Ismét hófúvásra figyelmeztetnek, -15 foknál is hidegebb lehet pénteken

Publikálás dátuma
2019.01.10 15:25
Képünk illusztráció
Fotó: Németh András Péter
Átmenetileg kisüt majd a nap, de estétől havazás kezdődhet. A legmagasabb nappali hőmérséklet +2 és -6 fok között alakul.
Északnyugat felől átmenetileg szárazabb levegő érkezik, ezért pénteken mindenhol lehet számítani több-kevesebb napsütésre. Napközben nem valószínű csapadék, de este észak, északnyugat felől felhősödés kezdődik, és késő este északnyugaton már eleredhet a hó – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) előrejelzéséből. Délelőtt még többfelé megerősödik majd az északi, északkeleti szél, melyet az Alpokalján és északkeleten viharos lökések is kísérhetnek, ezért – főként az utóbbi tájakon – néhol hófúvás is lehet. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -2 és -15 fok között várható, de a szélcsendes, kevésbé felhős, vastagabb hóval borított vidékeken ennél jóval hidegebb is lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet többnyire +2 és -6 fok között alakul, fagypont feletti értékek elsősorban nyugaton, délnyugaton várhatók. Csütörtök estétől a kevésbé felhős, szélvédett tájakon zúzmarás köd képződhet, amely pénteken néhol tartósabban megmaradhat. Borsod-Abaúj-ZemplénHajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Veszprém megyére hófúvás miatt adtak ki figyelmeztetést, itt a friss hóval fedett területeken a szél alacsony hótorlaszokat emelhet.
Nógrád megyében az extrém hideg miatt figyelmeztetnek, az előrejelzés szerint a hőmérséklet -15 fok alá csökkenhet.
Szombaton erősen felhős vagy borult lesz az ég. Eleinte többfelé, majd helyenként vegyes halmazállapotú csapadék lehet: reggelig döntőn hó, napközben délnyugat felé haladva egyre inkább havas eső, eső valószínű, néhol esetleg ónos eső is eshet. A nyugati, délnyugati szél helyenként megerősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -4 és -10 fok között alakul, de a kezdetben gyengén felhős, hóval borított tájakon ennél jóval hidegebb is lehet. Hajnalra enyhül az idő. A legmagasabb nappali hőmérséklet -3 és +6 fok között várható, északkeleten lesz hidegebb. 
Vasárnap általában erősen felhős lesz az ég, de átmenetileg felszakadozhat a felhőzet. Többfelé fordulhat elő vegyes halmazállapotú csapadék (nagyrészt eső, főként északkeleten, keleten havas eső, hó is lehet). A nyugati, délnyugati szél megélénkül, helyenként megerősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet +2 és -5, a legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +7 fok között alakul.

Önálló élet helyett elszigeteltség vár a fogyatékkal élőkre a kormány tervei szerint

