Ugrásra készen a populisták

Publikálás dátuma
2019.01.11. 12:00
Salvini a közelmúltban tárgyalt Marine Le Pennel, francia elvbarátjával
Fotó: ALBERTO PIZZOLI / AFP
Európa átmeneti időszakot él át a német-francia-tengely gyengélkedése miatt. Az európai parlamenti választás nem ad választ arra, merre halad tovább a kontinens.
Még harminc éve, a vasfüggöny lebontásának idején is általános volt a meggyőződés,  hogy a közös európai politizálás alapja a nyugati típusú demokrácia. Ebben nem is volt vita a feltörekvő politikai erők vezetői között. Az amerikai filozófus, Francis Fukuyama egyenesen úgy látta, a történelem a végéhez érkezik, mert a demokratikus jogállamnak nincs alternatívája, s el kell juttatni a fejletlen társadalmakba. Ezzel a demokráciát az arab világba exportálni kívánó George W. Bush adminisztrációjának kedvence lett. A tíz éve elhunyt Samuel P. Huntington - akire a populisták hivatkoznak - viszont úgy vélte, nincs szó a történelem végéről, civilizációk kerülnek konfliktusba egymással, s az iszlám a legfőbb ellenség. Az utóbbi években megrendült a demokráciába vetett hit. Ki gondolta volna tíz éve, hogy az Európai Unió egyik tagállamának miniszterelnöke az „illiberális demokráciákat” – Kínát, Oroszországot, Törökországot – nevezi követendő példának, olyan államokat, amelyekben a többpártrendszer csak papíron, vagy még úgy sem létezik. A demokráciát elvető populizmus előretörése más és más okokra vezethető vissza. Görögországban és Olaszországban egyértelműen a gazdasági- és menekültválság „elegye” vezetett ehhez, Hollandiában a menekültek jelenléte, míg akadtak régiók, ahol elvileg semmi sem indokolná a jobboldali populisták térnyerését. Kelet-Németországban például sosem volt ennyire erős a gazdaság, illetve alacsony a munkanélküliség, mégis három keleti tartományban is az Alternatíva (AfD) a legerősebb párt. A volt NDK területén az újraegyesítés előtti korból származó kisebbségi érzés is kellett a jobboldali radikalizmus térnyeréséhez. (Ezért is érdekes, hogy a modern nyugati gondolkodás letéteményese épp a keletnémet Angela Merkel lett.) Általánosságban is megállapítható, Közép-Európában azok a vezetők váltak igazán népszerűvé, akik a vasfüggöny előtti korból megmaradt gondolkodást, illetve az évtizedeken át elfojtott nacionalizmust elegyítették a populizmussal, az ellenségkép kreálásával. A populisták megerősödésében szerepet játszik az Európai Unióval szembeni elégedetlenség is. Bár az Eurobarometer legutóbbi felmérése szerint a megkérdezettek 62 százaléka tartja jó dolognak az uniós tagságot, az uniós polgárok fele szerint rossz irányba tart az EU. Jellemző módon Olaszországban sosem volt ennyire alacsony az uniós tagság támogatóinak aránya, az euróban azonban a lakosság több mint kétharmada bízik, ami azért megköti az Északi Liga és az Öt Csillag Mozgalom koalíciójának kezét. Közvélemény-kutatók szerint a májusi európai parlamenti választáson a mandátumok mintegy ötödét szerezhetik meg a populisták, amire még sosem volt példa az EU fennállása óta. Minél sokoldalúbb egy társadalom, annál ellenállóbb a populistákkal szemben – állapította meg nemrégiben a német Die Zeit egyik véleménycikke. Való igaz, Magyarországon egy párt uralja a társadalom minden szegmensét, Olaszországban annak köszönhetően jött létre populista kormány, hogy a társadalom egy nem is csekély része az Európai Uniót, illetve a menekülteket kárhoztatta az ország gondjaiért. A