Orbán Weberről: Az én barátomat bepalizták

Publikálás dátuma
2019.01.10. 10:26

Fotó: Molnár Ádám
A liberálisok a szabadság ellenségei – mondta a miniszterelnök. Tiborcz és Mészáros gazdagodásának kérdését azzal hárította el, hogy üzleti ügyekkel nem foglalkozik, lapunk kérdésére pedig azt is közölte: nem akar újságírókkal „bikaviadalt vívni”.
Rendkívüli módon Orbán Viktor tartotta az idei év első Kormányinfóját. A miniszterelnök a sajtótájékoztatón elsőként arról beszélt: mostani tudásuk szerint a bruttó hazai termék (GDP) tavalyi növekedése 4,6 százalék lesz, a hiány két százaléknál megáll és a lakosság fogyasztása 6 százalékkal bővül. Orbánt a pénzügyminiszter arról tájékoztatta, hogy a gazdaság stabil, a miniszterelnök szerint ez várható jövőre is. A családokról szóló nemzeti konzultációval kapcsolatban megjegyezte, hogy az összesítést követően megkezdődött az intézkedések kidolgozása, és reméli, hogy a február 10. körül esedékes évértékelő beszédében ismertetni tudja majd ezeket. Szavai szerint egyébként ez volt a harmadik legnagyobb részvételű konzultáció, 1 millió 382 ezer kérdőívet küldtek vissza. Mint mondta, „Harminc éve szabadon” néven kétéves emlékév kezdődik, a szervezésre Kövér László házelnököt kérték fel, és a kormányt Gulyás Gergely képviseli majd.    Orbán az EP-választással kapcsolatban arról is beszélt: szerinte Magyarország volt eddig az egyetlen ország, ahol az emberek elmondhatták a véleményüket például a migrációról, ezért az európai választás „nagy lehetőség az európai embereknek”. Egy decemberi felmérésre hivatkozva pedig azt mondta, a magyarok számára a legfontosabb kérdés a migráció. A miniszterelnök közölte, hogy szeretné, ha az Európai Unió intézményeiben a bevándorlásellenes erők lennék többségben.Kiemelte, hogy az ENSZ „migránspaktumát” kilenc EU-állam utasította vissza, amit önmagában is előrelépésnek tart. Az EP-választás célja szerinte az, hogy többségük legyen – az EP-ben a migrációt ellenző pártoknak,  – utána az Európai Bizottságban a migrációt ellenző biztosoknak, – majd a nemzeti parlamenti választások eredményeként az Európai Tanácsban. Az is cél, hogy az EP-választás eredményeként „mi legyünk a legsikeresebb párt” Európában és az Európai Néppártban – fogalmazott. Kitért arra is: a Fidesz listavezetője az EP-választásokon a kormány jelöltje is az Európai Bizottságba (a Fidesz listáját Trócsányi László igazságügyi miniszter vezeti).
Ezt követően elkezdődtek az újságírói kérdések. „Miniinterjúkat nem fogok engedni” – jegyezte meg Kovács Zoltán. A miniszterelnök az MTVA Guy Verhofstadttal szavaival kapcsolatos felvetésére (aki azt mondta: Orbán se nem demokrata, se nem keresztény) közölte:
„a liberálisok a szabadság legnagyobb ellenségei”.

A Reuters munkatársa arra volt kíváncsi, Matolcsy marad-e a jegybankelnök – Orbán erre annyit mondott, hogy az ügyben „semmilyen meglepetés nem várható”. Arról is beszélt, hogy a Budapest Bankot visszaadják a magánszektornak. Az Origo azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy mi a véleménye a közös ellenzéki lista ötletéről. Ezzel az ellenzék „a saját sírját ássa” – reagált Orbán. Beszélt a túlóratörvényről is: úgy véli, a munkavállalók szempontjából inkább jó a kialakult helyzet, mert ha ma valaki dolgozót akar, „lasszóval kell fogni”, és „az alku urai a dolgozók”, ami kikényszeríti a magasabb fizetést, a jobb képzést. A Pesti Srácok szerint érdekes, hogy több országban is egyszerre robbantak ki tüntetések jobboldali kormányok ellen. Orbán azt mondta: „Soros György által támogatott”, „bevándorlás-párti erők” mindenhol tüntetnek, de „ennek a sportágnak ez a természete”. Nemzetközi színtéren mérik ugyanis össze az erejüket a bevándorlásellenes és bevándorláspárti erők, „itt most nekünk Európa-léptékű sikerre van szükségünk” – jelentette ki. „Az, hogy valamit összeadnak vagy nem, az arányokon nem változtat” – ezt már a 444 kormányközeli médiaalapítvánnyal kapcsolatos kérdésére válaszolta a miniszterelnök. Majd arról beszélt: ahogy felkel tudja, „a mai napon is ellenszélben fogok dolgozni”. „Többen vannak ellenem önök közül, mint velem” – jelentette ki, bár szerinte a választások megmutatták, hogy „ilyen körülmények között” is lehet sikereket elérni. A portál Tiborcz István és Mészáros Lőrinc milliárdossá válásáról is megkísérelt feltenni egy kérdést, ám Orbán ezt annyival elintézte, hogy
üzleti ügyekkel nem foglalkozik.

