Iron Maiden: Szörnygyűjtemény négyes csomagban

Publikálás dátuma
2019.01.11 13:30
IRON MAIDEN - The Number Of The Beast Collector’s Box
Az eredeti anyag ismeretében kissé szokatlan az Iron Maiden klasszikusainak újrakevert hangzása, de tény, a zenei anyagból így többet is ki lehetett hozni.
Aki nem élt még akkor, és nem volt aktív zeneileg legalább hallgatóként, annak valószínűleg lehetetlen elmesélni, de azért megpróbáljuk. Egy új zenekar első lemezének első számába belehallgatni jó esetben olyasfajta élmény, amit – ha a hálószobai hasonlatoktól eltekintünk – talán új kontinensek és ismeretlen szigetek felfedezői, meg kiadatlan kéziratok első olvasói élhetnek át: ezekért a pillanatokért született a világra az ember. (Illetve miért is lennénk ennyire antropocentrikusak? Amikor egy kókuszdió sok évnyi tengeri hányódás után partot ér és gyökeret ereszt a föveny homokjába, egy leszakadt zuzmótelep megtapad egy gránittömb felszínén, vagy egy fecske fészket rak egy olyan ház eresze alatt, amely az előző nyáron még nem állt, talán ugyanezt érzi.) Egyszóval 1980 januárjában az Iron Maiden stúdióba vonult, és rögzítette az Iron Maiden című albumot. Az áprilisban megjelent lemezen a nyitó, a szűz föld feltörésének érzetét keltő dal a Prowler, és tényleg nem hasonlít semmihez, ami a hard rock/heavy metal műfajban addig született.

Az sem igaz persze, hogy előzmény nélküli, hiszen a Sex Pistolstól a Judas Priestig számtalan előképe van, de a szemtelenül friss hangzás, a teljes értékű szólóhangszerként értelmezett basszusgitár, meg az együttes arculatát évtizedekre meghatározó totemfigura, az ezúttal punk zombit alakító, majd a későbbiekben többek között űrlényként és törzsi sámánként is felbukkanó Eddie megjelenése mégis egy egészen új korszak nyitánya volt. (Az album a brit listákat is letarolta, már a debütálás hetében a negyedik helyre került).
Az időben egyelőre még lehetetlen visszamenni, de az Iron Maiden 1980. és 2015. közötti 16 stúdiólemezének újrakevert változatai mégis olyasfajta illúziót árulnak, mintha ott lennénk a világ születésénél. A felvételek 2015-ben készültek, de eddig csak bakelitlemezen és az iTunes-ön keresztül voltak hozzáférhetőek, most viszont CD formátumban is a boltokba kerülnek. Az Iron Maiden, a Killers, a The Number Of The Beast és a Piece Of Mind CD-csomag novemberben jelent meg, a következő négyes pakk pedig áprilisra várható. A The Number Of The Beast-hez Eddie-figurát és ördögös hátfelvarrót is kapnak a vásárlók. (Utóbbi szintén a kiadvány időutazás-jellegét erősíti: az ősidőkben a farmerdzsekik és a bőrkabátok „egyediesítésére” szolgált, és itthon egy Nagy Diófa utcai metálboltban lehetett hozzájutni). Természetesen a jövőben megjelenő boxokhoz is jár majd limitált kiadású Eddie és hátfelvarró.

A CD-k az eredeti angol (tehát nem a bővebb amerikai) lemezkiadások dalait tartalmazzák, meglepetésnóták nélkül. A remastered edition elkészítésének az ad értelmet, hogy annak idején az első lemezeket viszonylag szerény körülmények között, a legolcsóbb stúdióidő-sávban vették föl. Az újrakevert hangzás az eredeti anyag ismeretében kissé szokatlan, de tény, hogy ugyanabból a zenei anyagból fejlettebb stúdiótechnikával többet is ki lehetett hozni – és ez nem csak a harminc évvel ezelőtt, hanem a mostani évtizedben kiadott anyagokra is érvényes.  