nyugati típusú társadalmi berendezkedés mostani válságát csak elmélyíti, hogy a demokrácia őshazájának tartott Egyesült Államok elnöke, Donald Trump is az illiberális demokráciával kacérkodik. Ugyanakkor nem lenne igaz az a megállapítás, hogy a populizmus magvait egy társadalomban csak egyes politikusok hintik el. Előfordul, hogy a lakosság egy része fordít hátat a demokráciának, amint ez Fülöp-szigeteken történt Rodrigo Duterte megválasztásával, vagy a brazil társadalomban, ami aztán Jair Bolsonaro megválasztásához vezetett. Ezek után felmerül a kérdés, 2019 a populisták éve lesz-e? A jobboldali radikálisok már 2017-ben, majd 2018-ban is nagy áttörésre készültek. A 2016-os Brexit-sokk, illetve Trump megválasztása után logikusnak is tűnt, hogy az egyes választásokon a szélsőségesek jelentős előretörésére lehet számítani. A legsötétebb jóslatok nem váltak ugyan  valóra, de a világ még messze nem lélegezhet fel, a bizonytalanság időszaka elhúzódik, ki tudja meddig. Európa jövője a német-francia-tengelytől függ, ez azonban most gyengébb mint valaha. A 2017 tavaszán tartot francia elnökválasztást megnyerte ugyan Emmanuel Macron a jobboldali radikális Marine Le Pennel szemben, s Európa józanabbik része fellélegezhetett, ám Macron példája mutatja: nem elég  egy választást megnyerni, a kormányzás is rendkívül nehéz. A francia államfőt azzal vádolják, hogy túl sok engedményt tett az elitnek, a tehetősebbeknek, ám elhanyagolta a szegényebb rétegeket, s ez vezetett a sárga mellényesek mozgalmához. Macron ugyan át akarta alakítani a régi struktúrákat, az ezer sebből vérző gazdaságot, csökkenteni próbálta az állami kiadásokat, hogy növelje a versenyképességet, a gyakran erőszakba torkolló tüntetések miatt azonban év végén olyan engedményekre kényszerült, ami miatt teljes gazdaságpolitikáját újra kell gondolnia. A 2019-es év arról is szól majd, mennyire képes konszolidálni hatalmát a francia elnök, mennyire tud talpon maradni a populista – legyen szó akár jobb- vagy baloldaliról – ígéretdömping viharaiban. Németország szintén átmeneti időszakot élhet át, aminek a végkimenetele bizonytalan. Ha a három őszi keletnémet választáson túlnyeri magát a jobboldali radikális Alternatíva (AfD), akkor védekezésre kényszerülhet a kormánykoalíció, s akár az is elképzelhető, hogy kilépnek belőle a szociáldemokraták. Az országban tavaly érdekes átrendeződés volt tapasztalható a pártpreferenciákban, a baloldalon a Zöldek megelőzték az SPD-t, s az uniópártok népszerűsége is történelmi mélységekbe zuhant, ezek a változások azonban csak időlegesek. Az őszi keletnémet tartományi választásoktól mindenesetre teljes joggal tartanak a tradicionális pártok, hiszen az Alternatíva túl jó szereplése egész Európában lendületet adhat a populistáknak. Ki lehet a populisták vezetője? Orbán Viktort már többször emlegették a bevándorlásellenesek potenciális vezéreként, már csak azért is, mert úgy állítja be magát, mintha a magyarok teljes támogatását élvezné. A magyar miniszterelnöknek a jobboldali radikálisok körében tapasztalható jó hírét, nemzetközi nimbuszát azonban megtépázhatják a magyarországi sok ezres tüntetések. A képsorok ugyanis azt igazolják: Orbánnak saját hazájában is jócskán vannak ellenfelei. S hogy a populisták éve lesz-e 2019? Nem éppen jó előjel, hogy a spanyol szélsőjobboldali Vox kívülről támogatja az andalúziai kormányt. Méghozzá a polgári-liberális Ciudadanos partnereként.

