Hiába rendelte el Kásler, a csodára még várni kell a sürgősségi osztályokon

Publikálás dátuma
2019.01.10. 06:45

Fotó: Vaja József / Népszava
Több a beteg, a sorok nem rövidültek, az orvosok és az ápolók viszont kicsit frusztráltabban dolgoznak a centrumokban.
Bár január első napjaiban a szaktárca sajtóközleményben adta hírül, hogy zökkenőmentesen elindult az új egységes sürgősségi ellátórendszer, a gyakorlatban nem következett be a Kásler Miklós miniszter által még karácsony előtt elrendelt csoda. A sürgősségi osztályok változatlanul nehezen küzdenek meg a betegáradattal. Noha a szaktárca vezetője január elsejei határidővel újfajta működésre utasította a sürgősségi ellátást végzőket, ennek a személyi és informatikai feltételeit nem sikerült megteremteni. A gyorsabb és differenciáltabb ellátást elrendelő jogszabály az év vége előtt tíz nappal jelent meg. Eszerint például a küszöb átlépése után legfeljebb öt percen belül el kellene dőlnie, hogy kinek, milyen gyors ellátásra van szüksége. Ezt a feladatot az úgynevezett triázs szakemberek – speciálisan képzett diplomás ápolók – végzik. Az érkezők a besorolásuk szerint lehetnek újraélesztendők, kritikus állapotúak, sürgősen ellátandók, kevésbé sürgős esetek, valamint halaszthatók. Az utóbbi két csoportba tartozókat egy újonnan rendszerbe állított ellátóhelyre, az úgynevezett „akut alapellátási egységhez” kellene irányítania a triázsoknak. Ez az ellátási forma funkcióját tekintve leginkább az alapellátási ügyeletnek megfelelő szolgáltatás, azzal a különbséggel, hogy itt nem biztos, hogy orvos látja el a pácienseket. Az akut alapellátási egységben ha nincs orvos, akkor a betegellátás már rábízható sürgősségi gyakorlatot szerzett rezidensre, mentőtisztre, vagy diplomás ápolóra is. Az új jogszabály nem csak a beteg fogadási körülményeit, de az adatrögzítést is szigorította. Az eddigieknél jóval több és részletesebb információkat kellene gyűjteni a páciensekről a sürgősségin dolgozóknak. Így például azt, hogy mikor érkezett, mikor, ki látta, milyen diagnosztikai vizsgálat történt, meddig tartott stb., azaz a beteggel kapcsolatos összes beavatkozás kezdetének és végének az időpontját is elektronikusan rögzíteniük kellene. Ehhez azonban még nem készült el, így nem is állt rendszerbe az informatikai program. Az ellátók most kézzel írják az adatokat. Azaz, ha most valaki arra lenne kíváncsi, hogy megtörtént-e öt percen belül az első triázs, vagy hol csúszott meg időben a beteg ellátása, csak úgy lehetne megtudni, ha valaki egyenként átlapozná a kórlapokat. De egyébként erre sincs ember az intézményekben. Az új jogszabály gyakorlati alkalmazása más területeken is meglehetősen gyengén vizsgázott. A lapunk által felkeresett sürgősségi centrumokban látszólag minden az előírás szerint működött. Volt triázs, betegtájékoztatással foglalkozó munkatárs, és szinte mindenütt kiírták egy vizsgáló ajtajára: Akut Alapellátási Egység. Ám a sor, a várakozási idő nem rövidült, pedig a változtatásnak épp ez lett volna az értelme. Sőt az ünnepek alatt ugyanannyi orvosra jóval több beteg jutott. Az ünnepek alatt ugyanis az átlagosnál húsz-huszonöt százalékkal többen kértek sürgősségi ellátást a centrumokban. A lapunk által megkérdezett főigazgatók a helyzetet azzal magyarázták, hogy az ellátás gyorsításhoz a jogszabály helyett elsősorban több orvosra, triázs nővérre lenne szükségük. Ám a rendelet megjelenése óta eltelt idő alatt nem lettek többen a szakmához értő, munkát keresők. De ha lettek is volna, az álláspályázatok kiírására sem volt elég az idő. Ezért, hogy megfelelhessenek az új előírásoknak, más osztályokról hívtak a többlet feladatokra helyettesítőt, vagy csak megsokszorozták az egy emberre jutó feladatot. Így lett a triázs nővér egyidejűleg betegút szervező és tájékoztató munkatárs, valamint az akut alapellátási egységben is a szakember. A sok feladatot ellátók pedig éppen odaszaladnak, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Ez a rendelet megjelenése előtt is pont így működött. Az akut alapellátási egységbe sorolható nem sürgős esetekkel azonban máris van egy komoly szakmai probléma – állítja lapunknak az egyik intézményvezető. A súlyos eseteknél egyértelmű a helyzet, ott nem lehet nagyot tévedni, ám a nem súlyosnak ítélt banális panasz rejthet komoly életveszélyes bajt. Azaz éppen az ő ellátásuknál kell nagyon résen lenni. S miután ezt a feladatot elvben elláthatná nem orvos is, nagy a tévedés lehetősége, előfordulhat, hogy éppen olyan valakit küldenek onnan haza, aki akár útközben meghal. Ezért a főigazgató úgy döntött, hogy az ő intézményében beteg csak akkor bocsátható el a sürgősségiről, ha azt orvos látta. Azaz most is mindenki ugyanabban a sorban van, mintha nem is szervezték volna át a rendszert.
Szerző

