Tóth Bertalan: "Felvetem, de nem erőltetem a közös listát"

Publikálás dátuma
2019.01.08 06:00

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Nem szeretné, ha az EP-kampányt az ellenzéki huzakodásnak láttatná a kormánymédia, így nem erőlteti az egységes indulást Tóth Bertalan, az MSZP elnöke. Pedig az egy-egy elleni küzdelemben hisz.
Visszatérnek az Országgyűlésbe az új ülésszak kezdetekor? Semmi nem folytatódhat úgy, ahogy eddig. Vége annak az időnek, amikor úriemberek módjára kérdezgettük a minisztereket, és udvarias parlamenti formák segítségével próbáltuk érvényre juttatni igazunkat. Decemberben az MSZP egy másik útra lépett, és a rabszolgatörvény kapcsán szervezett országgyűlési akciók sikere igazolta a politikai stílusváltást. Kint maradnak vagy visszamennek? Hiba lenne, ha lemondanánk a parlament adta nyilvánosságról: az obstrukció sikere azt is bizonyította, hogy az embereket és a médiát egyaránt érdekli, mi történik a Tisztelt Házban. Az összes ellenzéki párt és független képviselő egyetért abban, hogy az Országgyűlés teljes bojkottja nem segíti céljaink elérését – viszont a jövőben nem vagyunk hajlandók a látszatdemokrácia parlamenti szabályai szerint dolgozni. Meddig hajlandóak elmenni? Maradjunk annyiban: az erőszakot nem akarjuk beengedni a parlamentbe. De az obstrukció minden eszközét bevetjük – persze ez csak akkor jelent elég erős nyomást, ha az ellenzék egységesen lép fel.

Az ellenzék egységét részben az utca kényszerítette ki. Akkor is kitart, ha nem lesznek demonstráló tömegek a közterületeken?
A választói nyomás nyilván meghatározza ennek az egységnek a keretét. De az, hogy az ellenzéki szavazók együttműködő pártokat szeretnének látni, már december előtt is egyértelmű volt. Azok a formációk, amelyek nem, vagy csak ímmel-ámmal működtek együtt a többiekkel, elvesztették támogatóik jó részét. Most az együttműködési elvárás megerősödött, már nem elég szavak szintjén együtt mozdulni, az emberek tetteket akarnak. Az, hogy 2019-ben két választás lesz, lehetőséget teremt a tevőleges együttműködésre – ami lehetőséget ad arra, hogy a demokratikus ellenzék üzenetértékű eredményt érjen el az EP-választáson, az önkormányzati választáson pedig komoly fordulatot. De a kettő csak együtt működik: ha egy rossz EP-szereplés megöli a rendszer leválthatóságába vetett hitet, akkor oda az önkormányzati választás – és bizony az országgyűlési is. Az nem opció, hogy négy ellenzéki párt felszívja magát...
...bocsánat, egy dolgot hadd tegyek világossá. Készséggel elhiszem, hogy mindegyik ellenzéki párt megugorja az EP-be kerülés 5 százalékos küszöbét. De ha nem, akkor a rájuk adott szavazatok nem egyszerűen elvesznek, hanem a Fideszt erősítik. A rendszer ugyanis úgy működik, hogy a ki nem osztott mandátumokat elosztják, és végül a nagy tömbnél – Magyarország esetében a Fidesznél – landolnak, így a kormánypártnak aránytalanul sok képviselője lehetne.

Amikor együtt mozdulásról beszél, akkor koordinált akciókra, közös listára vagy mire gondol?

Az együttműködés alfájának én azt tekintem, amiben az MSZP kezdeményezésére ma megegyeztek az ellenzéki pártok, azaz közösen mozgósítanak az EP-választásra, együtt rázzák fel azt a több mint 2,5 millió szavazót, aki az ellenzéki pártokra voksolt tavasszal. Az omegája pedig a közös lista lehetne. És noha ezt tartom a legjobb megoldásnak, nem fogom erőltetni.

