arról is, jelen vannak az intézetben az úgynevezett „legal highs-ok” (legális hangulatjavító szerek), amelyek feszültséget, agressziót, kiszámíthatatlan magatartást okoznak. A fogvatartottakkal készült több interjú egyébként feszült hangulatban zajlott, mert az őrszemélyzet egyik tagja mindig igyekezett jelen lenni és hallótávolságon belül maradni, így az ombudsmani látogatás során nem érvényesülhetett maradéktalanul a bizalmasság elve. A börtön személyi állományának száma is kifogásolható, a létszámhiány és az ebből fakadó leterheltség jelentős volt. Egyes fogvatartottak elmondása szerint a személyi állomány tagjai lekicsinylő, megalázó hangnemben beszéltek velük, jelzéseikre későn reagáltak. A visszásságok felszámolása érdekében az ombudsman egy 24 pontból álló intézkedés-csomagot dolgozott ki. Ebben az emberi erőforrások miniszterét, a legfőbb ügyészt, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokát, a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnokát kérte fel a helyzet rendezésére.
Szerző
Témák
börtönök