Gyertyagyújtással tiltakoztak a budapesti Nagy Imre-szobor eltávolítása ellen Kaposváron

Publikálás dátuma
2019.01.10 18:42

Fotó: RADÓ FERENC
- Nem szoktunk januárban Nagy Imrére emlékezni, de az orbáni önkény, a Fidesz-diktatúra ide kényszerített bennünket – mondta a mártír miniszterelnök kaposvári szobránál csütörtökön délután rendezett gyertyás megemlékezésen Kerepesi Tibor, a Polgári Szabadság Platform elnökségi tagja. A „…mert itt még áll a szobor” elnevezésű rendezvény mintegy hetven résztvevője a budapesti Vértanúk terén álló Nagy Imre-szobor két héttel ezelőtti – éjszakai… - eltávolítása ellen tiltakozott az 1958-ban kivégzett kormányfő szülővárosában, ahol már 1989. június 15-én, vagyis egy nappal újratemetése előtt emléktáblát avattak tiszteletére a szülőházán. „Holnap nem csak egy újabb kivégzett magyar miniszterelnököt temetünk. Ez lesz a Kádár-rendszer igazi erkölcsi temetése is. De a mai és a holnapi nap – annyi évtized után – végre igazán Nagy Imréé. Innen, ebből a kisvárosi környezetből indult el, egyszerű emberek közül, és bármilyen messze is került időközben, halálával újra osztozott a forradalom sok száz egyszerű harcosának sorsában. Végérvényesen bebizonyította, hogy közülük – közülünk – való. Magyar.” – hangzott el anno az avatóbeszédben.
- Mi nem érjük be a kommunista politikusok semmire sem kötelező ígéretével, nekünk azt kell elérnünk, hogy az uralkodó párt, ha akar, se tudjon erőszakot alkalmazni ellenünk – idézett Kerepesi Orbán Viktor egy nappal később a Hősök terén, 400 ezer ember előtt elmondott beszédéből, Jánosi Katalin, Nagy Imre unokája pedig levélben köszönte meg a kaposváriaknak, hogy kiállnak a mártír kormányfő emléke mellett. - Ötvenhatban a forradalom miniszterelnökeként nem menekült el, nem hagyta magára nemzetét – írta –, vállalta a sorsközösséget honfitársaival, s koncepciós perében kijelentette: sorsát a nemzet kezébe teszi. Ma önök képviselik ezt a nemzetet. Szántó László, a Nagy Imre Társaság somogyi elnöke szervezete, valamint a Nagy Imre Alapítvány tiltakozó állásfoglalását olvasta fel, majd az emlékezők mécseseket és gyertyákat gyújtottak a szobornál. Ahogyan Jánosi Katalin írta: egy igaz magyar hazafi emléke előtt tisztelegve…
Frissítve: 2019.01.10 19:00

Kásler nem ad számot az egészségügy helyzetéről

Publikálás dátuma
2019.03.26 10:17

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Korózs Lajos kiemeli, hogy ha a miniszter nem megy el Népjóléti bizottság ülésére, a meghallgatásra egy éven belül nem kerülhet sor.
Rétvári Bence hétfő este, 20 óra után írt egy levelet, mely szerint Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere nem megy el a kedden, délelőtt 10 órakor kezdődő Népjóléti bizottsági ülésre, ahol az egészségügy katasztrofális helyzetéről kellett volna számot adnia – közölte Korózs Lajos a Facebook-oldalán. Az MSZP képviselője, az Országgyűlés Népjóléti bizottságának elnöke az erről szóló levelet is közzétette a közösségi oldalon. Ebben Rétvári azt írta, hogy az éves kötelező meghallgatás 2019. évi időpontjáról a későbbiekben tud a minisztérium egyeztetni. Erre a bizottsági ülésre – az eddigi gyakorlat szerint – a minisztert a bizottság feladatköre szerint érintett államtitkárok is – tette hozzá. Azonban megjegyezte, hogy szerinte az elnöki minőségben kiküldött meghívólevél mögött nincs bizottsági döntés. Azt írta, ez Korózs személyes javaslata, és „a Népjóléti bizottság nem döntött ilyen pont napirendre vételéről”.
Korózs a közösségi oldalon ezzel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy – a Bizottság összehívása szabályosan megtörtént, – és ha nem megy el a miniszter, a meghallgatásra egy éven belül nem kerülhet sor.

