Nem folytatható le a Herzog-örökösöknek a magyar állam ellen indított pere az Egyesült Államokban az amerikai legfelsőbb bíróság döntése szerint – adta hírül a távirati iroda az AP hétfői híradására hivatkozva. Az amerikai hírügynökség ugyanakkor a cikkében emlékeztetett: báró Herzog Mór Lipót családja továbbra is folytathat pert három magyar múzeum (a Magyar Nemzeti Galéria, a Szépművészeti és az Iparművészeti Múzeum), valamint egy egyetem (a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) ellen – ez a távirati iroda beszámolójából kimaradt. A Szépművészeti Múzeum részéről a Népszavának azt jelezték: nem tudnak arról, hogy a Herzog-örökösök pert kezdeményeztek az intézmény ellen. A periratokból viszont kiderül: a magyar intézmények is alperesek 2010 júliusa óta, a jogi képviseletüket a magyar államot is védő Nixon Peabody ügyvédi iroda munkatársai látják el.
Az Európa-hírű műgyűjtő, Herzog Mór Lipót kollekcióját fénykorában mintegy 2500 műtárgy gazdagította. Vagyonát három gyermeke, Erzsébet, István, valamint az 1943-ban munkaszolgálatosként elhunyt András örökölte. István védett házban élte túl a vészkorszakot, vagyonát felesége, Kiss Ilonára íratva, magát gyengeelméjűnek tettetve, gondnokság alá helyeztetve. Erzsébet 1944-ben hagyhatta el az országot. A világháború után a Magyarországon maradt, illetve a részben visszakerült festményekből András volt felesége, valamint István válófélben lévő felesége állítólag többet külföldre csempészett illegálisan, erre való hivatkozással a teljes vagyonukat elkobozta a magyar állam 1950-ben – megkérdőjelezhető módon büntetve ezzel Herzog Istvánt, valamint András akkor kiskorú gyermekét, akivel szemben a csempészés vádja aligha állta volna meg a helyét. (Az Artmagazin ugyanakkor tizenöt évvel ezelőtt közzétett egy dokumentumot, miszerint Herzog András volt felesége hivatalos engedéllyel rendelkezve vitt külföldre egy Gaugin-csendéletet.) Herzog Erzsébet festményeit többek között a Szépművészeti Múzeum őrizte letétként −1954-ben kerültek állami tulajdonba, mondván, Erzsébet nem tért vissza az országba.
Erzsébetet később az 1973-ban életbe lépett magyar–amerikai vagyonjogi megállapodás keretében 210 ezer dollárral − a vagyona valós értékének a töredékével − kártalanították. A rendszerváltás után kezdett tárgyalásokat a magyar kormánnyal a vagyona egy részének a visszaadásáról: 1992-ben bekövetkezett haláláig hat – művészettörténeti szempontból kevésbé jelentős – festményt, valamint egy faszobrot kapott vissza. Erőfeszítéseit lánya, Martha Nierenberg folytatta más Herzog-örökösök részvételével a magyar bíróságokon: az örökösök a Fővárosi Bíróságon 2000-ben első fokon pert is nyertek – a tíz perelt műalkotás közül Munkácsy Mihály Krisztus mellképe című festményét jelképesen visszaadták az örökösöknek. (A mű a Magyar Nemzeti Galériában maradt letétben.) A magyar állam fellebbezett, végül a Fővárosi Ítélőtábla 2008-ban jogerősen elutasította az örökösök keresetét, részben az említett vagyonjogi egyezményre hivatkozva. Utóbb – ahogy azt az Egyesült Államok volt budapesti nagykövete, David Blinken is megerősítette − napfényre került: 1997-ben Martha Nierenberg megállapodott a magyar kormánnyal, hogy az állam a Herzog-gyűjteményből mintegy tucatnyi festményt visszaszolgáltat, ám végül egyik magyar kormány sem tartotta magát a megállapodáshoz.
Herzog Erzsébet unokája, David L. De Csepel, valamint Angela Maria Herzog és Julia Alice Herzog 2010 nyarán már 44 műtárgyért indított pert mintegy 100 millió dollár perértékben Washington D.C. Columbia kerületi bíróságán – a perelt műtárgyak között vannak Anthonis van Dyck, Id. Lucas Cranach, Gustave Courbet, El Greco, Francisco de Zurbarán, Munkácsy Mihály és Ferenczy Károly művei is. 2011-ben 11 műalkotás kapcsán a bíróság előzetesen megállapította a magyar állam tulajdonjogát, míg 2016-ban kijelentette: a műalkotások ellenérték nélkül lettek elvéve, a kártérítési igény megalapozott. 2016 nyarán az akkori kancelláriaminiszter, Lázár János elárulta: 2014-ben külön mandátumot kapott Orbán Viktortól, hogy mérlegelje, szükséges-e peren kívül egyezkedni a Herzog-örökösökkel, de az informális megbeszélések nem vezettek eredményre.
A legfelsőbb bírósági most megszületett döntése valójában megerősítette az amerikai fellebbviteli bíróság 2017 nyarán megszületett ítéletét, amely szerint a magyar állam nem szerepelhet alperesként a Herzog-örökség ügyében. Ugyanakkor a korábbi ítélet megállapította: az érintett három magyar múzeum, valamint az egyetem közvetlenül perelhető az Egyesült Államokban.
