Hiába rendelte el Kásler, a csodára még várni kell a sürgősségi osztályokon

Publikálás dátuma
2019.01.10 06:45

Fotó: Népszava/ Vaja József
Több a beteg, a sorok nem rövidültek, az orvosok és az ápolók viszont kicsit frusztráltabban dolgoznak a centrumokban.
Bár január első napjaiban a szaktárca sajtóközleményben adta hírül, hogy zökkenőmentesen elindult az új egységes sürgősségi ellátórendszer, a gyakorlatban nem következett be a Kásler Miklós miniszter által még karácsony előtt elrendelt csoda. A sürgősségi osztályok változatlanul nehezen küzdenek meg a betegáradattal. Noha a szaktárca vezetője január elsejei határidővel újfajta működésre utasította a sürgősségi ellátást végzőket, ennek a személyi és informatikai feltételeit nem sikerült megteremteni. A gyorsabb és differenciáltabb ellátást elrendelő jogszabály az év vége előtt tíz nappal jelent meg. Eszerint például a küszöb átlépése után legfeljebb öt percen belül el kellene dőlnie, hogy kinek, milyen gyors ellátásra van szüksége. Ezt a feladatot az úgynevezett triázs szakemberek – speciálisan képzett diplomás ápolók – végzik. Az érkezők a besorolásuk szerint lehetnek újraélesztendők, kritikus állapotúak, sürgősen ellátandók, kevésbé sürgős esetek, valamint halaszthatók. Az utóbbi két csoportba tartozókat egy újonnan rendszerbe állított ellátóhelyre, az úgynevezett „akut alapellátási egységhez” kellene irányítania a triázsoknak. Ez az ellátási forma funkcióját tekintve leginkább az alapellátási ügyeletnek megfelelő szolgáltatás, azzal a különbséggel, hogy itt nem biztos, hogy orvos látja el a pácienseket. Az akut alapellátási egységben ha nincs orvos, akkor a betegellátás már rábízható sürgősségi gyakorlatot szerzett rezidensre, mentőtisztre, vagy diplomás ápolóra is. Az új jogszabály nem csak a beteg fogadási körülményeit, de az adatrögzítést is szigorította. Az eddigieknél jóval több és részletesebb információkat kellene gyűjteni a páciensekről a sürgősségin dolgozóknak. Így például azt, hogy mikor érkezett, mikor, ki látta, milyen diagnosztikai vizsgálat történt, meddig tartott stb., azaz a beteggel kapcsolatos összes beavatkozás kezdetének és végének az időpontját is elektronikusan rögzíteniük kellene. Ehhez azonban még nem készült el, így nem is állt rendszerbe az informatikai program. Az ellátók most kézzel írják az adatokat. Azaz, ha most valaki arra lenne kíváncsi, hogy megtörtént-e öt percen belül az első triázs, vagy hol csúszott meg időben a beteg ellátása, csak úgy lehetne megtudni, ha valaki egyenként átlapozná a kórlapokat. De egyébként erre sincs ember az intézményekben. Az új jogszabály gyakorlati alkalmazása más területeken is meglehetősen gyengén vizsgázott. A lapunk által felkeresett sürgősségi centrumokban látszólag minden az előírás szerint működött. Volt triázs, betegtájékoztatással foglalkozó munkatárs, és szinte mindenütt kiírták egy vizsgáló ajtajára: Akut Alapellátási Egység. Ám a sor, a várakozási idő nem rövidült, pedig a változtatásnak épp ez lett volna az értelme. Sőt az ünnepek alatt ugyanannyi orvosra jóval több beteg jutott. Az ünnepek alatt ugyanis az átlagosnál húsz-huszonöt százalékkal többen kértek sürgősségi ellátást a centrumokban. A lapunk által megkérdezett főigazgatók a helyzetet azzal magyarázták, hogy az ellátás gyorsításhoz a jogszabály helyett elsősorban több orvosra, triázs nővérre lenne szükségük. Ám a rendelet megjelenése óta eltelt idő alatt nem lettek többen a szakmához értő, munkát keresők. De ha lettek is volna, az álláspályázatok kiírására sem volt elég az idő. Ezért, hogy megfelelhessenek az új előírásoknak, más osztályokról hívtak a többlet feladatokra helyettesítőt, vagy csak megsokszorozták az egy emberre jutó feladatot. Így lett a triázs nővér egyidejűleg betegút szervező és tájékoztató munkatárs, valamint az akut alapellátási egységben is a szakember. A sok feladatot ellátók pedig éppen odaszaladnak, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Ez a rendelet megjelenése előtt is pont így működött. Az akut alapellátási egységbe sorolható nem sürgős esetekkel azonban máris van egy komoly szakmai probléma – állítja lapunknak az egyik intézményvezető. A súlyos eseteknél egyértelmű a helyzet, ott nem lehet nagyot tévedni, ám a nem súlyosnak ítélt banális panasz rejthet komoly életveszélyes bajt. Azaz éppen az ő ellátásuknál kell nagyon résen lenni. S miután ezt a feladatot elvben elláthatná nem orvos is, nagy a tévedés lehetősége, előfordulhat, hogy éppen olyan valakit küldenek onnan haza, aki akár útközben meghal. Ezért a főigazgató úgy döntött, hogy az ő intézményében beteg csak akkor bocsátható el a sürgősségiről, ha azt orvos látta. Azaz most is mindenki ugyanabban a sorban van, mintha nem is szervezték volna át a rendszert.
Szerző
2019.01.10 06:45
Frissítve: 2019.01.10 06:45