Egymással sem értenek szót

Matteo Salvini kérlelhetetlenül építi euroszkeptikus hálózatát. Az olasz jobboldali radikális Liga elnöke, aki egyben belügyminiszter tavaly nyár végén Milánóban Orbán Viktort látta vendégül, szerdán pedig Jaroslaw Kaczynskinél, a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnökénél járt vendégségben. Célja, hogy a „mainstream” politikai erőkkel szembeni bevándorlásellenes koalíciót hozzon létre a májusi európai parlamenti választás előtt. Orbánt szívesen látná ebben, a magyar miniszterelnök és pártja, a Fidesz azonban aligha csatlakozik, hiszen politikailag sokkal jobban megéri az Európai Néppártból (EPP) bomlasztani az EU-t. Az átfogó jobboldali radikális hálózat kialakítása rendre falakba ütközik. Ezek a pártok gyakran egymással sem szívesen állnak szóba. A brit UKIP volt vezetője, a Nigel Farage által fémjelzett Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD), illetve az egyebek mellett a Ligát és az Osztrák Szabadságpártot (FPÖ) magában foglaló ENF között alig van együttműködés az Európai Parlamentben. Az ENF-nél ráadásul a képviselők mindössze 69 százaléka tartja magát a frakciófegyelemhez, miközben ez az arány más uniós politikai erőknél eléri a 90 százalékot. A gyatra kooperációnak elsősorban az az oka, hogy a szélsőséges pártok gyakran még a célokban sem értenek egyet. Bár Salvini és Orbán Viktor egységet demonstráltak tavalyi találkozójukon, valójában az olasz belügyminiszter egyebek mellett azt akarja, igazságosabban osszák el a menekülteket az Unió területén, amit a magyar kormányfő elutasít. Az orosz kapcsolat ügyében sincs egyetértés. A lengyel PiS minden együttműködést elutasít a Kreml-lel, már csak történelmi okok miatt is. Orbánt, illetve Marine Le Pent viszont erős gazdasági és pénzügyi szálak is fűzik az orosz elnökhöz. Hiába veszi át a „sorosozást” Salvini, a PiS, vagy a bolgár nacionalisták, a magyar származású amerikai milliárdos elleni gyűlöletkampány még nem elég a szélsőségesek összefogásához. A német Alternatíva idegen test az európai populisták együttműködésében. A párt – szemben Marine Le Pennel – hallani sem akar arról, hogy Steve Bannon, Trump elnök volt főtanácsadója bármiféle szerepet játsszon egy bevándorlásellenes európai szövetség felépítésében. Másrészt a PiS idegenkedik egy német párttal való együttműködéstől. A költségvetés is megosztja az európai jobboldalt. Az AfD például tiltakozott amiatt, hogy Brüsszel végül beadta a derekát és engedményeket tett Olaszországnak a 2019-es költségvetés ügyében. Alice Weidel, az AfD frakcióvezetője szerint Róma az uniós pénz nélkül már rég csődöt jelentett volna – emlékeztet a Spiegel.

Bombafenyegetés – Bírósági épületeket ürítettek ki Németországban

Publikálás dátuma
2019.01.11. 11:27

Fotó: AFP/WichmannTV
Erfurtban már befejezték a kutatást és nem találtak robbanószert, így a bírósági dolgozók hamarosan folytathatják a munkájukat.
Bombafenyegetés miatt több bírósági épületet is kiürítettek pénteken Németországban: egy ismeretlen feladótól a potsdami, a magdeburgi, az erfurti, a wiesbadeni és a kieli tartományi bírósághoz is fenyegetés érkezett e-mailen. A Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) regionális közszolgálati médiatársaság jelentése szerint Potsdamban – Brandenburg tartomány fővárosában – egy egész épületegyüttest kellett kiüríteni, amelyben a tartományi bíróság mellett több további igazságszolgáltatási szerv működik. A helyszínt robbanószer keresésére kiképzett kutyákkal kutatják át a tűzszerészek. Az RBB szerint Erfurtban már befejezték a kutatást, robbanószert nem találtak, így a bírósági dolgozók hamarosan folytathatják munkájukat. Hozzátették, hogy az utóbbi hetekben más bíróságokat is megfenyegettek robbantással, és ezek az esetek rendre vaklármának bizonyultak.
Szerző