Palkovics nem kegyelmez az MTA-nak

Publikálás dátuma
2019.01.10. 06:00
Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter
Fotó: Kállai Márton
Hiába kérte a Magyar Tudományos Akadémia december végén az innovációs minisztert, nem kapják meg a kutatóintézetek teljes finanszírozását. A károk már most érzékelhetőek.
Elutasító választ kapott az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól (ITM) a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége arra a levélre, amelyben egyebek mellett azt kérték Palkovics László minisztertől: sürgősen intézkedjen a jogszabályoknak megfelelő kutatóhálózati finanszírozás helyreállítása, valamint a kutatások zavartalanságának biztosítása érdekében – értesült lapunk akadémiai forrásból. A levélben, amelyet december 18-án, a 2018-as év utolsó elnökségi ülésén fogadott el az Akadémia vezetése, arra is felhívták Palkovics figyelmét, hogy már most is érzékelhető a finanszírozás körüli bizonytalanság okozta kár. A miniszter december elején jelentette be, hogy idén márciusig, azaz amíg le nem zárul a kutatások eredményességének vizsgálata, a kormány visszatartja az akadémiai kutatóhálózatok dologi kiadásainak finanszírozását, csak a kutatók fizetését hajlandóak átutalni. Palkovics mindezt úgy tálalta, mintha a lépéssel az MTA vezetése is egyetértett volna, ám nem sokkal később Lovász László MTA-elnök cáfolta, hogy ez így lenne. Sőt, a bejelentés csak olaj volt a tűzre azután, hogy a kormány tavaly nyáron úgy döntött: az MTA költségvetésének jelentős részével az ITM rendelkezik a jövőben. Akadémiai forrásunk szerint január elsejétől teljesen bizonytalanná vált a kutatóhálózatok működése, nem rendelkeznek ugyanis olyan pénzügyi forrásokkal, amelyek kötelezettségvállalásra lennének alkalmasak, tehát nem tudnak új kutatókat alkalmazni, kutatási anyagokat beszerezni, és annak a veszélye is fennáll, hogy már zajló kutatásokat kell leállítani. Megírtuk: a finanszírozás mintegy felének visszatartásával Palkovics saját embereivel is szembement, a kutatóhálózatok átvilágításának levezénylésére létrehozott elnöki bizottság – amelybe hét tagot Palkovics, hetet pedig Lovász László delegált – még novemberben arról határozott: az átvilágítás átmeneti időszakában is biztosítani kell a kutatóintézetek működéséhez szükséges forrásokat. Palkovics azonban hajthatatlan. Kérdéseinkre az ITM-től azt a választ kaptuk, a miniszter továbbra is ahhoz tartja magát, hogy „az ITM az átmeneti időszakban finanszírozza a kutatók bérét, míg a dologi kiadásokat az Akadémia bevételei egy részének átcsoportosításával fedezi”. Az Akadémia elnöksége hiába jelezte december végi levelében is: jogilag teljesen megalapozatlannak tartják, hogy a dologi kiadásokat, így például a kutatómunkához szükséges eszközöket, az infrastruktúrát, de a kutatóhálózatokban határozatlan idejű kinevezéssel dolgozó közalkalmazottak bérét is a pályázati úton szerzett bevételek átcsoportosításával finanszírozzák. Palkovics szerint a kutatóhálózatok átszervezésére egyebek mellett azért van szükség, mert a mostani rendszer nem elég eredményes. Az MTA vezetése tagadta ezeket a vádakat, legutóbbi levelükben pedig idéztek abból a munkaanyagból, amit az ITM az átalakítások kapcsán dolgozott ki. Ebben egészen mást állítanak, mint a miniszter. A dokumentum 27. oldalán az olvasható: „a Magyar Tudományos Akadémia és kutatóintézeteinek teljesítménye kiugró: mind produktivitásban, azaz mennyiségben, mind idézettségben, azaz hatásban". Az ellentmondást firtató kérdésünkre a minisztériumtól azt a választ kaptuk, a miniszter nem tett olyan kijelentést, amely szerint az akadémiai kutatóhálózatok nem elég hatékonyak. „Ezt már csak azért sem állíthatta, mert nincs semmilyen erre vonatkozó, hatékonyságot vizsgáló mutató” – írták. Ez azonban nem teljesen igaz. Palkovics például a 168 Órának adott tavaly októberi interjújában az MTA kapcsán úgy nyilatkozott: „az történik, hogy egységesen szeretnénk működtetni az eddig szétesett kutatás-finanszírozási rendszert. Ezt hajlamos az Akadémia leegyszerűsíteni arra, hogy a költségvetését elvették. De a kutatási eredményeink, hiába hisszük ennek ellenkezőjét, nem jók.” Egy szeptemberi, akadémiai elnökségi ülés után pedig arra a kérdésre válaszolva, hogy mely intézetet szüntetnék meg, Fazekas Károly, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának főigazgatója szerint a miniszter azt mondta: a Közgazdaságtudományi Intézet annyira rossz eredményességű intézet, hogy azt meg kell szüntetni. A helyzet rendezése érdekében Palkovicsot egy szűk körű megbeszélésre is meghívta az MTA vezetése, ám akadémiai forrásunk szerint a meghívásra nem reagált a miniszter. Az ITM viszont azt írta lapunknak: „Palkovics László, ahogy eddig, az átmeneti időszakban és a későbbiekben is minden, a kérdéskörrel kapcsolatos megbeszélésre elmegy, ha meghívást kap rá.”
Szerző

