Díszpolgár „lábmobillal” - Garadnán nem értik, miért vitték el a volt fideszes hivatalvezetőt

Publikálás dátuma
2019.01.08 09:30

Fotó: /
Autópályát, kastélyt és már Mészáros Lőrincet is ott sejtik az Ódor-ügy hátterében
A négyszáz lelkes borsodi Garadna lassan ocsúdik december 18-a óta, amikor is kommandósok teperték le és vitték el munkahelye elől a borsodi falu díszpolgárát, Ódor Ferenc volt fideszes országgyűlési képviselőt, az encsi járási kormányhivatal vezetőjét, kenőpénz elfogadásának gyanúja miatt. – Itt álltak a rendőrök, ni, először itt keresték. Kérdezték, tudom-e a telefonszámát, hát mondtam, honnét tudnám, hisz pórnép vagyok. Kocogtatták gumibotta´ az ablakot, attú féltem, betörik, spuriztam is elfele – mutat a családi ház felé egy fülvédős sapkát viselő, középkorú asszony. A ház régebben állatorvosi rendelő is volt, ezt a szakmát űzte korábban, feleségével együtt a politikus: névtáblájuk ma is kint van a homlokzaton. Sem bent, sem az udvaron nincs mozgás, Ódorékat napok óta nem látta senki errefelé. A családfő vesztegetés elfogadásának gyanúja miatt bűnügyi őrizetben van – a hatályos törvény szerint ez házi őrizetet, lakhelyelhagyási tilalmat jelent, s azt, hogy az erre kötelezett személynek meghatározott időközönként jelentkeznie kell a rendőrségen. A helyiek azonban úgy tudják, hogy Ódor Ferenc nem a faluban, hanem Budapesten élő, jogász végzettségű lányánál tölti az erre szabott időt.
– Én megértem. Ha itt maradt volna, és netán kijön a házból, mindenki azt bámulja, hová van neki felcsatolva a jeladó – mondja egy idősebb, fogatlan asszony, hozzátéve, hogy ilyen készüléket Garadnán már többet is láttak, igaz, „nem a doktor bácsi, hanem valamelyik helyi tolvaj lábán”. Úgy is hívják itt: lábmobil. A Jutka presszóban – ami a dohánybolt, a kocsma és a helyi agóra különös keveréke, pattogó cserépkályhával, falra szerelt, hangosan üvöltő tévével – jöttünkre hangos diskurzus kezdődik arról, vajon bűnös vagy sem az amúgy köztiszteletben álló politikus.
– Valami vaj biztosan van a fején, nem hiszem, hogy ekkora cirkuszt kockáztattak volna az elfogásával, a semmire – mondja egy idősebb férfi, akiről később megtudjuk, negyvenhat évet húzott le a vízműnél, s csak a becenevét árulja el. – Bugyúrnak hívnak, mert fiatalkoromban szerettem a lányok bugyiját, aztán rajtam maradt a név öregkoromra is – somolyog. A pultos asszony szerint a járási hivatalvezető látványos elfogásának nem feltétlenül vannak számukra megérthető okai, s az is lehet, hogy így akartak „üzenni” valakinek: jobb ha csendben marad. Garadna határában hatalmas földhalmok jelzik, hogy elkezdődött az M30-as autópálya Miskolctól a szlovák határig tartó szakaszának építése, amelyik szinte keresztülszeli az amúgy csendes kis falut. Sokan arra gyanakszanak, hogy az itteni földek adásvétele kapcsán történhetett olyasfajta korrupció, amibe belebukott a járási hivatalvezető.
– Senki nem ért semmi, mindenki a saját szakállára nyomozgat, kérdezősködik, találgat, de teljes a tanácstalanság – ezt már Pauló Tiborné, Garadna független polgármestere mondja, akit az idősek klubjában átmenetileg berendezett irodájában találunk, mert a hivatalt épp most újítják fel. Szavai szerint Ódor Ferenc ízig-vérig az a fajta politikus, aki élvezi a közszereplést, fáradhatatlan, ott van a legkisebb közösségi eseményen is, s épp ezért népszerű az emberek között. – Ha jött hazafelé a munkából és meglátott egy közmunkást, vagy egy idős embert, megállt a kocsival, kihajolt, s beszélgetni kezdett. Ott volt nyugdíjas találkozókon, futball-meccseken, bármikor meg lehetett őt találni, s nem szaladt el a bajok elől – sorolja. A polgármester szerint, ha nem is hangosan vagy látványosan, de a járási hivatal vezetője az utóbbi időben az autópálya továbbépítése kapcsán is hallatta a hangját, főképp, amikor kiderült, hogy a korábban tervezett, a falut elkerülő nyomvonal helyett közvetlenül a kertek alján át vezetik el a forgalmas utat. – Ez nem tetszett senkinek, neki sem, ráadásul nagyon alacsony árat ajánlottak a földekért, s volt, aki emiatt perre is ment – mondja. A Garadnát érintő autópálya szakasz kivitelezője egyébként a Mészáros Lőrinchez több szálon köthető Szijj László érdekeltségébe tartozó Hódút és Duna Aszfalt Kft. – ők építhetik meg 64 milliárd forintért a határszéli Tornyosnémetiig tartó harmadik szakaszt, mintegy 22 kilométert. A helyiek szerint Mészáros Lőrinc érdeklődik a 2004-ben felújított, Garadnától pár kilométerre lévő, jelenleg közel 300 millió forintért árult pusztaradványi volt Pallavicini-kastély iránt, amely az utóbbi években nívós szállodaként működött, de egy ideje zárva tart. Párhuzamot ugyan egyelőre nem találtak Ódor ügye és e között, de a népnyelv szerint nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél. Többek szerint a volt járási hivatalvezetőt „megvezették”, s ha van is bűne, az viszonylag csekély. Az eddigi ügyészségi közlemények egy négymilliós vesztegetési ügyről szólnak, amit Ódor Ferenc következetesen tagadott, míg az ügyben érintett földhivatali vezető részben beismert. Mindenesetre beszédes, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség hiába kérte, hogy a volt járási hivatalvezetőt helyezzék előzetes letartóztatásba, ezt előbb az első fokon eljáró Budai Központi Kerületi Bíróság utasította el, majd – az ügyészség fellebbezése után – a napokban ugyanígy járt el másodfokon a Fővárosi Törvényszék is – erősítette meg értesülésünket Papp Gábor, Ódor Ferenc ügyvédje. Ő – miként ügyfele - bővebben egyelőre nem akart nyilatkozni lapunknak. Az ügyvéd lapunk korábbi információit sem kívánta kommentálni. Mint emlékezetes, a közelmúltban arról írtunk: a térségben igen ismert és kedvelt Ódor meggyanúsítását többen összefüggésbe hozták azzal: korábban a Fidesz afféle belső ellenzékéhez tartozott, ismerői szerint pedig azt tervezte, hogy függetlenként politizálna tovább.
2019.01.08 09:30
Frissítve: 2019.01.08 09:37

