Nagy László: bárcsak már Tokióról beszélhetnénk…

Nem biztos, hogy 201 szerepléssel véget ért Nagy László válogatott pályafutása: a klasszis kézilabdázó elutazik a csapattal a csütörtökön kezdődő vb-re, s készen áll arra, hogy pályára lépjen.

A Telekom Veszprém 37 éves jobbátlövője az utóbbi időszakban többször is reflektorfénybe került, miután egy múlt heti tévéinterjúban beszélt a lehetséges nyári visszavonulásáról, emellett pedig mindenki azt találgatja, hogy fog-e játszani a magyar szempontból pénteken, Argentína ellen kezdődő dán-német közös rendezésű világbajnokságon. Nos, egyelőre csak az biztos, hogy Nagy László elutazik a csapattal, a többi a szövetségi kapitányokon, Csoknyai Istvánon és Vladan Maticson múlik majd.

Nem zavarja, hogy a világbajnoki szereplés kapcsán legalább annyit beszélnek önről, mint a csapatról?

Nem, abszolút, a csapattal együtt én is nagyon várom a vb rajtját. A legfontosabb, hogy mindenki egészséges és nincsenek sérültjeink.

Nehéz döntés volt, hogy pályafutása végéhez közeledve még egy világbajnokságot vállaljon? Fizikailag mennyire lesz ez megterhelő önnek?

Több mint egy éve lemondtam ugye a válogatottságot, de reaktiváltak, szívesen vállaltam a játékot a tavaly nyári, Szlovénia elleni selejtezőkön. Már akkor megfogalmazódott bennem, hogy ez a felkérés vélhetően nemcsak a selejtezőkre szól, hanem a világbajnokságra is, végül így is történt. Amint kinevezték a két szövetségi kapitányt, egyből felvettük egymással a kapcsolatot, én pedig hosszas gondolkodás után végül is igent mondtam a megkeresésükre. Hogy milyen minőségben és mennyit szerepelek majd a válogatottban, az a kapitányok döntése, én nekik is elmondtam, hogy annyit és úgy számítsanak rám, ahogyan azt ők elképzelik. Fejben és fizikailag is jól érzem magam. Egyelőre annyi biztos, hogy amikor a csapat elindul, én is a fedélzeten leszek majd, ha lesz rá lehetőségem, büszkén fogom viselni továbbra is a címeres mezt.

Ugyanúgy várja ezt a világbajnokságot, mint a korábbi világversenyeket vagy azért ott motoszkál önben, hogy ez lehet az utolsó?

Nyilván egy kicsit speciálisabb a mostani helyzet, mert lemondtam a válogatottságot, mégis reaktiváltak, de abból a szempontból is érdekes lesz a helyzet, hogy kedvezőbbnek mondhatóbb a csoportbeosztásunk, mint az elmúlt világversenyeken. A további utunk is kedvezőbbnek tűnik, mint korábban, ezt pedig mindenféleképpen szeretnénk kihasználni.

A válogatott vb-esélyei kapcsán gyakran elhangzik, hogy a svédek kivételével mindenki verhető a csoportkörben, mások mégis úgy gondolják, hogy nem lesz sétagalopp a csoportszakasz. Mi a véleménye?

Nem mondanám, hogy könnyű a beosztásunk, sőt: olyan stílust fognak alkalmazni az ellenfeleink, amelyhez mi nem igazán vagyunk hozzászokva, Svédország kivételével mégiscsak Európán kívüli csapatokról beszélünk. A svédek a legutóbbi Eb ezüstérmesei, szóval mindenképpen érdekes csoportba kerültünk.

A szövetség által meghatározott cél minimum az első hét hely, azaz az olimpiai kvalifikációs torna elérése. Miként látja a csapat tokiói esélyeit?

Azon dolgozunk, hogy a magyar férfi kézilabda-válogatott szerepelhessen Tokióban, de most az a legfontosabb, hogy sikerrel vegyük a vb-t és elérjük a szövetség által is megfogalmazott célt, azaz hogy olimpiai selejtezőt tudjunk majd játszani. A világbajnokság után már jobban látjuk majd, hogy milyen esélyeink lesznek az olimpiai szereplésre.

Bár még távoli a 2020-as olimpia, játsszunk el a gondolattal, hogy a csapat kijut, önt pedig ismét megkeresik a szövetségtől – akkor is vállalná még a játékot?

Bárcsak már Tokióról beszélhetnénk… Erre térjünk vissza akkor, ha eljött az ideje.