Mi készteti arra, hogy visszafogottságot tanúsítson?

Kapva-kapna az alkalmon a kormánymédia, hogy azt híresztelje, az ellenzéki pártok már megint belesüllyedtek a pozícióharc mocsarába, és ehhez hasonló hazugságokkal próbálja kitakarni a szakszervezetek követeléseit, az ellenzék petícióját, a rabszolgatörvényt, a bíróságok bedarálását. Az MSZP veszítene vagy nyerne EP-képviselői helyeket a közös listával?
Pont ezt üzenték a választók, a tüntetők, hogy a jövőben ne az legyen a szempont, melyik párt mit nyer és veszít, ne egymástól próbáljuk elvenni a szavazatokat. Nem is vagyok hajlandó így számolni – mert ez a gondolkodásmód elve ellehetetleníti az egységes fellépést. A közös listát pedig mindenképp felvetem a többi ellenzéki pártnak, de mondom: nem fogom erőltetni.

Kiderül, hogy az ellenzék hogyan működik együtt. De mit tud mondani azoknak, akik az utcán protestálnak és nem akarnak három és fél évet várni a változásra?

Azt, hogy nem kell három és fél évet várniuk. Ha a nagyvárosokban ellenzéki polgármesterek vannak, ha Budapesten bukik Tarlós István, akkor októberben egy másik Magyarországra ébredünk.

A kabinet megkurtította az önkormányzatok hatáskörét, és kivéreztette őket anyagilag. Erről a bázisról jó szereplés esetén is nehéz lenne kormányt váltani.
Menjen végig egy falu vagy egy vidéki város főutcáján, és kérdezze meg az embereket, ki a legfontosabb személy a településen. Nem a kormányhivatal vezetőjét, nem az országgyűlési képviselőt és nem is a fideszes kiskirályt mondják majd, hanem a polgármestert. Mert ő az első ember. És ha sikerül bevenni az önkormányzatokat, akkor lesz a Fidesz-ellenes erőknek médiatere, mozgósítási lehetősége. Ha az önkormányzatokat elveszti, megreped a NER. Ráadásul az ellenzéki településeket, ahogy ezt Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere, vagy Mellár Tamás, Pécs országgyűlési képviselője is javasolta, lehet hálózatban működtetni – és együtt, alulról szervezni a kormányváltást. Pécsett független jelölt indul, mögötte az összes ellenzéki párt. Ez lesz a modell a nagyvárosokban? Az MSZP választmánya felhatalmazta az összes helyi szervezetet, hogy mindenhol találják meg és segítsék azt az embert, aki a fideszes jelölt kihívója lehet. A pécsi szocialisták egy függetlenben látták az esélyt – és számos nagyvárosban körvonalazódik a jelölt személye.

A budapesti MSZP például előválasztással szemeli ki a legalkalmasabbat. Aki előre regisztrálni szeretne a megmérettetésre, az most teheti meg. Reményei szerint hány budapesti voksol?

Nem szeretem a számháborúkat, nincs semmi értelmük. Jelen állás szerint a megmérettetés kétfordulós lesz: előbb a balpártok jelöltjei meccselnek, majd aki megnyeri, az Puzsér Róberttel mérkőzik. Pozitív üzenet az, hogy csak a legnépszerűbb balos politikus méltó arra, hogy egy elitellenes közíróval párbajozzon? A helyzet ennél sokkal egyszerűbb. Puzsér Róbertet támogatja az LMP. Ha az LMP csak így hajlandó részt venni az előválasztáson, akkor ezt az MSZP elfogadja. Ugyanis mi mindent megteszünk azért, hogy egyetlen kihívó álljon Tarlós Istvánnal szemben, aki megnyeri a főpolgármester-választást.
2019.01.08 06:00
Frissítve: 2019.01.08 06:00