A Békemenet belefér, a gyertyagyújtásos közlemlényt visszadobja az MTI sajtószolgálata

Publikálás dátuma
2019.01.21 17:27
A CÖF által szervezett Békemenet 2018 március 15-én
Fotó: / Draskovics Ádám
Elutasított az MTI Országos Sajtószolgálata egy szakszervezeti közleményt, mert az egy tervezett program időpontját is tartalmazza. A CÖF-CÖKA tavalyi közleménye érdekes módon mégis átment a rostájukon.
 Gyertyagyújtással szeretne megemlékezni a Magyar Kultúra Napjáról három szakszervezet: a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) és a Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete (TUDOSZ) az MTA épülete előtt, Széchenyi szobránál tart majd rendezvényt, ahol a kulturális területen dolgozók érdekeiért, tisztességes bérezéséért is demonstrálnak.
A KKDSZ január 18-án el is küldte erről szóló közleményét az MTI Országos Sajtószolgálatának, ahol megtagadták a szöveg publikálást, szabályzatuk két pontjára, a 14.8-9-es pontokra hivatkozva. Ezek a közlemények tartalmára vonatkoznak, és kizárják, hogy a kommüniké bármilyen rendezvényre való részvételre mozgósítson, és hogy abban szerepeljen a rendezvény konkrét helye és időpontja.
Mivel a Népszava megkapta a KKDSZ közleményét, abból egyértelműen kiderül, hogy szárazon csak a tervezett programról számolnak be, részvételre való felhívás nélkül. A levél ugyan valóban megnevezi a program helyszínét és időpontját is, ami az MTI OS szabályaiba ütközik – csakhogy, a Sajtószolgálat más esetben nem ragaszkodik olyan szigorúan ehhez a tilalomhoz. 
A CÖF-CÖKA 2018. március 1-i közleményét például simán lehozták azzal együtt is, hogy a kormánybarát alapítvány bejelentette, március 15-ére újabb Békemenetet terveznek, „A választó polgárok, szellemi honvédők egyre erősödő akaratát tiszteletben tartva”. Itt valamiért a konkrétan megadott időpont sem jelentett problémát a sajtószolgálatnak.
Ami az MTI -nél nem fért bele, az megjelenthet a Népszava oldalán. Idézzük a KDSZSZ közleményét.    „Január 22-én 17 óra 30-kor a Magyar Kultúra Napján 3 szakszervezet, a KKDSZ, az ÉSZT és a TUDOSZ közös mécsesgyújtással és a 3 szakszervezet vezetőinek beszédeivel áll ki a nemzeti kultúra és a tudomány értékei mellett az MTA előtti Széchenyi szobornál.”   „A Magyar Kultúra Napján a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete hagyományosan demonstrációval és gyertyagyújtással áll ki kulturális területen dolgozók érdekeiért, tisztességes bérezéséért. Az idei évben a Értelmiségi Szakszervezeti Tömörüléssel és a Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezetével együtt az e területen dolgozók tisztességes béreiért és a magyar kultúra értékei között a tudományos élet méltó kereteinek fenntartásáért is demonstrálnak.”
2019.01.21 17:27