Az mfor.hu-nak arról beszélt, hogy „a korrupciónak nincs elfogadható szintje”, és kijelentette: ebből a szempontból a zéró tolerancia elvét kell követni. Azzal kapcsolatban, hogy az EPP frakcióvezetője is megszavazta a Sargentini-jelentést, úgy összegezte véleményét:
„az én barátomat, Manfred Webert bepalizták.”

Szerinte Webert a CEU ügyében vezették félre.
Az Index arra volt kíváncsi, hogy „milyen illiberális fordulatokat kell még Magyarországon végrehajtani” 2030-ig, Orbán pedig közölte, hogy szerinte a magyarok a fontos kérdésekben illiberális álláspontot foglalnak el, ezek a bevándorlás, a család és a keresztény kultúra megvédése. Majd hangsúlyozta, hogy a liberális szó mást jelent például Magyarországon, mint az angolszász világban. Az alkotmányrevízióról azt mondta: „lassan haladunk”, néhány hónappal később fognak végezni. Lapunk arról kérdezte a miniszterelnököt, hogy mikor fog interjút adni nem kormánypárti médiumoknak, és miért nem engedtek be több szerkesztőséget a mostani Kormányinfóra. Orbán közölte:
„egy interjúnak nem az az értelme hogy bikaviadalt vívjak egy újságíróval.”

Azt mondta, ha egy beszélgetés azt a célt szolgálja, hogy minél több oldalról megvilágítsanak egy kérdést, rendelkezésre áll. A második kérdésre Kovács Zoltán válaszolt: mint minden kormányinfón, ez is meghívásos, szerinte ennyien férnek el a teremben. A Várba költözéssel kapcsolatban közölte, hogy a hatalmi ágak szétválasztása fontos, egyébként pedig a világ legszebb munkahelyéről, a Parlamentből ment a kolostorba. Szerinte a kormányzati médiaalapítvány pedig azért lett nemzetstratégiai érdek, mert non-profit. Azt, hogy a Tesco és a Spar sem fogja alkalmazni a 400 túlórát, Orbán annyival összegezte: „tehát működik”. Ez a törvény jó törvény, senkire nem ró kötelességet, aki akar él vele, aki nem akar nem. A hvg.hu felidézte, hogy Mészáros Lőrinc első helyen áll a leggazdagabb magyarok listáján. Orbán erre reagálva arról beszélt, hogy ezeknél a listáknál fizetni szoktak azért, hogy valaki felkerüljön vagy lekerüljön róla. Végül megismételte, hogy
üzleti ügyekkel nem foglalkozik.

A 24.hu – azzal kapcsolatban, hogy az üzletet és a politikát külön kell választani – felvetette Orbánnak, nem érzi-e a kompromittálva magát, amikor üzletemberek magángépén utazik. A miniszterelnök azt mondta, szuverén ember, a kormány is az, és nem lát olyan példát, hogy az üzleti életből bárkinek megérte volna nyomást gyakorolni rá. A Kormányinfót a miniszterelnök Facebook-oldalán élőben közvetítették:
Orbán Viktor emberemlékezet óta nem tartott olyan tájékoztatót a hazai sajtónak, ahol elméletileg bármiről kérdezhető. E célra a kancelláriaminisztert – korábban Lázár Jánost, most Gulyás Gergelyt – ajánlotta, aki néhány hetente olyan tájékoztatót tart a magyar nyelvű sajtónak, ahol elvileg bármi szóba kerülhet. Esetenként különböző nyilvános eseményekre érkezvén, illetve onnan távozóban tehettek fel az újságírók a kormányfőnek néhány gyors kérdést, már amennyiben ez a miniszterelnököt ilyenkor fizikailag is eltakarni igyekvő Havasi Bertalan, illetve a testőrök szándékai ellenére sikerült. Orbán Viktor tavaly egy hasonló, gyors újságírói kérdés megválaszolását utasította vissza akképp, hogy az év végén úgy is sajtótájékoztatót tart.
Orbán csütörtök hajnalban már a Facebookon írt a közelgő eseményről. „Ma Gulyás helyett velem kell beérnetek” – üzente a miniszterelnök.

