Egert is eléri a stadionépítési láz: 1,5 milliárdból készül az új sportközpont

Publikálás dátuma
2019.01.08. 17:25
A Szentmarjay Tibor Városi Stadion Egerben
Fotó: Németh András Péter
Az utóbbi évek sportberuházásainak egyik nagy haszonélvező cége nyerte el a munkát. Az Eger SE tavaly még a megyei osztályban szerepelt.
A stadionépítésekkel kapcsolatos hírekből jól ismert Pharos 95 Sportpályaépítő Kft.-t hirdették ki nyertesnek az Észak Sporttelep Edzőközpont kialakítására, tervezésére és kivitelezésére kiírt pályázaton - tudósít a 24.hu.  A munka várhatóan nettó 1,523 milliárd forintba kerül majd. Azért csak várhatóan, mert a Pharos részt vesz a kispesti Bozsik Stadion régóta húzódó építésében is, amely az eredetileg tervezett 5 milliárd helyett 11,7 milliárd forintból épül.

Az említett összegből egy új edzőközpontot kell létrehozni a régi helyén, ami jelenleg mindössze egy irodából, öltözőblokkból és egy 400 férőhelyes mobil lelátóból, valamint több kiszolgálókonténerből, illetve 2 nagy méretű és 3 kis méretű labdarúgópályából áll. Az ajánlatkérő szerint a jelenlegi épületi infrastruktúra nem tudja kielégíteni a sportpálya ideális használatához szükséges feltételeket, emiatt döntött a rekonstrukció mellett. Elbontják a meglévő épületet és konténereket, és a centerpályától nyugatra eső területen fogják kialakítani az új, 1276 négyzetméteres épületet, amely 272 fő befogadására alkalmas épített lelátóval rendelkezik. Az új épület építése mellett tervben van a teljes sporttelep korszerűsítése is, amely magában foglalja a közművesítést, térvilágítás, a tereprendezést, és parkosítást.

A város labdarúgó csapata, az Eger SE a 2012/13-as idényben még az NB I-ben szerepelt, azóta egészen a megyei osztályig süllyedt, majd a mostani szezonra sikerült visszajutnia az NB III-ba. Az együttes jelenleg a harmadosztály keleti csoportjának 11. helyén áll.

A 24.hu emlékeztet, a Felcsúton is telephellyel rendelkező Pharos a kormány stadionépítési lázának egyik nagy haszonélvezője: 930 millióért szálltak be a békéscsabai stadion felújításába, részt vettek a dél-pesti utánpótlás-nevelési centrum több mint 3 milliárdos fejlesztésében, de a Pharos bomba üzletét emlegetették az NB II-es pályák fűtésének kötelezővé tétele mögött is. A cég egyik tulajdonosa, Végh Gábor egész alakos Puskás Ferenc-szobrot adományozott a felcsúti akadémiának, amelyben az ő munkájuk is benne van, az ottani műfüves pályát építették. Végh 2012-ben egy VIP-páholyból nézte a Videoton-Debrecen meccset Orbán Viktor miniszterelnökkel.
Szerző