Hadházy: Ez a magyar demokrácia újabb mélypontja

Publikálás dátuma
2019.01.21 15:52

Fotó: / Vajda József
Jogi nonszensz Hadházy Ákos szerint, hogy az ügyészség teljesen szabályos eljárásnak tartja tévészékházból történő kidobásukat. A képviselő újabb akcióra készül a Kunigunda utcában.
Ez egy mélypont, a magyar demokrácia újabb mélypontja, de továbbiak is jönnek, ha a magyar emberek nem hajlandók lépni végre – mondta Hadházy Ákos a Népszavának, annak kapcsán, hogy a Központi Nyomozó Ügyészség héfőn teljesen jogszerűnek találta az MTVA őrségének eljárását. Ismert, hogy a fegyveres őrök fizikai erőszakkal léptek fel Hadházyval, és Varju Lászlóval, a DK képviselőivel szemben is – utóbbit négy-öt őr húzta-vonta a földön, és zúzódásos sérüléseket szenvedett rángatása közben.
A KNYF azzal érvelt, hogy a petíciójukat a köztévé műsorában beolvasni próbáló képviselők nem hivatalos eljárást folytattak, inkább rendbontóként léptek fel. Hadházy szerint ez magában nonszensz, hiszen az országgyűlési képviselő nem rendőr, hogy alkalmanként szolgálatba helyezze magát – a országgyűlési képviselői státusz állandó, igazolványukkal pedig törvény szerint is szabadon járhatnak az MTVA épületében. 

Tárgyalni akart, nem robbantani

Azt is döbbenetesnek tartja, hogy az ügyészség  - befogadva az MTVA feljelentését – éppen az ellenzéki akció miatt indított eljárást, közérdekű üzem megzavarásának kísérlete miatt, egyelőre ismeretlen tettes ellen. „Az MTVA működése nem közérdekű üzem, akkor kellene ilyen gyanúval nyomozni, ha egy adótornyot próbáltam volna felrobbantani” - mondta a politikus. Ezzel arra utalt, hogy a vonatkozó törvény elektronikus hírközlő hálózatot említ közérdekű üzemként, az MTVA komplexuma pedig szerinte nem tartozik ebbe a kategóriába. 

Orbán sem képviselőként bontott kordont?

Képtelenség, hogy a képviselőket, akik az igazolványuk felmutatásával jutottak be a székházba, s képviselőségükre hivatkozva akartak eljárni egy ügyben, ne tekintsék képviselőnek – jegyezte meg a Központi Nyomozó Főügyészség döntéséről lapunknak Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje. Az országgyűlési törvény ide vonatkozó szakasza szerint, ha egy képviselő jelzi, hogy hivatalos személyként jár el, akkor őt annak is kell tekinteni. Ahogyan az is egyértelmű, hogy egy országgyűlési képviselő politikai akciót hajt végre, főleg, ha előre bejelenti.
- A főügyészségi érvelés alapján akkor Orbán Viktor sem képviselőként bontott kordont 2007-ben
- tette hozzá Tóth Balázs.
Mint megtudtuk, a Hadházy Ákos hivatalos értesítőt még nem is kapott a KNYF döntéséről, az ügyészség ezt megelőzve tette közzé döntését. Hadházy ugyanakkor nem adja fel: pótmagánvádas indítványt tesz, és bízik az Emberi Jogok Európai Bíróságában is, ahova szintén beadványt küldött a tévészékháznál történt erőszak miatt. Emellett szerda délután újabb tüntetést szervez a Kunigunda utcába, ekkor már kifejezetten azzal a céllal, hogy a magyar emberek védjék meg országgyűlési képviselőiket.  