Publikálás dátuma
2019.03.19 06:45
Magyarországon 20 ezer ember él valamilyen zárt intézményben
Fotó: Népszava/ Vajda József
A kabinet felszámolná a nagy szociális intézményeket, ám szakmai szervezetek szerint az erről szóló koncepció továbbra is ellentétes a fogyatékkal élő emberek érdekeivel.
Mindössze egyetlen szót emelt át az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) 17 oldalas szakmai javaslatából abba a hamarosan a kormány elé kerülő koncepcióba, ami a nagylétszámú, bentlakásos szociális intézmények felszámolását (hivatalos nevén: kitagolását) célozza. A MEOSZ szerint elfogadhatatlan a kormány hozzáállása a szakmai együttműködéshez, ahogy az is, hogy a kitagolási stratégiát úgy fogadhatják el, hogy az hemzseg a szakmai hibáktól. Magyarországon jelenleg mintegy 20 ezer ember él valamilyen zárt, a társadalomtól elszigetelt intézményben, összezárva akár több száz másik, speciális szükségletű emberrel. Nekik nagyon kevés vagy szinte semmilyen döntési szabadságuk nincs arról, hogyan éljék életüket – holott a fogyatékkal élő emberek jelentős része kisebb-nagyobb segítséggel ugyan, de képes lenne az önállóbb életre. A kitagolás elvben ezt segítené elő: az elzárt intézmények helyett az önálló életvitelt biztosító lakhatási formák (mint például a támogatott lakhatás) kialakítása a cél. A kormány tervei azonban továbbra is abba az irányba mutatnak, hogy a nagy zárt intézmények helyett kisebb, de továbbra is a társadalomtól inkább elszigetelt otthonokat hoznak létre. – A kormány elé kerülő előterjesztésnek nem célja a fogyatékos emberek valódi társadalmi befogadása, ráadásul további feszültségeket generál – fogalmazott a MEOSZ elnöke abban a levélben, amelyben Fülöp Attila szociális államtitkárnak foglalta össze aggodalmait. Kovács Ágnes szerint a koncepció ellentétes a MEOSZ mindazon törekvéseivel, amelyekkel biztosítani lehetne a mozgáskorlátozott emberek méltóságteljes, önrendelkező életét, ezért annak elfogadását ebben a formában nem tudják támogatni. A tervezet szerinte nem tartalmaz garanciákat arra vonatkozóan, hogy az uniós források bevonásával ne jöhessenek létre újabb, a fogyatékos emberek érdekeivel szembemenő körülmények (a kormány mintegy 77 milliárd uniós forrást biztosít a kitagolási projektre). Hasonló aggályokat fogalmazott meg korábban az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) is. Mint írták, az eddig ismertté vált programok a nagylétszámú intézményrendszer és a nagytömegű ellátási formák további fenntartására és nem a lebontására irányulnak.
Kovács Ágnes sérelmezte továbbá, hogy a MEOSZ-nak, mint a mozgáskorlátozott emberek legnagyobb érdekvédelmi szervezetének csak arra adott lehetőséget a kormány, hogy „esetleges észrevételeit megküldhesse”, miközben tavaly novemberben azért kötöttek partnerségi megállapodást az Emmivel, hogy valóban szembenézzenek a problémákkal. Mindezzel kapcsolatban kerestük a minisztériumot és a szociális államtitkárságot, ám hétfő estig nem kaptunk tájékoztatást.

Máshol is csak papíron elkötelezettek

Az Európai Unióban mintegy 1,2 millió ember él szegregáltan, bentlakásos szociális intézményekben. Az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményének aláírásával az EU, valamint mind a 28 tagállam külön-külön is kötelezettséget vállalt arra, hogy a nagylétszámú bentlakásos szociális intézményeket kitagolja. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) 2014-2018 között átfogó kutatást végzett a folyamatról. Az eredmények szerint az EU országainak kétharmada papíron elköteleződött a kitagolás mellett, ám a gyakorlati megvalósulás számos problémába ütközött. A kitagolás anyagi támogatása akadozik, sokszor a nagy intézmények felújítására költenek. Nem történik meg a társadalom érzékenyítése, a civil és szakmai szervezetek bevonása a folyamatba. Előfordul szelektív kitagolás: elsősorban a fiatalabb és enyhébb fogyatékossággal élőket vonják be, a „problémásabb” érintetteket háttérbe szorítva.

Frissítve: 2019.03.19 06:45

Orbán elmegy a Néppárt ülésére

Publikálás dátuma
2019.03.19 06:00
Manfred Weber (jobbra) engedékeny lenne, Joseph Daul viszont ragaszkodik ahhoz, hogy voksolás is legyen szerdán a magyar kormány
Fotó: EPP
Manfred Weber hajlott volna arra, hogy elhagyják a Fideszről szóló szavazást, ha Orbán Viktor ígéretet tesz a hárompontos ultimátum teljesítésére. A CDU és az EPP elnöke viszont elvetette ezt az ötletet.
Orbán Viktor részt vesz az Európai Néppárt szerdai politikai gyűlésén, amelyen a küldöttek szavazni fognak a Fidesz tagságáról. Az EPP szabályzata szerint a kizárási vagy felfüggesztési javaslatot tárgyaló tanácskozáson az érintett tagpárt képviselője mindig felszólalhat, hogy megvédje az álláspontját. Manfred Weber frakcióvezető és bizottsági elnökjelölt hajlott volna rá, hogy elhagyják a szavazást, ha Orbán Viktor ígéretet tesz rá, hogy teljesíti az EPP három pontból álló ultimátumát, Annegret Kramp-Karrenbauer, a német CDU elnöke és Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke azonban elvetette ezt az eshetőséget.

