Díszpolgár „lábmobillal” - Garadnán nem értik, miért vitték el a volt fideszes hivatalvezetőt

Publikálás dátuma
2019.01.08. 09:30

Autópályát, kastélyt és már Mészáros Lőrincet is ott sejtik az Ódor-ügy hátterében
A négyszáz lelkes borsodi Garadna lassan ocsúdik december 18-a óta, amikor is kommandósok teperték le és vitték el munkahelye elől a borsodi falu díszpolgárát, Ódor Ferenc volt fideszes országgyűlési képviselőt, az encsi járási kormányhivatal vezetőjét, kenőpénz elfogadásának gyanúja miatt. – Itt álltak a rendőrök, ni, először itt keresték. Kérdezték, tudom-e a telefonszámát, hát mondtam, honnét tudnám, hisz pórnép vagyok. Kocogtatták gumibotta´ az ablakot, attú féltem, betörik, spuriztam is elfele – mutat a családi ház felé egy fülvédős sapkát viselő, középkorú asszony. A ház régebben állatorvosi rendelő is volt, ezt a szakmát űzte korábban, feleségével együtt a politikus: névtáblájuk ma is kint van a homlokzaton. Sem bent, sem az udvaron nincs mozgás, Ódorékat napok óta nem látta senki errefelé. A családfő vesztegetés elfogadásának gyanúja miatt bűnügyi őrizetben van – a hatályos törvény szerint ez házi őrizetet, lakhelyelhagyási tilalmat jelent, s azt, hogy az erre kötelezett személynek meghatározott időközönként jelentkeznie kell a rendőrségen. A helyiek azonban úgy tudják, hogy Ódor Ferenc nem a faluban, hanem Budapesten élő, jogász végzettségű lányánál tölti az erre szabott időt.
– Én megértem. Ha itt maradt volna, és netán kijön a házból, mindenki azt bámulja, hová van neki felcsatolva a jeladó – mondja egy idősebb, fogatlan asszony, hozzátéve, hogy ilyen készüléket Garadnán már többet is láttak, igaz, „nem a doktor bácsi, hanem valamelyik helyi tolvaj lábán”. Úgy is hívják itt: lábmobil. A Jutka presszóban – ami a dohánybolt, a kocsma és a helyi agóra különös keveréke, pattogó cserépkályhával, falra szerelt, hangosan üvöltő tévével – jöttünkre hangos diskurzus kezdődik arról, vajon bűnös vagy sem az amúgy köztiszteletben álló politikus.
– Valami vaj biztosan van a fején, nem hiszem, hogy ekkora cirkuszt kockáztattak volna az elfogásával, a semmire – mondja egy idősebb férfi, akiről később megtudjuk, negyvenhat évet húzott le a vízműnél, s csak a becenevét árulja el. – Bugyúrnak hívnak, mert fiatalkoromban szerettem a lányok bugyiját, aztán rajtam maradt a név öregkoromra is – somolyog. A pultos asszony szerint a járási hivatalvezető látványos elfogásának nem feltétlenül vannak számukra megérthető okai, s az is lehet, hogy így akartak „üzenni” valakinek: jobb ha csendben marad. Garadna határában hatalmas földhalmok jelzik, hogy elkezdődött az M30-as autópálya Miskolctól a szlovák határig tartó szakaszának építése, amelyik szinte keresztülszeli az amúgy csendes kis falut. Sokan arra gyanakszanak, hogy az itteni földek adásvétele kapcsán történhetett olyasfajta korrupció, amibe belebukott a járási hivatalvezető.
– Senki nem ért semmi, mindenki a saját szakállára nyomozgat, kérdezősködik, találgat, de teljes a tanácstalanság – ezt már Pauló Tiborné, Garadna független polgármestere mondja, akit az idősek klubjában átmenetileg berendezett irodájában találunk, mert a hivatalt épp most újítják fel. Szavai szerint Ódor Ferenc ízig-vérig az a fajta politikus, aki élvezi a közszereplést, fáradhatatlan, ott van a legkisebb közösségi eseményen is, s épp ezért népszerű az emberek között. – Ha jött hazafelé a munkából és meglátott egy közmunkást, vagy egy idős embert, megállt a kocsival, kihajolt, s beszélgetni kezdett. Ott volt nyugdíjas találkozókon, futball-meccseken, bármikor meg lehetett őt találni, s nem szaladt el a bajok elől – sorolja. A polgármester szerint, ha nem is hangosan vagy látványosan, de a járási hivatal vezetője az utóbbi időben az autópálya továbbépítése kapcsán is hallatta a hangját, főképp, amikor kiderült, hogy a korábban tervezett, a falut elkerülő nyomvonal helyett közvetlenül a kertek alján át vezetik el a forgalmas utat. – Ez nem tetszett senkinek, neki sem, ráadásul nagyon alacsony árat ajánlottak a földekért, s volt, aki emiatt perre is ment – mondja. A Garadnát érintő autópálya szakasz kivitelezője egyébként a Mészáros Lőrinchez több szálon köthető Szijj László érdekeltségébe tartozó Hódút és Duna Aszfalt Kft. – ők építhetik meg 64 milliárd forintért a határszéli Tornyosnémetiig tartó harmadik szakaszt, mintegy 22 kilométert. A helyiek szerint Mészáros Lőrinc érdeklődik a 2004-ben felújított, Garadnától pár kilométerre lévő, jelenleg közel 300 millió forintért árult pusztaradványi volt Pallavicini-kastély iránt, amely az utóbbi években nívós szállodaként működött, de egy ideje zárva tart. Párhuzamot ugyan egyelőre nem találtak Ódor ügye és e között, de a népnyelv szerint nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél. Többek szerint a volt járási hivatalvezetőt „megvezették”, s ha van is bűne, az viszonylag csekély. Az eddigi ügyészségi közlemények egy négymilliós vesztegetési ügyről szólnak, amit Ódor Ferenc következetesen tagadott, míg az ügyben érintett földhivatali vezető részben beismert. Mindenesetre beszédes, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség hiába kérte, hogy a volt járási hivatalvezetőt helyezzék előzetes letartóztatásba, ezt előbb az első fokon eljáró Budai Központi Kerületi Bíróság utasította el, majd – az ügyészség fellebbezése után – a napokban ugyanígy járt el másodfokon a Fővárosi Törvényszék is – erősítette meg értesülésünket Papp Gábor, Ódor Ferenc ügyvédje. Ő – miként ügyfele - bővebben egyelőre nem akart nyilatkozni lapunknak. Az ügyvéd lapunk korábbi információit sem kívánta kommentálni. Mint emlékezetes, a közelmúltban arról írtunk: a térségben igen ismert és kedvelt Ódor meggyanúsítását többen összefüggésbe hozták azzal: korábban a Fidesz afféle belső ellenzékéhez tartozott, ismerői szerint pedig azt tervezte, hogy függetlenként politizálna tovább.
Szerző
Témák
korrupció Fidesz
Frissítve: 2019.01.08. 09:37