Benkő Tibor: hisztériakeltés zajlott a Honvéd kórház kapcsán

Publikálás dátuma
2019.01.23 08:10

Fotó: /
A honvédelmi miniszter a közvélemény szándékos megtévesztéséről beszélt a kórházi dolgozók bezupálását emlegetve. Az érintettek korábban öt napot kaptak arra, hogy eldöntsék: vállalják a honvédelmi alkalmazotti státuszt vagy otthagyják a kórházat.
Minden valóságalapot nélkülöző, a közvéleményt szándékosan megtévesztő, felesleges pánikkeltésnek nevezte Benkő Tibor honvédelmi miniszter a honvédelmi alkalmazotti jogállás bevezetésével kapcsolatos vádakat az MTI-nek adott nyilatkozatában. A tárcavezető elmondta, hogy a honvédségnél dolgozó mintegy 7200 közalkalmazott több mint 99 százaléka elfogadta az új jogállást, az azzal járó többletjuttatásokat és egyben kötelezettségeket. Benkő Tibor szerint felesleges volt az elmúlt napokban a Honvédkórházzal kapcsolatos hisztériakeltés is, hiszen semmilyen valós alapja nem volt. Közölte: a Honvédkórház mintegy 3000 érintett dolgozója közül 54 közalkalmazott döntött úgy, hogy nem vállalja a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt. Az új státuszt többségében  szerinte azok nem fogadták el, akik korábban már elhatározták, hogy távozni akarnak az intézménytől.

Bárhova kirendelhetőek lesznek

A miniszter hangsúlyozta, a Honvédkórház minden osztályán továbbra is zökkenőmentes a betegek ellátása, a honvédelmi tárca vezetése számára pedig fontos valamennyi dolgozójának - legyen katona vagy polgári foglalkoztatott - megbecsülése, a stabil, megbízható munkahely és a versenyképes fizetés megteremtése.  Kérdés, hogy a megbecsülésről szól az, hogy a munkáltató a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre hivatkozva a munkáltató előzetes értesítés nélkül is elrendelheti, hogy mint honvédelmi alkalmazott bárhol, bármikor „teljesítsen ügyeletet”. Inkább a kontroll igényére, mint a megbecsülésre utal az is, hogy az újonnan átsorolt korábbi dolgozóknál – a katonákhoz hasonlóan – bizonyos esetekben korlátozzák a véleménynyilvánítási és gyülekezési szabadságot. És például a három napnál hosszabb külföldi nyaralásra is csak előzetes engedéllyel van lehetőség. Cserébe az új jogviszony a honvédelmi egészségügyben dolgozóknak idén havi bruttó 39 200 forintos bérkiegészítést garantál. Ám közben elbukják az egészségügyi pótlékaikat. Így lesz, aki jobban jár, lesz, aki rosszabbul. 
A kórházi dolgozók ráadásul öt napot kaptak arra, hogy eldöntsék, mennek  vagy az új feltételeket elfogadva maradnak az intézménynél. Az átsorolást nem vállalta a Honvédkórház koraszülött intenzív osztályának vezetője, aki több kollégájával együtt távozott az intézménytől; a koraszülött részleg távozásától függetlenül működőképes maradt 
2019.01.23 08:10