Ónos eső miatt adtak ki riasztást több járásra

Publikálás dátuma
2019.01.17 21:20
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Az Országos Meteorológiai Szolgálat jelezte, északról csapadékzóna érte el Magyarországot, néhány helyen ónos eső hullik.
Elsőfokú riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat az északi határ több járására. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolctól északkeletre fekvő részein, Edelénytől Sátoraljaújhelyen át Cigándig esik az ónos eső, és az Északi-középhegység északi előterében az éjszaka, esetleg a korai hajnali órákban is kialakulhat átmeneti ónos eső - adta hírül az OMSZ honlapja.

Csütörtök este csapadékzóna éri el az országot, jellemzően eső fog esni, de a péntek hajnali óráktól és péntek napközben egyre többfelé havas eső váltja fel az esőt. Az Északi-középhegységben, a Dunántúli-középhegységben és a Mecsekben havazni is fog, amelyből legfeljebb 2 cm hóréteg alakulhat ki, a dunántúli régióban ez nagyrészt tapadó hó lesz. Péntek délutántól északnyugat felől fokozatosan megszűnik a csapadék, és este már csak északkeleten lehet még némi havazás, havas eső.
2019.01.17 21:20

Miniszteri biztossá nevezték ki a Klik vezérét

Publikálás dátuma
2019.01.17 20:47
Hajnal Gabriella, miniszteri biztos és Klik-vezető
Fotó: / Vajda József
Hajnal Gabriella – aki egyben a Klebelsberg Központ igazgatója is – az alaptanterv megújításával foglalkozhat, egészen az új tanév indításáig.
A nemzeti alaptanterv megújításáért felelős miniszteri biztosnak nevezték ki Hajnal Gabriellát, az állami iskolafenntartó vezetőjét – derül ki a csütörtöki Magyar Közlönyből
Minderről Kásler Miklós humánminiszter döntött, a kinevezés értelmében pedig Hajnalnak kerettantervek elkészítését irányítja, előkészíti 2019. szeptember elsejéig az új nemzeti alaptantervet – illetve felügyeli a NAT megvalósítását is a gyakorlatban. Mindezért külön fizetést és titkárságot sem kap.
Mint arról korábban beszámoltunk, Hajnal Gabriella tavaly augusztusban lépett a Klebelsberg Központ (közkeletű nevén Klik) élére, azután, hogy az iskolafenntartó központ Solti Péter távozása után közel egy hónapig vezető nélkül maradt. Hajnal több mint 30 éven át volt matematika-fizika szakos általános és középiskolai tanár, illetve 17 éven át középfokú intézmény vezetője. 2017-ről dolgozott a KK szakmai elnökhelyetteseként, előtte egy budapesti középiskola igazgatója, valamint az Oktatási Vezetők Szakszervezetének (OVSZ) elnöke volt. Érdekvédőként többször bírálta a kormány oktatáspolitikáját, az OVSZ a Pedagógusok Sztrájkbizottságának is tagja volt. Kinevezése után lapunknak adott interjújában Hajnal már úgy vélekedett: a jelenlegi tankerületi központokból és a Klebelsberg Központból álló fenntartói rendszerrel jó az irány – a kormány pedig a jelek szerint szintén látta a potenciált Hajnal személyében.  
2019.01.17 20:47