A rabszolgatörvény miatt figyelmezteti Orbánt az Európai Szakszervezeti Szövetség

Publikálás dátuma
2019.01.09. 22:01
Luca Visentini
Fotó: Dursun Aydemir / ANADOLU AGENCY
Olcsó munkaerővel megnyerni a beruházásokat egyenes út az agyelszíváshoz, és a dolgozóknak gyakorlatilag lehetetlen nemet mondani a főnök kéréseire.
"Azért írok, hogy kifejezzem az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) aggodalmát" - olvasható a szövetség Orbán Viktornak címzett levelében. Nem másról van szó, mint a rabszolgatörvényről, ami - mint a levél fogalmaz - jelentősen rontja a munkavállalók helyzetét, sérti a pihenéshez, az egészséges élethez való jogot, s veszélyezteti a kormány által oly sokszor említett „családi élet szentségét”.
"Szeretném felhívni a figyelmét arra a régi gyakorlatra épülő tapasztalatra és széles körben elismert jogi elvre, hogy a munkáltatók és munkavállalók nincsenek egyenlő helyzetben, s arra, hogy a dolgozónak gyakorlatilag lehetetlen nemet mondania a főnökének"

- áll a Luca Visentini főtitkár által aláírt dokumentumban. A törvény az EU munkaidő-irányelvének megsértéséhez vezethet, figyelmeztet a szöveg, és uniós szinten veszélyes precedenst teremt. Ráadásul
olcsó munkaerővel igyekezni megnyerni a beruházásokat visszaüt: középtávon agyelszívást generál és a minőségi munkaerő hiányához vezet, amit nem lehet a túlmunkával orvosolni.

Az ESZSZ arra is emlékeztet, hogy a törvényt a szociális partnerekkel, a szociális párbeszéd intézményeiben történő konzultáció nélkül fogadta el a fideszes kétharmad. Végül pedig arra hívja fel a figyelmet: a szövetség magyar tagszervezetei még mindig nyitottak a párbeszédre. Követelik a törvény visszavonását és a tárgyalások megkezdését a következő kérdésekben: a túlmunka szabályozása, a minimálbérek növelése és a cafeteria visszaállítása, a sztrájkjog szabályozása, a szociális párbeszéd intézmények megerősítése és rugalmas nyugdíjrendszer visszaállítása - idézi fel a szervezet a szakszervezetek négy pontos követeléslistáját.
Nem követel és nem vádol az ESZSZ a levél végén sem; de nagyon készségesen felajánlja segítségét és támogatását a tárgyalásokhoz.
Szerző
Frissítve: 2019.01.09. 22:02