Fogy a magyar Londonban – nem haza költöznek

Publikálás dátuma
2019.01.23 07:30

Fotó: NURPHOTO/ ALBERTO PEZZALI
Érezhetően kevesebb magyar vállal munkát Nagy-Britanniában a Brexit-népszavazás óta, ráadásul - az egyre bizonytalanabb kimenetelű - kilépésről szóló egyezség a már kint dolgozók számát is faragja. A továbbállók többsége élhető és jövedelmező országot keres, Magyarországra legfeljebb a csok miatt jönnek, de jellemzően úgy tervezik, hogy csak az építkezés idejére maradnak.
Ezt tapasztalja Szabó László, a Londoni Magyarok Közössége (LMK) ügyvezető igazgatója is, aki egy rövidebb időszakot leszámítva 2001 óta él Londonban. Cége információval segíti a munkavállalókat ügyes-bajos dolgaikban, és kapcsolattartási fórumokat, eseményeket szervez. - Érezhetően fogyunk, egyre többen csomagolnak és keresnek más országot. Kevésbé érzik biztonságban magukat az itteni magyar munkavállalók. Mi próbálunk mindenkit marasztalni, főleg azokat, akiknek biztos megélhetésük van, mert nem feltétlenül bölcs döntés a költözés addig, amíg nem tudunk biztosat. Mert minden elképzelhető, akár egy kevésbé megrázó Brexit is benne van a pakliban - mondta.
Szabó László és munkatársai a közösségi oldalaikon, de akár emailban vagy Skype-on is tájékoztatják a magyarokat a brit kilépési folyamat fejleményeiről. A londoni EU-s munkavállalók elsősorban attól tartanak, hogy Theresa May kilépéspárti kötéltánca kormányválsághoz és előrehozott választáshoz vezethet, de a megállapodás nélküli hard-Brexit is gazdasági visszaeséssel fenyeget.
A magyarok számára az elmúlt években egyre kevésbé volt jó üzlet az angliai munkavállalás. A két és fél évvel ezelőtti, szűk többséget hozó népszavazás óta a gazdaság és a pénzpiac várakozásai is romlottak, gyengült a font-árfolyam, a szociális transzferek minősége pedig nagyot zuhant. Szabó Lászlóék két gyermekük után 50 ezer forintnyi „családi pótlékot” kapnak, és miután ő nem minimálbért keres, lakhatási és más támogatás sem jár nekik. Az angolok kétharmada ugyanakkor még mindig úgy gondolja, hogy az EU-munkavállalók többet vesznek ki a közösből, mint amennyit beletesznek. A valóság ennek az ellentéte: egy tavalyi statisztika szerint a 2016-17-es pénzügyi évben 4,7 milliárd fonttal többet adóztak, mint amennyit szociális ellátásként kaptak. - Korábban sokkal bőkezűbb volt az állam, de sokat szigorítottak, fizetéshez és tartózkodási időhöz kötötték az ellátásokat, így nem könnyű igénybe venni őket. Aki emiatt keres célországot, már biztosan nem érdemes Angliát választania. A megélhetés, a szállás és a munkahelyre bejutás költsége Londonban továbbra is magas, alig változó fizetési színvonal mellett - fogalmazott.
Az LMK szerint a most költözést fontolgatók közül a legtöbben nem Magyarországra tartanak, hanem a nyelvtudásuktól függően Franciaországot vagy Németországot választják, angoltudással pedig még távolabbra mennek. Több ismerősük például Máltát választotta emiatt. - Olyanok is akadnak persze, aki egy időre haza mennek, mert szeretnék kihasználni a szociálpolitikai támogatásokat. Két-három párral is beszéltem, de mindegyikük azt valószínűsítette, hogy a csok igénybevétele után ismét külföldre mennek dolgozni.
Németország mellett Ausztria is egyre népszerűbb célpont az angliai magyarok számára, mert nyugati szomszédunk ugyan csökkentette a szociális ellátás mértékét, de a hazautazás olcsóbb, a munkavállalók akár hétvégére is hazamehetnek, miközben Angliából évente legfeljebb kétszer látogattak Magyarországra.

Közös fórum a követséggel

A végleges döntés magyar munkavállalókat is érintő hatásairól fórumot szerveznek majd márciusban, erről állapodott meg az londoni közösség ügyvezetője a minap Szalay-Bobrovniczky Kristóf nagykövettel. Akkor a húsz perces beszélgetésük végén már teljesen más volt a helyzet, mint a kezdetén: ilyen gyorsan változnak most a dolgok Angliában. A Londoni Magyarok Közössége egyébként a 2005-ös terrortámadás idején is segített a diplomatáknak és a családoknak: a szervezet a kint élő magyarok elérésben segítette a konzulátust.

2019.01.23 07:30
Frissítve: 2019.01.23 07:30