A Klubrádió, a Magyar Hang, a Mérce és az Azonnali sem kérdezhet

Tudomásul vette a Miniszterelnökség a Magyar Hang létezését, hisz hónapok óta először válaszoltak a szerkesztőség leveleire. Azonban a hetilap számára már nincs hely Orbán Viktor első kormányinfóján – mondta a hvg.hu-nak György Zsombor, a lap főszerkesztője. A Klubrádió számára sem jut hely: csütörtök reggeli műsorában ismertették, hogy hajnalban kaptak levelet a Miniszterelnökségtől. Elmondásuk szerint elsők között kérvényeztek minden létező csatornán belépést a sajtótájékoztatóra, és úgy tudják, hogy más szerkesztőségek későn regisztrálva is pozitív visszajelzést kaptak. Az Azonnali, a Mérce, Direkt36 és az Alfahír  számára sincs már hely Orbán Viktor első kormányinfóján.

Szerző
Frissítve: 2019.01.10. 13:57

Nagyvárosokat szerezhet vissza az ellenzék

Publikálás dátuma
2019.01.10. 10:00

Fotó: Ferenczy Dávid
A pártok az őszi önkormányzati választásokon tudnak először érdemben reagálni a választói együttműködési igényekre – mondta Pulai András, Publicus Intézet igazgatója.
Tavaly gyakorlatilag befagyott a pártok népszerűsége, egy hónapja azonban protestál az utca: változtatott ez a támogatottsági viszonyokon?
Tektonikai mozgásokat egyelőre az elégedetlenség-mérése mutat: most az emberek 64 százaléka gondolja úgy, hogy nem jól mennek a dolgok az országban – ezt egy hónappal korábban 53 százalék vallotta, azaz majdnem 1 millió ember közérzete romlott el. Ez azt jelzi: pártpreferenciák is változnak.

Ha az utca ellenzéki egységet követel, akkor hogyan jelenhet meg a várt népszerűségnövekedés az egyes pártoknál?
Egyik formáció se számítson arra, hogy hirtelen szuperkirállyá erősödik, a tapasztalatok szerint a növekmény arányosan oszlik meg a pártok között. Alapvetően a kormány és az ellenzék közötti erőviszony változik. Vesztesei persze lehetnek ennek a folyamatnak: annak a pártnak sorvadhat a támogatottsága, amelyik a választói ítélet szerint kevéssé veszi ki a részét az ellenállásból.

És van ilyen?
Egyelőre az LMP áll a legrosszabbul – a választás óta arányaiban a legtöbb szavazót ő vesztette.

Ha a támogatás az ellenzéknek szól, hiba lenne, ha a pártok saját imidzsük erősítésével próbálnák növelni kedveltségüket?
Ilyesmit csak az a formáció kockáztathatna meg, amelyik sokkal erősebb a többinél. Tekintve, hogy az összes ellenzéki párt támogatottsága egy számjegyű (a teljes népesség körében), semelyik nem büszkélkedhet kiugró erőfölénnyel. Ráadásul ha bármelyik erő népszerűsége kilőne, akkor hirtelen a „belső ellenség szerepében” találná magát, mindenki őt támadná.

Nem túl pesszimista?
Az utóbbi évek ellenzéki léte erről szólt. De ez csak a közösködési kényszer egyik oka. A másik a választói akarat. Úgyhogy az ellenzéki pártoknak kettős kihívással kell megküzdeniük: egyszerre kell vállvetve politizálniuk a többiekkel, illetve növelniük saját súlyukat az összefogásban. Ennek eddig az ellenkezője zajlott: ki jobban, ki kevésbé, de valamennyire az összes párt leamortizálódott a választások után.

Ez azt jelenti, hogy például az EP-választásokon a közös ellenzéki lista jó megoldás lehet?
Az EP-választás speciális eset. Egyrészt nem a főhatalom megszerzésért zajlik, sokkal kisebb a mozgósító képessége. Másrészt pedig más a parlamenti matek. Számításaink szerint egy közös lista a legjobb esetben két mandátummal hozna többet az ellenzéknek – viszont öt párt összefogása kellene hozzá. Következésképpen három párt semmit nem kap a pluszból. Úgyhogy a kérdés az, hogy ki hogyan értelmezi a közösséget, amikor komoly politikai tétről van szó. A Momentum és az LMP mindenképpen kérne magának egy mandátumot – már csak azért is, mert ez a legbiztosabb módja a bekerülésüknek, az 5 százalékos EP-küszöböt nem biztos, hogy megugranák. A DK legalább két képviselői helyet követelne, mondván: most is annyi van neki. A fennmaradó mandátumokon pedig az MSZP-nek és a Jobbiknak kellene bölcsen megosztoznia – úgy, hogy a szocialistáktól a velük együttműködő Párbeszéd vélhetően kérne egy helyet. Több az eszkimó, mint a fóka.