Ökokatasztrófa fenyeget a Dráván

Publikálás dátuma
2019.03.26 09:30

Fotó: ROHRIG DANIEL
A horvátok erőművet építenek. Mindenáron.
Drasztikusan lecsökkent a folyó vízszintje, minden kút kiszáradt, eltűnt a talajvíz, a földek tönkrementek, a régi meder most egy kavicssivatag – mondta a Dráva horvát-magyar szakaszára tervezett öt horvát vízerőmű elleni hétvégi tiltakozáson Marijan Varga, Donja Dubrava (Alsódomború) polgármestere.
Az alig kétezres Muraköz megyei település polgármestere pontosan tudja, milyen károkat okoz egy síkvidéki, tározós erőmű, hiszen a kilencvenes évek elején a faluja mellé is építettek egyet, mely nemcsak ökológiai katasztrófát okozott, de egyszer már át is szakadt a töltése… A környezetvédelmi szakemberek szerint beláthatatlan ökológiai változásokat jelentene, ha a horvát kormány valóban megépítené az öt erőművet. A terv nem újkeletű: a dubravai csak az első lépcsőjét jelentette annak a vízerőmű-rendszernek, amely Őrtilos és Barcs között a horvát oldalon 30 kilométer hosszan húzódott volna, s a kanyargó-holtágas folyót egy betoncsatornába terelte volna. A több mint százmilliárd forintos beruházás a magyar állam tiltakozása miatt meghiúsult, ám negyedszázad múltán ismét előkerült a fiókból. Hivatalosan a Kapronca-Kőrös megyei önkormányzat fordult a horvát parlamenthez az ügyben, hogy a Dráva ezen részén Eszékig öt, egyenként 50 megawattos erőmű épüljön. Ami azt jelentené, hogy a közös határszakaszon négy helyen, Gyékenyesnél, Somogyudvarhelynél, Barcsnál és Drávaszabolcsnál épülne vízerőmű.
– Érthetetlen, hogy a horvátok miért nem a hegyeikbe építenek átfolyós erőműveket, vagy pláne szélerőműveket – mondta Toldi Miklós, a Dráva Szövetség elnöke, aki szervezetével részt vett a hétvégi tiltakozáson. – Ezen a sík szakaszon az erőművekhez víztározót kellene építeni, hiszen nem elég nagy a sodrás. Vagyis a turbinák feletti szakaszon tulajdonképpen egy mesterséges tavat kell kialakítani, ami azt jelenti, a jelenlegi folyami élővilág teljesen eltűnik, s helyét klasszikus, tavi ökoszisztéma veszi át. És eltűnik a Dráva egyedülálló élővilága, pedig a folyóban több, a Kárpát-medencében őshonosnak számító, veszélyeztetett faj él, mint például a dunai ingola, a drávai tegzes, vagy különböző küllőfajok.
– Az érintett települések persze ellenzik az erőműveket, viszont a horvát kormány arra hivatkozik, hogy energiaszegény az ország – folytatta Toldi Miklós. – Más kérdés, hogy ezek az 50 megawattos erőművek mennyire tudnak segíteni ezen az állapoton. Sokkal inkább szerintem arról van szó, hogy egy ilyen beruházás komoly lehetőséget jelent egyes cégeknek, így elég erős a gazdasági presszió a döntéshozókon. A Dráva Szövetség elnöke utóbbira példaként Szlovéniát említette, ahol a Mura magyar határ közeli szakaszára terveztek egy vízerőművet, ám a kormányváltás után az új környezetvédelmi miniszter kijelentette, amíg pozíciójában van, nem engedélyezi a beruházást, sőt beterjeszti a parlament elé a szlovén vízerőmű-építési koncessziók visszavonását. A miniszter a közelmúltban benyújtotta a lemondását, ugyanis korrupciós vádakkal illették – éppen az egyik koncesszióbirtokos cég részéről.
Témák
Dráva
Frissítve: 2019.03.26 09:30