Több tagpárt is jelezte, hogy nem tartja elégnek a magyar kormányfő bocsánatkérését, ezért ragaszkodik a szavazás megtartásához. Névtelenséget kérő informátoraink azt valószínűsítik, hogy a Fidesz felfüggesztését, illetve kizárását kezdeményező pártok számára “nagyon bonyolult helyzet” állna elő, ha a szavazás eredményeként a magyarok a néppárt tagjai maradnának. Többen ennek ellenére sem távoznának a pártcsaládból. Sok ingadozó tagszervezet a német kereszténydemokraták döntésére vár, mielőtt elhatározza, támogatja-e a magyarok szankcionálását. - Stratégia? Milyen stratégia? - kérdezett vissza nevetve a kormány külkapcsolataival foglalkozó kormánypárti képviselő lapunk felvetésére, miszerint léteznek-e forgatókönyvek arra az esetre, ha szerdán az Európai Néppárt politikai gyűlése kizárja a Fideszt. Hétfőn több politikus is arról beszélt lapunknak a Parlamentben, hogy a párt jövőjét illető egyik legfontosabb témáról még csak szó sem volt a Fidesz belső fórumain, így például a parlamenti frakció ülésein sem. Mások ugyanakkor azt mondták, hogy tárcaközi egyeztetések folynak az ügyben. A már idézett informátorunk egyébként valószínűbbnek tartja a kizárást, mint a bent maradást.  Információink szerint már a CDU-ban is egyre több a kritikus hang az Orbán-kormány EU-ellenes magatartása miatt, egy Fidesz-képviselő pedig egyenesen arról beszélt lapunknak: mára olyan lett a hangulat a Néppártban, hogy sokan egyszerűen nem szeretnek egy légtérben tartózkodni a Fidesz EP-képviselőivel, noha személyesen többeket kedvelnek közülük. Van, aki mégis abban reménykedik, hogy Manfred Weber arra tesz indítványt szerdán: mivel az ultimátumából két pont már teljesült, és a CEU ügye is elmozdulni látszik a holtpontról, szavazzanak a hárompontos követelésekre adott fideszes válaszról, és hagyják meg a Fidesz tagságát. A Fidesz kizárása vagy tagságának felfüggesztése pedig csak akkor kerülne napirendre, ha leszavazzák Manfred Weber javaslatát.

Nagyítóval vizsgálnak minket, mint a bogarakat

Az Európai Néppártban is megjelenő kritikák és a nyugati sajtóban eltúlzott támadások hatására nagyítóval vizsgálnak minket, mint a bogarakat – jelentette ki Navracsics Tibor magyar uniós biztos az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete szervezésében rendezett hétfői beszélgetésen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának dísztermében hazánk brüsszeli megítéléséről. A májusi EP-választásokon Navracsics a korábbiaknál minden tagországban magasabb részvételi arányt vár, mint az öt évvel ezelőtti szavazáson, amikor például a szlovákoknak mindössze 13 százaléka ment el voksolni. Ugyanakkor – hangsúlyozta a magyar biztos – éles belpolitikai vita egyelőre csakis Magyarországon kíséri az EP-választás előkészületeit. - G.E.

Cseh Katalin a liberálisok vezető jelöltjei között

Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti listavezetője is szerepel az Európai Liberálisok és Demokraták Pártja (ALDE) vezető jelöltjeinek listáján — tudta meg a Népszava. Az ALDE március 21-ikén indítja el európai parlamenti kampányát és ennek keretében teszi közzé annak a hét személynek nevét, akiket alkalmasnak tart rá, hogy a választások után betöltsék az EU valamely vezető tisztségét. A liberálisok úgy döntöttek, hogy szakítanak a hagyománnyal, és nem egyetlen vezető jelöltet, úgynevezett Spitzenkandidatot neveznek meg, hanem egy csapattal vágnak neki az EP választási kampánynak. Úgy tudjuk, hogy a listán szerepel a belga Guy Verhofstadt frakcióvezető és a dán Margrethe Vestager, az Európai Bizottság versenypolitikáért felelős tagja, akit Jean-Claude Juncker elnök legesélyesebb liberális kihívójának tartanak. Közben az Azonnali.hu arról írt, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elutasította, hogy nyilvántartásba vegye a Momentumot az európai parlamenti választáson. A párt EP-listavezetője, Cseh Katalin azt nyilatkozta, hogy adminisztrációs okok miatt történt ez, a Momentum sajtóosztálya szerint viszont Fekete-Győr András pártelnök képviseleti jogosultságával volt a gond. A párt a Kúriánál fellebbezett. - H. K.

Frissítve: 2019.03.19 06:00