Már Dél-Szlovákiában is vonzóbb dolgozni a hazai bolti eladóknak

Publikálás dátuma
2019.01.07 18:37

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Hiába növekszik az üzletek forgalma, mintegy 10 ezer fizikai dolgozó hiányzik a kiskereskedelemből.
Tavaly novemberben is folytatódott a kiskereskedelmi üzletek forgalmának növekedése: a 2017-hez képest 5,2 százalékos emelkedés ugyanakkor valamivel elmaradt az októberi 5,5 százalékos bővüléstől – derült ki a KSH hétfőn megjelent első becsléséből.  Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek forgalma 1,7 százalékkal nőtt az előző havi 3,9 százalékos ütemet követően. A nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben viszont 8 százalékról 9,1 százalékosra gyorsult a növekedés. A novemberi mérsékeltebb növekedés még nem az idei kisebb ütemű bővülés előszele, inkább az évközi hullámzás számlájára írható – mondta a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Hozzátette: a múlt év egészéről végleges számok még nincsenek, de várhatóan 6-7 százalékos lehet a növekedés üteme. A kedvező adatok az elemzők előzetes várakozása szerinti 4,6-4,8 százalékos GDP-növekedésnek, illetve az átlagosan több mint 10 százalékos jövedelem-emelkedésnek köszönhetőek. Az idén ugyanakkor a kiskereskedelem növekedési üteme várhatóan visszaesik: 5 százalék körüli lehet az OKSZ főtitkárának előrejelzése szerint. A webáruházak forgalomnövekedése viszont akár 25 százalékos is lehet 2019-ben. A kiskereskedelem szereplői ugyanakkor nem örülhetnek felhőtlenül ezeknek a trendeknek, mert az ágazatot sújtó munkaerőhiány nem csökkent. Jelenleg is nagyjából 10 ezer fizikai dolgozó hiányzik a kiskereskedelemből. Ebben több tényező játszik szerepet, s a külföldi munkavállalás csak az egyik ok. A Lajtán túl a hazai bérek 2-3-szorosa csábító, de a megélhetés is drágább. Burgenlandban ugyanakkor sok üzletben már nem jelent gondot, ha a vevő csak magyarul beszél. Az utóbbi időben egyébként már Dél-Szlovákia is egyre vonzóbb a magyarországi munkavállalók számára. A munkaerőhiány másik oka, hogy sokan elhagyják az ágazatot, és jelentős a fluktuáció is. Az idei 8 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emelés viszont legfeljebb a munkaerő elvándorlásának fékezésére elegendő. Annak kigazdálkodása ugyanakkor - az előző két év kötelező béremeléseivel együtt - egyre nagyobb gondot okoz a kisboltok tulajdonosainak.       

Van földje? A fideszes haverok majd eldöntik, mennyit ér

Publikálás dátuma
2019.02.22 17:15
Összellenzéki tiltakozás az Alkotmánybíróság előtt; a tét 1,5 millió földtulajdonos sorsa
Fotó: Népszava/ Draskovics Ádám
Új középkorba vezet a decemberben módosított földforgalmi törvény, ha az Agrárkamara a magánföldek eladásába is beleszólhat – mondja az ellenzék. Most közösen kérik az Alkotmánybíróságot, dobja vissza a szabálytalannak tartott módosítást.
Semmi más célt nem szolgál a földforgalmi törvény botrányos körülmények között elfogadott módosítása, minthogy helyzetbe hozza a NER elitjét, eldöntse, ki vehet földet, a gazdákat pedig rákényszerítse a hatósági áras értékesítésre - lényegében erről beszélt hat ellenzéki párt képviselője pénteken, az Alkotmánybíróság előtt tartott sajtótájékoztatójukon.

Másfél millió tulajdonost szorítanak sarokba

Haveri sms dönthet a milliárdokról

A mutyijellegről beszélt Magyar Zoltán, jobbikos képviselő is: emlékeztetett rá, 
az Agrárkamara 19 megyei vezetője közül 17 kőkeményen fideszes pártpolitikus, ezzel is keresik a kenyerüket
Magyar hozzátette, a megyei agrárkamara úgy működhet a jövőben, hogy az elnök körbedob a haverjainak egy sms-t, és ezen a „véleménynyilvánító küldöttgyűlésnek álcázott semmin” keresztül dönthetnek milliárdok sorsáról. Mindezt a gazdatársadalom akadályozhatná meg - tette hozzá a politikus, a földtulajdonosok támogatását kérve.

Jöhetnek a traktorok?

