Már Dél-Szlovákiában is vonzóbb dolgozni a hazai bolti eladóknak

Publikálás dátuma
2019.01.07 18:37

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Hiába növekszik az üzletek forgalma, mintegy 10 ezer fizikai dolgozó hiányzik a kiskereskedelemből.
Tavaly novemberben is folytatódott a kiskereskedelmi üzletek forgalmának növekedése: a 2017-hez képest 5,2 százalékos emelkedés ugyanakkor valamivel elmaradt az októberi 5,5 százalékos bővüléstől – derült ki a KSH hétfőn megjelent első becsléséből.  Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek forgalma 1,7 százalékkal nőtt az előző havi 3,9 százalékos ütemet követően. A nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben viszont 8 százalékról 9,1 százalékosra gyorsult a növekedés. A novemberi mérsékeltebb növekedés még nem az idei kisebb ütemű bővülés előszele, inkább az évközi hullámzás számlájára írható – mondta a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Hozzátette: a múlt év egészéről végleges számok még nincsenek, de várhatóan 6-7 százalékos lehet a növekedés üteme. A kedvező adatok az elemzők előzetes várakozása szerinti 4,6-4,8 százalékos GDP-növekedésnek, illetve az átlagosan több mint 10 százalékos jövedelem-emelkedésnek köszönhetőek. Az idén ugyanakkor a kiskereskedelem növekedési üteme várhatóan visszaesik: 5 százalék körüli lehet az OKSZ főtitkárának előrejelzése szerint. A webáruházak forgalomnövekedése viszont akár 25 százalékos is lehet 2019-ben. A kiskereskedelem szereplői ugyanakkor nem örülhetnek felhőtlenül ezeknek a trendeknek, mert az ágazatot sújtó munkaerőhiány nem csökkent. Jelenleg is nagyjából 10 ezer fizikai dolgozó hiányzik a kiskereskedelemből. Ebben több tényező játszik szerepet, s a külföldi munkavállalás csak az egyik ok. A Lajtán túl a hazai bérek 2-3-szorosa csábító, de a megélhetés is drágább. Burgenlandban ugyanakkor sok üzletben már nem jelent gondot, ha a vevő csak magyarul beszél. Az utóbbi időben egyébként már Dél-Szlovákia is egyre vonzóbb a magyarországi munkavállalók számára. A munkaerőhiány másik oka, hogy sokan elhagyják az ágazatot, és jelentős a fluktuáció is. Az idei 8 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emelés viszont legfeljebb a munkaerő elvándorlásának fékezésére elegendő. Annak kigazdálkodása ugyanakkor - az előző két év kötelező béremeléseivel együtt - egyre nagyobb gondot okoz a kisboltok tulajdonosainak.       

Tarol a SZÉP-kártya- és a készpénz-cafeteria

Publikálás dátuma
2019.04.23 09:00

Az adózási változások nyomán másfélszeresére nőtt a SZÉP-kártyák, illetve duplájára a készpénzben kifizetett cafeteria népszerűsége.
Az adózási módosítások nyomán a cafeteria-juttatásokon belül a Széchenyi Pihenő- (SZÉP-) kártya részesedése a tavalyi érték másfélszeresére, 54 százalékra nőtt, a készpénzé pedig duplázódva 40 százalék lett. Ezzel e két elem teszi ki a béren kívüli juttatások túlnyomó részét - derül ki a BDO Magyarország ezer munkavállaló idei választásait összegző felméréséből. (A felmérés a BDO cafeteria-tanácsadási ügyfelei körében készült, így az adatok országos szinten nem reprezentatívak.)
Körükben a tavalyi 38 százalékkal szemben idén 54 százalékra nőtt a SZÉP-kártya részesedése a cafeteria-juttatások összértékén belül. A legnépszerűbb 30 százalékkal a vendéglátás-alszámla, míg a szálláshely 16, a szabadidő pedig 8 százalékos arányú. Ez nem meglepő, hisz a cafeteria-rendszer év eleji átalakítása nyomán a legnépszerűbb elemek közül egyedül a SZÉP-kártya tarthatta meg adómentességét.
Meglepő viszont, hogy az azonnal elkölthető cafeteria-elemek (például a korábbi Erzsébet-utalvány) helyét szintén a munkabérrel azonosan adózó pénzkifizetés váltotta fel. Ez az elem idén a teljes cafeteria-érték 40 százalékát képviseli. A népszerűség titka, hogy a szerényebb keresetű munkavállalók az üdülési juttatással szemben, még ha csökkentett mértékben is, de a hétköznapi kiadásokat támogató, azonnal elkölthető elemeket részesítik előnyben. Azt, hogy a cégek szinte mindegyike megtartotta a pénzkifizetést, a tanácsadó azzal magyarázza, hogy a béren kívüli juttatások ösztönző hatása jóval hosszabb ideig érvényesül, mint egy hasonló mértékű béremelésé. Emellett az alapbérbe épített juttatás megemelte volna egy sor bérhez kötődő tétel, például a túlóradíj összegét is.
A változások nagy vesztesei a hosszabb távú megtakarítást ösztönző önkéntes pénztárak. Míg tavaly e szervezetek a cafeteria-juttatások 13 százalékát képviselték, addig idén arányuk 3 százalékra esett. Az óvodai-bölcsődei költségek térítése továbbra is adómentes, részaránya mégsem nőtt 1,2 százalék fölé, mivel e juttatás csupán a munkavállalók kis hányadát érinti. A korábbi sokszínű cafeteria-palettán ma egyértelműen a SZÉP-kártya és a pénzkifizetés a két fő elem – idézik Kis-Makár Andreát, a BDO Magyarország vezető cafeteria-tanácsadóját. – Ennek ellenére a vállalatok többsége a következő évben sem tervezi cafeteria-rendszerének ésszerűsítését. Vagyis ezentúl sem kívánják korlátozni munkavállalóik választási lehetőségeit - véli a szakember.
Szerző
Frissítve: 2019.04.23 09:00