Újra gyűjt a menekülteknek a Migration Aid

Publikálás dátuma
2019.01.08. 08:30

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Bizonytalanságban tartja a NAV a menekülteket segítő civil szervezeteket, amelyek egyike mára megelégelte a hatóság halogató taktikáját.
– Úgy döntöttünk, a továbbiakban nem hagyjuk magunkat befolyásolni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) halogató taktikájától, és december közepe óta ismét gyűjtünk adományokat a Magyarországon státuszt kapott menekült családok támogatására – közölte lapunkkal Siewert András, a menekülteket segítő Migration Aid operatív igazgatója, miután arról érdeklődtünk: kaptak-e tájékoztatást a NAV-tól arról, kell-e fizetniük a 25 százalékos bevándorlási különadót? Nem kaptak.
A NAV – mint arról már írtunk – úgynevezett támogató eljárás keretében vizsgálódott, az eljárást tavaly november végéig meghosszabbították, ám az ügyben a törvényes határidő lejárta után sem hoztak határozatot. A Migration Aid emiatt három hónapig szüneteltette az adománygyűjtést. Siewert András szerint „a kényes ügyek szőnyeg alá söprése” a NAV-nak kedvez, mivel az adóhivatal mulasztásos törvénysértését semmivel sem szankcionálják. – Ez kényelmesebb megoldás nekik, mint adott esetben szembenézni egy peres eljárással. Ugyanis amíg nincs határozat, nincs a NAV részéről jogerős állásfoglalás, ami perelhető lenne – fogalmazott. A bevándorlási különadóról szóló rendelet augusztusban lépett hatályba. A Pénzügyminisztérium akkori közleménye szerint az új adóterhet "a bevándorlást segítő tevékenység támogatása" után kell fizetni, mértéke a bevándorlási különadó alapjának 25 százaléka. Arra a kérdésünkre, ha megszületik a NAV-határozat, indítanak-e pert, Siewert András úgy felelt: egyelőre csak annyit szeretnének megtudni, milyen jogalapja lenne fizetései kötelezettségüknek.
A NAV támogató eljárás keretében vizsgálta a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület érintettségét is, ám mint arról Kovács András, az egyesület igazgatója beszámolt, eddig még ők sem kaptak semmilyen határozatot. – A mi munkánkat ez nem befolyásolja, mi eddig is, ezután is annak szellemében dolgozunk, hogy ránk nem vonatkozik a jogszabály – mondta. Ugyanígy vélekedik a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) és az Amnesty International Magyarország is – esetükben eddig vizsgálatot sem indított az adóhivatal. Ennek ellenére az MHB már tavaly az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, hiszen a különadó szerintük elfogadhatatlan alapjog-korlátozást jelent. Zádori Zsolt, az MHB munkatársa szerint a hazai bíróságokon is jó esélyük lehet a civileknek. Példának a Velencei Bizottság állásfoglalását hozta fel, amit a magyar kormány figyelmen kívül hagy, de a bíróságok már nem tehetik meg ugyanezt. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az Európa Tanács égisze alatt működő Velencei Bizottság szerint a különadóra vonatkozó szabályozást hatályon kívül kell helyezni, mert sérti a szólás- és az egyesülési szabadságot is. Kerestük a Miniszterelnökséget, a kormány tervez-e változtatni a jogszabályokon, ám nem kaptunk tájékoztatást. Orbán Balázs államtitkár korábban viszont úgy nyilatkozott: a kormány „minden eszközzel tiltakozni fog” a Velencei Bizottság állásfoglalása ellen. A civileket érintő „támogató eljárásokkal” kapcsolatban a NAV sem adott tájékoztatást, többszöri megkeresés után sem.
Szerző