Nála is harciasabban fogalmazott a Demokratikus Koalíció részéről Gréczy Zsolt, aki arra emlékeztetett, hogy volt idő, amikor traktorok indultak Budapest felé, ennek lehetőségét sem kellene elvetni (tegyük hozzá, a traktoros demonstráció 2005-ben történt, amikor épp Gyurcsány Ferenc, a DK jelenlegi elnöke kormányozott- a szerk.). Gréczy arra is kérte az Alkotmánybíróság tagjait, ebben az esetben ne fideszes pártkatonák módjára járjanak el.
Az LMP-s Csárdi Antal arra emlékeztetett, hogy a földforgalmi törvény módosítása eleve szabályellenesen történt – mondjon bármit is Kövér László házelnök – hiszen nem volt megoldott a név szerinti szavazás. Csárdi Abban bízik, hogy az eljárási hibával átvert törvényeket eddig következetesen visszaküldő Ab ezúttal is visszadobja a módosítást.
A Párbeszéd részéről Barabás Richárd döbbent meg mélységesen azon, hogy „a Fidesz elárulta amagyar vidéket”. Szerinte a földforgalmi törvényt most tüzes vasként forgatva arra kényszerítik a gazdákat, hogy kedvezőtlen konstrukcióban adják el a birtokaikat; mindez pedig a Mészáros-féle nagybirtokok kialakulásához vezet.
Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt részéről már a módosítás elvontabb jogkövetkezményeit taglalta: szerinte a kormány a szabályozással 
  • sérti a magántulajdon szentségét, hiszen az Agrárkamara határoz ezentúl a tulaj helyett arról, milyen áron adható el a saját földbirtok;
  • sérti a magánélet szentségét, mivel a szigorítás lehetőséget ad a tulajdonosok komplett családi hátterének feltérképezésére;
  • korlátozza a jogorvoslati lehetőséget, hiszen a bíróságok a peres ügyekben sem másíthatják meg az Agrárkamara döntését, legfeljebb új eljárásra kötelezhetik a fideszes többségű szervezetet.
Frissítve: 2019.02.22 17:20

Tied a börtön, magadnak építed

Publikálás dátuma
2019.02.22 16:05

Fotó: MTI/ Rosta Tibor
Elítéltek építették majdnem ötszáz társuk számára a zárkákat Kiskunhalason az egykori menekültügyi központ épületében.
A belügyminiszter avatta fel tegnap kora délután az ország legújabb börtönépületét Kiskunhalason a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal egykori Menekültügyi Őrzött Befogadó Központjának területén. A fejlesztések folytatódnak - tette hozzá Pintér Sándor -, a további öt új intézet építéséről a települések önkormányzataival tartanak az egyeztetések. Az alföldi kisvárosban az építkezés tavaly szeptemberben kezdődött, miután a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága kénytelen volt belátni, hogy nincs elég pénz az új börtönök építésének korábbi terveire. Így esett a választás a 24 hektáros területen üresen álló épületegyüttesre, amelynek átalakítása sokkal kevesebbe került, mint ha új börtönépület húztak volna fel. Az árat az is lefelé vitte, hogy a kivitelezés nagy részét, a bontást, a kőműves, villanyszerelő munkákat és a kerítésépítést is fogvatartottak végezték, majdnem százötvenen váltott műszakban dolgoztak. Ugyanígy belső munkával készült el az új börtön felszerelése, a zárkaajtók, a rácsok, a kilátásgátlók, a zárkaszekrények, sőt még az ágyakat is a büntetés-végrehajtás gazdasági társaságainál foglalkoztatott rabok készítették. Az 1,7 milliárd forintból felújított két épületben 472 nőt helyeznek el, akik szabás-varrással foglalkoznak majd, az ehhez szükséges üzemi terület és raktár is elkészült. A zárkákban a leválasztott illemhely mellett hideg és meleg víz is lesz, a két körletépület között pedig sétaudvart alakítottak ki, vagyis a körülmények az európai börtönnormáknak mindenben megfelelnek – hangsúlyozta a BVOP közleménye. 
A börtönök zsúfoltságát számon tartó nemzetközi adatbázis, a World Prison Brief adatai szerint tavaly szeptemberben 16 947 embert tartottak fogva a 29 magyar börtönben, nagyjából 7 és fél százalékuk volt nő. A fegyintézetekben száz férőhelyen átlagosan 118 embert helyeztek el, de egyes intézményekben több mint 150 százalékos volt a zsúfoltság. A kormány azért kezdett még 2015-ben börtönfejlesztési terveken gondolkodni, mert a cellák zsúfoltsága ellen tiltakozó rabok sorra nyerték a pereket a magyar állam ellen a strasbourgi emberi jogi bíróságon. Nyolc településen, főleg a keleti országrészben terveztek építkezést, de az erre szánt pénznél sokkal magasabb ajánlatok érkeztek a két körben meghirdetett közbeszerzési pályázatokon. Ezért tavaly három települést töröltek a tervekből, s a többi helyen sem kezdődött még munka. A kormány dolgozik a büntetés-végrehajtásban dolgozók jobb anyagi elismerésének megteremtésén - közölte Pintér Sándor. Erre nagyon nagy szükség lenne, mert a mostani feltételek mellett a halasi fegyintézetben 250 embernek kellene dolgozni, de ősz óta csak 116 új munkatársat tudott toborozni a térségben a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága.
Frissítve: 2019.02.22 16:57