Avas dióbél, bódító mák - 8 millió forintnyi bírsággal zárult a Nébih nagy téli ellenőrzése

Publikálás dátuma
2019.01.10. 16:15
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
125 ellenőrzés végződött bírsággal, 117 figyelmeztetéssel, 425 élelmiszert kellett kivonni a forgalomból.
Avas dióbelet és a megengedettnél magasabb morfin tartalmú étkezési mákot is találtak a Nébih szakemberei a téli szezonális ellenőrzés során, olvasható a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján. Több mint 8 millió forint bírsággal zárult a megyei kormányhivatalokkal közös élelmiszerlánc-ellenőrzése. A széles körű szemle a boroktól és pezsgőktől kezdve, a szaloncukrokon, édességeken át a hús- és haltermékekig terjedt, beleértve a füstölt húsokat és a virsliket is.
A hatósági ellenőrök 471 élelmiszer-előállító helyen, 2079 élelmiszer-forgalmazónál és 762 vendéglátóhelyen fordultak meg az országban.

A 3312 ellenőrzésből 125 végződött bírságolással, 117 figyelmeztetéssel, 14 pedig tevékenység-korlátozással. Az éves összehasonlítás alapján visszaesett a bírsággal végződő esetek száma, de a tavalyinál majdnem kétszer több enyhe, vagyis figyelmeztetéssel járó szabálytalanságot találtak. Leggyakrabban higiéniai kifogások, minőségi és összetétellel kapcsolatos szabálytalanságok, nyomon követési problémák merültek fel, illetve a dolgozók képzettségével, egészségügyi alkalmasságával összefüggő hiányosságok.
A 17 500 vizsgált élelmiszertételből 425-öt kellett kivonni a fogalomból, főként karácsonyi vásárokon és piacokon kínált, lejárt szaloncukrokat és édességeket.

Borok, pezsgők és virslik esetében viszont nem volt szükség ilyen intézkedésre, és a főváros karácsonyi vásárain is kedvező eredményekkel zárultak az ellenőrzések. A Nébih laboratóriumai 80 mintát ellenőriztek. Az érzékszervi vizsgálat két esetben talált fogyasztásra alkalmatlan diót, az alkaloidokat kimutató laboratóriumi vizsgálat pedig ugyancsak két esetben mutatott ki étkezési mákban határértéket meghaladó morfintartalmat.

Tisztességtelen lehetett az Emag legutóbbi Black Friday akciója

Publikálás dátuma
2019.01.10. 15:55

Fotó: eMAG
Valószínű, hogy a webáruház nem megfelelően járt el novemberi akciója feltételeit, árazását és készletmennyiségét illetően.
Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított az Emag webáruház legutóbbi Black Friday akciója miatt, amely feltételezhetően a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmába ütközött – idézi a GVH közleményét az Index.

A GVH valószínűsíti, hogy a webáruházat üzemeltető S.C. Dante International S.A. nem megfelelően alakította ki és ellenőrizte 2018 novemberi Black Friday akciója feltételeit, árazását, illetve kedvezményrendszerét. A hatóság feltételezi azt is, hogy a cég tévesen mérte fel a szükséges készletmennyiséget – a várható érdeklődés nagyságához képest. „A vállalkozás az akció idején tanúsított magatartásával megsérthette a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát, hiszen nem tartotta szem előtt a szakmai gondosság követelményét" – áll a közleményben.

Az áruház saját becslése szerint az Emag weboldala a Black Friday napján 2,7 millió egyedi látogatóval rendelkezett, a rendelések összértéke pedig 6,8 milliárd forintot tett ki. A fogyasztói döntéshozatal feltételezett torzítása így olyan széles körben valósulhatott meg GVH szerint, amely hatással lehetett a versenyfolyamatokra is. A GVH korábban már az Alza.hu webáruház leárazásait is vizsgálni kezdte.

A GVH azonban hangsúlyozza, hogy a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti automatikusan azt, hogy a hatóság szerint a vállalkozás jogsértést követett el. „Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. Az eljárás lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható" – írja a versenyhivatal.
Szerző

Milliókat fizethetnek Erzsébetvárosban az Airbnb-n kiadott lakások tulajdonosai

Publikálás dátuma
2019.01.10. 15:32

Fotó: Kállai Márton
A budapesti VII. kerület is lépett a rövidtávú lakáskiadással szemben, legalább 2 millió forintért kell parkolóhelyeket vásárolnia azok után.
Már a VII. kerületben is parkoló-mérleg díjat kell fizetni, ha valaki szálláskiadásra, például Airbnb-re akar bejegyeztetni egy lakást - szúrta ki az Index.hu. Az önkormányzat január 6-én életbe lépett, Erzsébetváros Építési Szabályzatáról szóló rendelete alapján
egy ingatlan minden megkezdett 50 négyzetmétere után egy parkolóhelyet kell biztosítani.

Egy parkolóhely megváltásának költsége 2 millió forint plusz áfa. Így a rendelet azt jelenti, például egy 70 négyzetméteres Airbnb-re kiadott lakás után 5 millió 80 ezer forintot kell fizetni a jövőben a VII. kerületben.
Hasonlót lépett tavaly januárban a VI. kerület vezetése is: ha valaki Airbnb-re akar bejegyeztetni lakást Terézvárosban, minden szobáért egyszeri, akár másfél millió forintos parkoló-mérleg díjat kell fizetnie.
A VIII. kerületben is nemrég vetettek ki egy új adónemet a rövid távú lakáskiadásra, ez alapján 2019. január 1-től az így kiadott lakás vagy lakások alapterülete után adóztat az önkormányzat, egységesen 1820 Ft/nm/év értékben. Vagyis Józsefvárosban egy turistákkal feltöltött 120 négyzetméteres lakás után például 218 ezer forintot kellene fizetnie a tulajdonosnak építményadó címén, ha a lakás rövid távra adja ki. A kerületben 2017 október óta pedig már csak akkor lehet az Airbnb-n szobát kiadni, ha a ház többi lakásának lakója is beleegyezik abba.
Az Airbnb-nek és a hozzá hasonló szolgáltatásoknak komoly felelőssége van abban, hogy a fővárosi lakás- és albérletárak a megfizethetetlenségig emelkedtek.

Rövid távon, egy-egy napra kiadva ugyanis hatalmas pénzeket kereshet lakásával egy tulajdonos; olyan összeget, amit egy állandó lakó nem tudna megfizetni. Rengeteg tulajdonos ezért inkább kivonja lakásait a klasszikus lakásbérleti piacról, mások pedig befektetésként vesznek újabb és újabb ingatlanokat, amik így szintén elérhetetlenné váltak azoknak, akik egyszerűen csak lakni szeretnének Budapesten. Az erzsébetvárosi rendelethez hasonlóak elkedvteleníthetik a befektetőket, rövidtávon valamelyest csökkentve ezzel az albérletárakat. Ha pedig főváros-szinten hoznának hasonló intézkedéseket, előbb-utóbb talán ismét megfizethetővé válna a fővárosi lakhatás azoknak is, akik nem részei a kormány által felkarolt, rohamosan gazdagodó elitnek.
Szerző