A néppárti finn EU-biztos is keményen bírálta a magyar kormányt

Publikálás dátuma
2019.01.09. 17:42

Fotó: CHRISTOPHE KETELS / AFP
Jyrki Katainen nem érti, hogy az európai adófizetők pénzét miért használják fel olyan országokban, ahol nem tartják tiszteletben a jogállamiságot.
Jyrki Katainen finn EU-biztos, aki a Fideszt is soraiban tudó Néppárt politikusa, szerdán sajtótájékoztatót tartott Brüsszelben, ahol az EU-ra 2019-ben leselkedő kihívások között elsőként említette, hogy Lengyelországgal és Magyarországgal szemben eljárások folynak amiatt, hogy a két állam nem tartja tiszteletben az EU alapvető értékeit - idézi az Eurológust a 444.hu portál.   Ezután kérdezték meg tőle, hogy ha ilyen fontosak az alapvető értékek, akkor mit tervez tenni az EU, hogy visszaszorítsák a korrupciót az érintett tagállamokban, például Magyarországon. A finn politikus a beszámolók szerint előbb emlékeztetett rá, hogy a jelenleg is zajló hetes cikk szerinti eljárás épp erre való, majd említette, hogy a Bizottság épp tavaly tett javaslatot egy új eszközre, mellyel, ha egy tagállamban korrupcióra, vagy hatalommal való visszaélésre utaló jelek vannak, akkor be lehetne fagyasztani az adott országnak folyósítandó európai uniós támogatásokat.  Majd úgy folytatta: 
„Nem látom be, hogy az európai adófizetők pénzét miért használják fel olyan országokban, ahol nem tartják tiszteletben a jogállamiságot.”

Katainen kitért arra is, hogy a fellépés igazán persze a tagállamok kormányán múlik, és kitért arra is, hogy a diplomácia jó eszköz, de nem minden esetben célszerű túl diplomatikusnak lenni. „Határozottan kell fellépni az állam- és kormányfők előtt, a parlamentben, elmondani, hogy az egyesült Európa alapvető értékeiről van szó. Nem vagyok hajlandó elfogadni, hogy tovább bővüljön az integráció, ha ezeket az elveket nem tartják tiszteletben mindenhol. Konstruktív párbeszédre van szükség ezekkel az országokkal, de több vitára is a nyilvánosság előtt” – mondta el a finn biztos. 
Szerző

Antikapitalista gerillák állítják: ők robbantottak egy athéni TV-székháznál

Publikálás dátuma
2019.01.09. 16:40

Fotó: AFP
Decemberi merényletet vállalt magára egy szélsőbaloldali fegyveres csoport. Szélsőjobboldali eszmék és a neoliberalizmus terjesztésével vádolják a médiatársaságot.
Görög szélsőbaloldali gerillák vállalták magukra a görögországi televíziónál december 17-én elkövetett robbantást - írja az Euronews. A Népi Harcosok Csoportja (OPA) nevű szervezet egy weboldalon úgy fogalmazott: a magánkézben lévő Skai TV hozzájárul a szélsőjobboldali eszmék, az idegengyűlölet és a neoliberalizmus terjedéséhez, így jogos célpontja egy ellencsapásnak. Azt is írták: úgy helyezték el a pokolgépet, hogy a lehető legkisebb eséllyel okozzon sérülést.
Senki nem sérült meg a detonáció miatt.
Nem ez volt az első merényletük: Wikipedia-oldaluk alapján 2014-ben a Mercedes athéni szákházára lőttek ki rakétát, illetve egy autót is felrobbanthattak a központi bank épülete előtt. 2017-ben a görög fellebbviteli bíróság épületénél robbantottak. A Népi Harcosok Csoportja a görög gazdasági válság idején jött létre, 2013-ban.
Szerző
Frissítve: 2019.01.09. 16:48

Megegyezés született, kiköthetnek Máltán a mentőhajók

Publikálás dátuma
2019.01.09. 15:53

Fotó: Mission Lifeline / AFP
Több hét után végre rendeződik a máltai partoknál veszteglő hajók, és a várakozó menedékkérők helyzete. Tucatnyi uniós ország nyújtott segítséget.
Megegyezés született a Máltánál veszteglő mentőhajókon tartózkodó 49 menedékkérő, illetve a szigetországban lévő társaik elhelyezéséről, derül ki a hirado.hu cikkéből. A mentőhajók kiköthetnek Máltán.
Alkalmi megállapodás született – mondta egy sajtótájékoztatón Joseph Muscat, máltai miniszterelnök. Az összesen 298 ember közül 220-at más európai uniós tagállamok vesznek át, vagy hazatérnek – folytatta. A menedékkérőket Németország, Franciaország, Portugália, Írország, Románia, Luxemburg, Hollandia és Olaszország között osztják szét.
Egyelőre nyolc európai uniós tagország jelezte, hogy kész befogadni embereket, de ez a szám még nőhet, a tárgyalások még folynak erről. Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Unió migrációs biztosa üdvözölte a megállapodást, és megköszönte Máltának, illetve a segítséget nyújtó uniós tagállamoknak hozzájárulásukat a helyzet megoldásához.
Németország 60 embert fogad be. A szövetségi belügyminisztérium szóvivője, Steve Alter hangsúlyozta, hogy csak alkalmi megállapodást kötöttek, országának célja pedig változatlanul egy tartós mechanizmus megteremtése hasonló ügyek rendezésére.
A két hajónak a partraszállást követően azonnal távozniuk kell a máltai vizekről. A Sea Watch 32 embert vett fel fedélzetére egy csónakról Líbia partjainál még december 22-én. A Sea Eye 17 embert mentett ki a vízből december 29-én. Azóta vesztegeltek az ország partjainál. A Sea Watch a Twitteren mondott köszönetet mindazoknak, akik az elmúlt napokban támogatásukról biztosították a szervezetet. Nem a szükséget szenvedők kárára kellene politizálni – hívta fel a figyelmet a szervezet.
Szerző