Akkor nem is érdemes közös listában gondolkodni?
Dehogynem – leginkább szimbolikus okok miatt. Az említett két mandátum ugyanis jelentheti azt, hogy az ellenzék összesen több EP-képviselőt delegálhat, mint a Fidesz. De ha nem is lesz közös lista, koordinált indulás és közös kampány még lehet. Igaz, utóbbi megoldás lassíthatja azt a lendületet, amit a decemberi parlamenti fellépésével és az utcai jelenlétével szerzett az ellenzék.

Nem törvényszerű ez? Az utóbbi két választás után mindig az volt a helyzet, hogy a kormány népszerűsége lohadt, az ellenzéké felpörgött, aztán az ellenzék visszagyengült.
Csakhogy most jön két választás, folyamatos a politikai izgalmi állapot. Az igazán fontos önkormányzati választáson ráadásul számos sikerélményt szerezhet az ellenzék – és vele együtt a tábora: visszaszerezhet több várost, például a nagyobbak közül Pécs, Miskolc, Budapest, Szombathely és így tovább. Ráadásul sokkal egyértelműbb az együttműködés. Emlékezzünk vissza, már múlt év elején kiderült, hogy átalakult a választói attitűd: korábban egy formáció támogatása volt a legfontosabb, ám a pártprioritást felülírta a kormányváltási vágy. És a jelek szerint a pártok is hajlandók a választói elvárások szerint alakítani stratégiájukat: a pártközi falak már decemberben leomlottak, sok helyütt kész a közösen főzött ellenzéki leves, csak a tálalásra vár.
Szerző

Nem kérdezhet Orbántól a Klubrádió és a Magyar Hang

Publikálás dátuma
2019.01.10. 09:31
illusztráció
Fotó: Szalmás Péter / Népszava
A Mérce és az Azonnali szerkesztőségét sem engedik be a miniszterelnöki sajtótájékoztatóra.
Tudomásul vette a Miniszterelnökség a Magyar Hang létezését, hisz hónapok óta először válaszoltak a szerkesztőség leveleire. Azonban a hetilap számára már nincs hely Orbán Viktor első kormányinfóján – mondta a hvg.hu-nak György Zsombor, a lap főszerkesztője. A Klubrádió számára sem jut hely: csütörtök reggeli műsorában ismertették, hogy hajnalban kaptak levelet a Miniszterelnökségtől. Elmondásuk szerint elsők között kérvényeztek minden létező csatornán belépést a sajtótájékoztatóra, és úgy tudják, hogy más szerkesztőségek későn regisztrálva is pozitív visszajelzést kaptak. A szervezők az Azonnali regisztrációját is visszautasították. A portált arról tájékoztatták, hogy akkreditációját „a nagyarányú médiaérdeklődésre való tekintettel”nem tudják elfogadni. A Mérce is arról számol be, hogy azt közölték velük: helyhiány miatt nem mehetnek el az eseményre. A Direkt36 és az Alfahír számára sincs már hely Orbán Viktor első kormányinfóján. 
Orbán Viktor mindenesetre készül a nagy fellépésre, csütörtök hajnalban már a Facebookon üzent a közelgő eseményről mindenkinek:
Orbán Viktor emberemlékezet óta nem tartott olyan tájékoztatót a hazai sajtónak, ahol elméletileg bármiről kérdezhető. E célra a kancelláriaminisztert – korábban Lázár Jánost, most Gulyás Gergelyt – ajánlotta, aki néhány hetente olyan tájékoztatót tart a magyar nyelvű sajtónak, ahol elvileg bármi szóba kerülhet. Esetenként különböző nyilvános eseményekre érkezvén, illetve onnan távozóban tehető fel a kormányfőnek néhány gyors kérdés, már amennyiben ez a miniszterelnököt ilyenkor fizikailag is eltakarni igyekvő Havasi Bertalan, illetve a testőrök szándékai ellenére sikerül. Orbán Viktor tavaly egy hasonló, gyors újságírói kérdés megválaszolását utasította vissza akképp, hogy az év végén úgy is sajtótájékoztatót tart. Ez eddig elmaradt, a jelek szerint most pótolják.
Szerző
Frissítve: 2019.01.10. 13:42