Sztrájk: már 140 településről jelentkeztek a január 19-i demonstrációra

Publikálás dátuma
2019.01.08. 16:27

Fotó: Molnár Ádám
Már 140 településről jelentkeztek a tervezett országos sztrájkot megelőző, január 19-i demonstrációra, a szakszervezetek petícióját pedig több mint 3 ezren írták alá – jelentette be Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, miután átadták négypontos követelésüket az ITM-ben.   A helyszín azért figyelemre méltó, mert a három szakszervezet által szignált dokumentumot eredetileg a Miniszterelnökségen keresztül akarták eljuttatni Orbán Viktor miniszterelnökhöz. – Felhívtuk a tárcát, hogy szeretnénk átadni a levelet, ők pedig azt mondták, hogy vigyük Palkovics László minisztériumához és onnan fogják eljuttatni Orbánhoz. Azonban a portán nem tudtak róla, hogy mi érkezni fogunk, mindenesetre készségesen fogadtak és ígéretet tettek a kézbesítésre – magyarázta Kordás. A szakszervezetek korábban ultimátumot adtak a kormánynak: bejelentették, hogy követeléseik átadásától számítva – a törvény szerint – öt napot adnak egy kormányzati tárgyalótestület felállítására. Amennyiben ez nem történik meg, figyelmeztető sztrájkot szerveznek, majd országosat is, de január 19-én biztosan lesz demonstráció.   
Ígéretet kaptak, hogy átadják a petíciót
Fotó: Molnár Ádám
A kormánylap Magyar Idők közben arról írt, hogy nincs sztrájk-hajlandóság, sőt a lehetséges időpontról sincsen semmilyen előrelépés. Kordás erre reagálva hangsúlyozta, hogy több időpontról is tárgyaltak már, a Magyar Idők pedig a munkáltatóktól veszi alaptalan információját. Azt mindenesetre Kordás lapunk kérdésére elismerte, hogy a jelenlegi, 2010-ben életbe lépett sztrájktörvény miatt nem igazán lehet országos munkabeszüntetést tartani. – Nem is próbálkozott azóta senki, de a szakértőink azt mondják: lehet Magyarország-szerte sztrájkolni. Megpróbáljuk a nem járt út ösvényét kitaposni – tett ígéretet a szakszervezeti vezető. Kordás azt is hangsúlyozta, hogy jogszerűtlen és nem eléggé megszervezett sztrájkot semmiképpen sem akarnak, hiszen nem akarják, hogy akárki is elveszítse emiatt a munkáját. A MASZSZ elnöke mellett Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködés Fórumának elnöke is válaszolt kérdésünkre, szerinte idő kell a sztrájk megszervezéséhez. – Mi tényleg demokratikusan működünk. Hatvanezer tagunk van, én nem szólíthatom fel őket, hogy mindenki jöjjön sztrájkolni, még ha ez is a véleményem. Az összes tagot meg kell kérdeznünk – fogalmazott.
Szerző
Frissítve: 2019.01.08. 21:12

Rabszolgatörvény: vidéken nagyobb eséllyel használják ki a munkavállalók kiszolgáltatottságát

Publikálás dátuma
2019.01.08. 16:17
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A túlóratörvény elfogadása után mindenkinek át kell gondolnia, mit ír alá - már ha egyáltalán van alkupozíciója a munkavállalónak.
Ha egy cég kihasználja az összes lehetőséget, amelyet a decemberben elfogadott túlóratörvény biztosít, az a munkavállalók kizsigerelését eredményezheti, veszélyeztetve az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit - írja a hvg.hu az Adózóna elemzése nyomán. A portál szerint a dolgozóknak mostantól még inkább át kell olvasniuk és gondolniuk mit írnak alá, bár tudvalevő az is, hogy a munkavállalók sokszor csak papíron egyenlő partnerek a céggel.

Az Adózóna szakértői szerint a 3 éves munkaidőkeret, illetve elszámolási időszak életszerűtlenül hosszú idő, a munkaidőkeret hosszának és a heti 48 órás maximum számításra vonatkozó szabálynak a szétválasztása mesterkélt, a rendkívüli munkaidő felső határának kihasználása pedig azt jelentené, hogy egy naptári éven belül a munkavállalónak további minimum 2 havi munkavégzést kellene teljesíteni.

Az elemzők szerint elsősorban a munkaerőhiánnyal küzdő helyeken lehet arra esély, hogy az emberek kihasználják az alkupozíciójukat. A fővárosban és vonzáskörzetében a több munkalehetőség miatt talán lesz lehetőség egyezkedésre, a munkáltatói kényszer visszautasítására, míg a vidéki városokban nagyobb valószínűséggel használják majd ki a munkavállalók kiszolgáltatottságát. Vagyis azt, hogy a dolgozó nem nagyon mondhat nemet semmire, hiszen elbocsátása esetén csak kis eséllyel találna máshol munkát.
Szerző
Frissítve: 2019.01.08. 17:47