Kecskét vezessen, ne ügyészséget

A nyomozóügyészség bejelentésére indulatosan reagált hétfőn több ellenzéki párt is: a Párbeszéd szerint Polt Péter  legfőbb ügyész ismét bebizonyította, hogy a Fidesz katonája. „Az a tény, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség az MTVA-székházbeli események kapcsán elutasította az ellenzéki politikusok feljelentéseit, ugyanakkor az MTVA által tett feljelentések miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el, azt mutatja: Polt Péter egy normális demokráciában legfeljebb kecskét vezethetne, nem ügyészséget. A kormányváltás után az összes, politikai alapon hozott döntést megvizsgáljuk, és a felelősöket elszámoltatjuk" - írta közleményében a párt. Az LMP úgy látja, az ügyészségi döntés nyílt politikai állásfoglalás volt, hiszen a képviselők hivatalos személyek, velük szemben legfeljebb a rendőrség intézkedhetett volna, de ők be sem mehettek az épületbe. Az LMP már az események másnapján feljelentést tett a történtek miatt - írják – , mert egyértelmű volt számukra, hogy a biztonsági cég törvénytelenül lépett fel, amikor fizikai erőszakot alkalmazott képviselőkkel szemben. „Az ügyészség a mai állásfoglalásával sokadszorra is bizonyította, hogy nem egy független bűnüldöző szerv, hanem a kormánypárt takarító szolgálata, akiknek feladata tisztára mosni a Fideszt és a kormányt" - összegez a Lehet Más a Politika.  Az MSZP már meg sem lepődött Polt-féle ügyészség döntésén, tekintve, hogy a legfőbb ügyész családja szerintük rajta van  a Fidesz fizetési listáján.   „Az ügyészség korábban az NVI-nél kopasz verőemberek bevetéséhez asszisztált, most pedig már abban sem lát kivetni valót, ha fegyveresek alkalmaznak erőszakot ellenzéki képviselőkkel szemben. Sőt! Koholt vádak alapján most már az ellenzéki képviselők ellen nyomoz a fideszes ügyészség. Polt pártszolgálatos Péter szolgalelkűségével ismét átlépett egy határt, de tovább küzdünk az igazságért, ezért az ügyészség eljárása ellen panasszal élünk, és pótmagánvádat nyújtunk be a bíróság felé” - írják közleményükben a szocialisták. "Magyarországon már egy jó ideje nem létezik független ügyészség. A vádhatóság vezetője egy politikai megrendeléseket végrehajtó volt fideszes politikus, ahogyan a legtöbb csak papíron független állami intézményt is egykori fideszesek, vagy megbízható kormánypárti káderek irányítanak" - ezt Szilágyi György, a Jobbik szóvivője közölte pártja nevében. Szerinte sem az nem meglepő, hogy az ügyészség jogszerűnek minősítette a biztonsági szolgálat fellépését, sem az, hogy közérdekű üzem működésének megzavarása miatt elrendelik a nyomozást.

Majtényi: az elképzelhetetlen is megtörténhet

Az elképzelhetetlen is megtörténhet, erre példa a Központi Nyomozó Főügyészség közleménye is – felelte Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet vezetője arra a kérdésre, ellehetetlenítheti-e az ellenzéki pártok politizálást, ha a jövőben azzal az indokkal lépnek fel a nem kormánypárti képviselők ellen, hogy nem hivatalos minőségükben jártak el egyes ügyekben, vagy vettek részt valamilyen akcióban, hanem ettől függetlenül folytattak politikai tevékenységet? – A mai napig ezt sem tudtam elképzelni, de ezek szerint minden megtörténhet. Majtényi László hozzátette, Magyarország nem Kazahsztán, azaz elvileg egy ellenzéki képviselőnek nem az a dolga, hogy a kormánypártokat segítse, hanem a munkájuk része, hogy egyfajta ellenőri tevékenységet folytassanak, s erre az országgyűlési törvény ad felhatalmazást. Ha ez ellehetetlenül, egy fontos jogosultság vész el – jelentette ki. Ha a Központi Nyomozó Főügyészség végül vádat emel az ellenzéki képviselők ellen például közérdekű üzem megzavarása miatt, akkor a törvény szerint az Országgyűlés mentelmi bizottságától függ, megvonja-e az érintettek mentelmi jogát, azaz indulhat-e ellenük eljárás. A közelmúlt történései alapján nem lenne meglepő, ha a kormánypártok élnének az ilyesfajta lehetőségekkel. A szombati, budapesti tüntetés után például a rendőrök azért igazoltatták és motozták meg a hazafelé tartó, momentumos Cseh Katalint, mert korábban egy fotó kedvéért egy üres téren meggyújtott egy füstgyertyát. A fiatal politikust tiltott pirotechnikai eszköz veszélyeztető használata miatt jelentettek fel végül. A füstölésről készült fotón azonban éppenséggel látszik, hogy a környékén csak egy zászlót lengető ismerőse áll, a füstgyertya pedig amúgy játékboltokban is kapható, partikelléknek számít… V. A.

2019.01.21 15:52
Frissítve: 2019.01.21 16:55