Közös ellenzéki lista: a választási matek is számít

Publikálás dátuma
2019.01.08. 07:45

Fotó: Vajda József / Népszava
Két ellenzéki párt elutasítja, a többi óvatosan fogalmaz azzal az MSZP-s felvetéssel kapcsolatban, hogy az európai parlamenti választásra állítsanak közös listát.
Ellentmondásosan, de szokatlan módon korántsem ellenségesen reagáltak az ellenzéki pártok az MSZP elnökének a múlt szombati tüntetésen tett utalására, amely szerint közös EP-listát állíthatnának. Hajnal Miklós, a Momentum elnökségi tagja azt mondta a Népszavának, hogy önállóan indulnak tavasszal. „Mivel ez egy teljesen arányos, tisztán listás választás lesz, minden politikai erő számára remek lehetőséget nyújt majd arra, hogy felmérje a valós politikai támogatottságát” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az őszi önkormányzati választás természetesen egészen más helyzeteket teremt majd. „Akkor valóban nagyon fontos lesz a taktikai szavazás, így a Momentum a Mi Hazánk kivételével mindenki mással hajlandó lesz együttműködni”. Ezzel szemben a párbeszédes Tordai Bence – hangsúlyozva, hogy ez a személyes véleménye – úgy fogalmazott: bűn lenne nem kihasználni azt a lendületet, ami a közös ellenzéki demonstrációk során létrejött, és tavasszal egymással versengő EP-listákat felállítani. Már csak azért is, mert az őszi önkormányzati választásokra úgyis minden ellenzéki párt deklaráltan együttműködésre készül. „Vagyis a történet eleje és vége is a közös fellépésről, az ellenzéki egységről szól, így a politikai dinamika és a választási logika is azt diktálja, hogy akkor májusban is egységesen lépjen fel az ellenzék, hiszen a centrális erőtér a szemünk láttára szűnt meg. Az lenne a legjobb, hogy ha Orbán Viktorékkal szemben minden EU-párti politikai erő közösen indulna” – mondta Tordai Bence. A párt hivatalos álláspontja egyébként röviden annyi, hogy a Párbeszéd minden megoldásra nyitott, ami a közös ellenzéki fellépést elősegíti. Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció képviselője csak annyit mondott: miként eddig, ezután sem kommentálnak nyilvánosan semmilyen a pártok egymás közti viszonyát illető javaslatot, „a DK minden ilyen esetben a tárgyalások híve”. Kanász-Nagy Máté, az LMP szóvivője is csak úgy reagált, hogy „ezt a kérdést egyelőre nem nyitottuk ki, az LMP jelenleg önálló EP-lista állítására készül. A Jobbik világossá tett: kizárt a közös lista.
László Róbert, a Political Capital választási szakértője szerint a közös lista, de a külön indulás mellett is vannak érvek. Puszta választási matematika szempontjából, ha például egy közös ellenzéki lista 51-49 százalékos arányban győzi le a Fideszt, az 11 ellenzéki és 10 kormánypárti EP-mandátumot jelentene. Viszont, ha a Fidesz 49 százaléka mellé úgy számolunk, hogy az ellenzéki 51 százalék például 15-12-8-8-8 arányban oszlik meg, máris kiderül, hogy a kormánypárt 12 mandátuma mellé az ellenzék összesen csak 9-et tudna szerezni. „Persze az a legnagyobb kérdés jelenleg: mikor megy el több ellenzéki szimpatizáns szavazni majd májusban. Ha egy lista van, vagy ha külön indulnak a pártok? Néhány héttel ezelőttig még egyértelműen úgy tűnt, az utóbbi esetben mennének el többen, de az év végén kezdődött tüntetések miatt már nem vagyok ebben biztos” – mondta László Róbert. Érdekes egyébként, hogy 2004-ben Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök javasolt egy közös kormány-ellenzék választási listát a legelső európai parlamenti választásokon, akkor Orbán Viktor "nagyívű javaslatnak" nevezte az ötletet, amiről szerinte érdemes lenne tárgyalni. Végül az egészből nem lett semmi.

Nem ez lenne az első

Több európai uniós tagállamban is volt példa rá, hogy politikai pártok közös listát állítottak az EP-választásokra. Megtörtént ez többek között Franciaországban, Hollandiában és Olaszországban, ahol főként a kisebb pártok, illetve civil szervezetek fogtak össze, hogy minél több képviselői helyet szerezzenek az EU képviselő-testületében. A parlamenti listaállítást a tagállami törvények és a politikai pártok belső szabályai határozzák meg, európai uniós jogszabályok nem rendelkeznek róla. Halmai Katalin (Brüsszel)

Frissítve: 2019.01.08. 12:57