Kémkedéssel gyanúsítják a Huawei egyik lengyel vezetőjét

Publikálás dátuma
2019.01.11. 11:12

Fotó: NICOLAS ASFOURI / AFP
Három hónapos előzetes letartóztatásba helyeztek egy kínai és egy lengyel férfit. Állítólag a Huawei lengyelországi székhelyén is házkutatást tartottak.
Kémkedés gyanújával őrizetbe vettek Lengyelországban egy lengyel és egy kínai állampolgárt, a bíróság pénteken három hónapra előzetes letartóztatásba helyezte őket – közölte a kormány egyik illetékese. A lengyel titkosszolgálatokat felügyelő miniszterhelyettes, Maciej Wasik a PAP hírügynökséggel tudatta: a kínai férfi egy nagy elektronikai cég által alkalmazott üzletember, a lengyel pedig „a kiberkereskedelem köreiben ismert személy”. A lengyel közszolgálati hírtelevízió (TVP Info) hivatalosan meg nem erősített közlése szerint Veijing V. kínai állampolgár a Huawei informatikai és mobil távközlési konszern lengyelországi részlegének egyik igazgatója. A lengyel gyanúsított, Piotr D. 2011-ig a lengyel belbiztonsági hivatal (ABW) tisztje volt. Wasik az ABW nagy sikerének minősítette a fejleményeket, és elmondta, hogy a két gyanúsított után már hosszabb ideje nyomoztak, és kedden vették őrizetbe őket. A titkosszolgálatokat felügyelő miniszter szóvivője, Stanislaw Zaryn közölte: az összegyűjtött bizonyítékok szerint a két férfi a kínai titkosszolgálatnak kémkedett, tevékenységükért tíz évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. A gyanúsítottak nem ismerték be bűnösségüket, és elutasították, hogy vallomást tegyenek.

Házkutatás a Huawei lengyelországi székhelyén

A TVP Info úgy értesült, hogy kedd reggel az ABW átkutatta mindkét gyanúsított házát, és iratokat, adatokat foglaltak le a Huawei lengyelországi irodáiban, valamint Piotr D. legutóbbi munkahelyein – az Orange francia tulajdonú telekommunikációs cégnél, valamint a lengyel Elektronikus Távközlési Hivatalban. Felidézték, hogy Piotr D.-nek az ABW-tól való távozását annak idején az egyik híres lengyelországi korrupciós ügy, a több magas rangú tisztségviselőt, valamint a Hewlett Packard és az Oracle amerikai informatikai cégek lengyelországi menedzsereit is érintő, úgynevezett informatikai botránnyal hozták összefüggésbe. Magával Piotr D.-vel szemben azonban vádat ez ügyben soha nem emeltek. Veijing V. a pekingi Nemzetközi Tanulmányok Egyetemén végzett lengyel szakosként. 2006 óta az észak-lengyelországi Gdanskban dolgozott a kínai főkonzulátuson, 2011-ben pedig a Huawei alkalmazta, és Lengyelországba irányította, a cég termékeinek a közszférában való értékesítésével bízták meg. A TVP Info értesülése szerint jelenleg nem rendelkezik diplomáciai státusszal.

Számos bírálat érte az utóbbi időben a Huaweit

A Huawei az utóbbi időben Csehországban is kiváltotta a titkosszolgálatok érdeklődését, ahol biztonsági kockázatnak minősítették a kínai cég technológiáit, és ilyen értelemben nyilvánosan figyelmeztetést adtak ki azok használatával kapcsolatban. Milos Zeman cseh államfő csütörtökön bírálta a cseh titkosszolgálati intézmények vezetőségét, szerinte a jelentésük nem hiteles, az ügy nyomán pedig Kína válaszintézkedéseket készíthet elő Csehország ellen. Az amerikai kormány tavaly novemberben a Huawei gyártotta eszközök használatának elkerülésére kérte az Egyesült Államok szövetségeseit, azt hangoztatva, hogy Washington a kínai cég eszközeit kiberbiztonsági fenyegetésnek tekinti. December 7-én Andrus Ansip, az Európai Bizottság digitális egységes piacért felelős biztosa is úgy nyilatkozott, hogy az Európai Uniónak (EU) aggódnia kell a Huawei kínai távközlési óriásvállalat és más kínai technológiai cégek miatt, mert azok kockázatot hordoznak az unió iparára és biztonságára nézve. Ezt az állítást a Huawei következetesen visszautasítja. Svéd távközlési szolgáltatók december közepén jelezték, hogy egyikük sem kíván lemondani a kínai Huawei Technologies mobil hálózati berendezéseinek a használatáról a nemrégiben felmerült biztonsági aggodalmak miatt. December 6-án az amerikai hatóságok kérésére Kanadában letartóztatták Meng Van-csout, a Huawei globális pénzügyi igazgatóját, a kínai távközlési óriásvállalat alapítójának lányát. Sajtóértesülések szerint a kényszerintézkedés az Irán ellen bevezetett amerikai szankciók megsértésével hozható összefüggésbe. A letartóztatás heves tiltakozást váltott ki Peking részéről, és megtorlásként őrizetbe vettek Kínában két kanadai állampolgárt.

Frissítve: 2019.01.11. 13:32