Úgy vesszük fel a személyi kölcsönt, mintha nem lenne holnap

Publikálás dátuma
2019.04.23 06:43

Fotó: Kállai Márton
Egyre többen egyre nagyobb összeget vesznek fel.
A Netrisk.hu pénzügyi összehasonlító oldalának adatai szerint jelentősen erősödött a lakosság hitelfelvételi kedve, az internetes cég az idei első negyedévben 26 százalékkal több személyihitel-igényt továbbított, ezek átlagos nagysága 1,48 millió forint volt, ami 16 százalékkal haladja meg az elmúlt év hasonló időszakában mért 1,28 millió forintos átlagot. Az internetes cég közölte: a háromnegyed részben szabad felhasználású hitelekből álló állomány átlagos futamideje 51 hónap, átlagos thm-e (teljes hiteldíj mutató) 14,5 százalék volt. A közleményben Juhász Szilvia, a Netrisk.hu üzletágvezetője elmondta: a lakosság egyre szélesebb rétege képes hitelt felvenni és mer ismét adóssá válni bizonyos célok gyorsabb elérése reményében. Az igényelt személyi hitelek 14 százaléka haladja meg a 3 millió forintot, szemben a tavaly év eleji 8 százalékkal. A hitelösszegek emelkedésével párhuzamosan a havi törlesztőrészletek is nőttek, átlagos összegük egy év alatt 12 százalékkal, 31 600 forintról 35 400 forintra emelkedett. A vállalt törlesztő részletek emelkedése összefüggésben van az ügyfelek jövedelmi helyzetének javulásával is. Az idei év első negyedében a személyi hitelt felvevők 24,1 százaléka rendelkezett havi 250 ezer forintot meghaladó jövedelemmel, ugyanez az arány 2016 elején 18,3, míg 2017 első hónapjaiban 21,1 százalékot ért el. A mintában szereplő személyi hitelek szabad felhasználásúak, azon személyek közül ugyanakkor, akik a felhasználás tervezett célját megnevezték, 48 százalékban adósságrendezésre, 40 százalékban autóvásárlásra, 12 százalékban ingatlan-felújításra költötték a felvett pénzt. Az internetes vállalkozás adatai szerint egyre inkább a fiatalabb korosztályok irányába tolódik el a személyi hitelt felvevők köre. Egy évvel korábban még a 45 évnél idősebbek aránya 45 százalék volt, az idei első negyedévben már csak 31 százalékuk tartozott ebbe a korcsoportba. Ugyanakkor a korábbi 5-ről 13 százalékra emelkedett a 25 éves vagy annál fiatalabb korosztály aránya. A Netrisk.hu üzletágvezetője szerint kedvezőek a feltételek ahhoz, hogy a lakossági hitelezés idén is bővülni tudjon. A jegybank legutóbbi kamatdöntő ülésén nem kezdett új kamatemelési ciklust, a tovább emelkedő bérek hatására tovább javul a lakosság hitelképessége, ugyanakkor a hitelfelvétel növekedési üteme várhatóan alacsonyabb lesz a tavalyinál - jelezte.
Szerző