A 47 éves Sánchez másfél hónapja jelentette meg legújabb lemezét (Lines in the Sand), amelyen minden korábbinál határozottabban tiltakozik Donald Trump politikája ellen. „Nagyon sok művésznek nem tetszik, ami jelenleg az Egyesült Államokban zajlik, de csak kevesen merik nyilvánosan vállalni a véleményüket. Pedig szerintem ez kötelességünk. Nem állítom, hogy aki Trumpra szavazott, az feltétlenül rasszista és idegengyűlölő, de nyilvánvaló, hogy támogatói között egyre nagyobb számban vannak a xenofóbok. Ez szörnyen veszélyes tendencia, amit mexikóiként a saját bőrömön is naponta érzek” – válaszolta a Népszava kérdésére a többszörös Grammy-díjas, széles körben elismert jazzdobos.
Újabb lemezein éppen ezért alkalmazott olyan sokkoló effekteket, mint egy brutális amerikai rendőrségi ellenőrzés hangjai vagy különböző szirénák. A Lines in the Sand albumot kifejezetten modern hangzás, bonyolult ritmusképletek egész sora és az 1970-es évek jazz-rock stílusát új kontextusba helyező fúziós dallamok jellemzik. „Nem ígérek pihentető zenét – feszült, bonyolult, a hallgató figyelmét igénylő muzsika ez” – vallja a dobos-zeneszerző, aki ezúttal kvintettjével érkezik Budapestre. A csapatban felesége, Thana Alexa énekel; Chase Baird szaxofonozik, John Escreet zongorázik és Matt Brewer nagybőgőzik.
Sánchez korán megtapasztalta, hogy mennyi diszkrimináció éri a mexikói bevándorlókat. Már az 1990-es évek közepén a bostoni Berklee College of Music hallgatója volt. Az ezredforduló óta a modern amerikai jazz egyik kulcsfigurája, de mexikói identitása miatt mégis csak 2007-ben kapta meg a letelepedéshez szükséges zöld kártyát, s újabb kilenc év múltán, 2016-ban lett amerikai állampolgár. Munkája miatt New Yorkban él, de évente több hónapot tölt szülőhazájában. „A zenekarom neve Migration, s ez önmagáért beszél. Elfogadhatatlan, hogy Trump betonfalat vagy acélkerítést szeretne a mexikói-amerikai határra, és azt mondja, a határvédelemben nincs helye a politikai korrektségnek. Minket, mexikóikat pedig egyszerűen rossz embernek (bad hombre) titulált” – mondja Sánchez, aki éppen ezt a címet (Bad Hombre) adta előző, 2017-es szólólemezének.
A társadalmi elkötelezettség, az emberi jogi küzdelem mellett Sánchez másik jellemzője, hogy fáradhatatlan muzsikus, aki mindig egyszerre több projekten dolgozik. „Képtelen lennék csupán néhány perces jazz-kompozíciókat írni, kamaszkorom óta foglalkoztatnak a nagyobb lélegzetű darabok. Éppen ezért volt nagyszerű, hogy tavaly Vince Mendoza zeneszerző-karmesterrel és a kölni WDR big banddel egy olyan zenekari lemezt rögzíthettünk, ami már átmenet a jazz és a modern szimfonikus zene között” – nyilatkozta néhány hete az amerikai National Public Radio (NPR) podcastjában. Sánchez sokoldalúságát jelzi, hogy filmzeneszerzőként is igen sikeres. 2014-ben – honfitársa, az Oscar-díjas Alejandro González Iñárritu rendező felkérésére – ő írta a Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje) című film zenéjét, amiért Grammy-díjat kapott. Tavaly, alig néhány héttel az új lemez megjelenése előtt fejezte be az Elmore Leonard kult-regényéből készült filmsorozat, a Szóljatok a köpcösnek! zenéjét. Filmes és televíziós felkérésekben most sincs hiány, de Sánchez azt mondja: ezeket csak akkor vállalja, ha a jazzben éppen nincs annyira fajsúlyos mondanivalója.
A 38 hajó