Infó

Iron Maiden:
The Number Of The Beast
Collector's Box

Frissítve: 2019.01.11 13:30

Leváltják a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatóját

Publikálás dátuma
2019.03.26 19:52
A Kiscelli Múzeum is a Budapesti Történeti Múzeumhoz tartozik
A hírek szerint a főváros vezetése semmiképp sem akarta posztján tartani az előző igazgatót, a neves művészettörténész Farbaky Pétert. Utódját, Népessy Noémit még Bús Balázs polgármester "fedezte fel" Óbudán.
Az intézményt eddig vezető Farbaky Péter helyett Népessy Noémit javasolja Tarlós István főpolgármester a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) főigazgatójának - tudta meg a hvg.hu. A portál szerint a tisztségért kiírt pályázaton a 11 tagú bíráló bizottságból heten Népessyt, az Óbudai Múzeum igazgatóját támogatták így a Fővárosi Közgyűlés előtt álló előterjesztés az ő kinevezését javasolja, ezt minden bizonnyal meg is szavazzák.
A BTM-hez tartozik a Vár-, a Kiscelli- és az Aquincumi Múzeum, illetve a Budapest Galéria.
A fővárosi vezetés a hvg.hu információi szerint az előző igazgatót, a neves művészettörténészt, Farbaky Pétert semmiképp sem akarta ismét főigazgatónak, ezért még a határidőt is meghosszabbították. Mint írják, nem tudni, miért nem támogatták a poszton maradását, hiszen mandátuma alatt növekedett a látogatószám, és volt néhány érdekes időszaki kiállítás is, mint például a Moszkva tér történetét feldolgozó. Farbaky ráadásul ügyesen lavírozott a kormány és a főváros szorításában, így látszólag politikai kifogás sem merülhetett fel vele szemben.
A hosszú főigazgatói "casting" során legalább öt-hat név merült fel, végül az Óbudai Múzeum igazgatóját találták meg a "szerepre".
Nem lesz könnyű dolga, mert az önkormányzat épp most adja el a Bálnát, így a BTM elveszíti a Budapest Galéria ott található korszerű, 800 négyzetméteres kiállítóterét, amit a Klotild-palota privatizációja következtében elveszített Kossuth Lajos utcai galéria helyett kapott.

Népessyre a hírek szerint még az Óbudai Múzeum muzeológusaként figyelt fel Bús Balázs polgármester, így lett az önkormányzat kulturális referense. 2008-ban már szakmai igazgatóként került vissza a múzeumba, ahol négy évvel később igazgató lett. Nagy szerepe volt abban, hogy Óbuda átvette a kerületben lévő, gazdátlanná vált textilipari gyűjteményt, és korszerű múzeumot hozott létre, amiért több szakmai díjat is kapott.
Ugyanakkor a két múzeumba 2017-ben összesen 1500-an váltottak jegyet, és összesen sem volt tízezer látogatójuk.
A HVG birtokába jutott pályázatában Népessy azt írta, a BTM-ben látszólag "megállt az idő", stratégiát, korszerű marketinget, dinamizmust ígért - igaz, konkrétumok nélkül.

Igen a szerzői jogi reformra

Publikálás dátuma
2019.03.26 15:49

Fotó: AFP/ LOIC VENANCE
Megszavazta az Európai Parlament az elmúlt időszakban sokat vitatott szerzői jogi irányelvet, amely új fejezetet nyithat az internetes tartalmak használatában.
A strasbourgi plenáris ülésen 348:274 arányban elfogadott kompromisszumos megoldást hosszú tárgyalások után véglegesítették az Európai Unió jogalkotó társintézményei. Bár a reform ellenzői között sokan az internetes szólásszabadság végét sejtik, a szabályozás sokkal inkább védi azt, kötelezve az internetes platformszolgáltatókat a nem engedélyezett tartalmak kiszűrésére. Bizonyos feltöltött tartalomtípusok és felületek azonban mentesülnek az irányelv hatálya alól: a mémeket vagy a GIF-eket külön kezelik, és a start-up platformokra, valamint az online enciklopédiákra, mint például a Wikipédiára is enyhébb szabályozás vonatkozik majd, mint például a YouTube-ra vagy a Google-re.    Az irányelv heves indulatokat váltott ki az elmúlt hónapokban, komoly tiltakozások folytak a napokban is, Németországban tízezrek vonultak utcára. A kérdésben az egyes EP-frakciók és delegációk is megosztottak voltak. Módosító indítványt is benyújtottak a leginkább vitatott 13. cikkelyre vonatkozóan, ám azt nem bocsátották szavazásra. Az Európai Parlament zöld frakciója szerint az egyezmény „fenyegetést jelent a kis kiadók, a szerzők és a felhasználók számára, és azzal a veszéllyel jár, hogy a ma ismert internet kizárólag a technológiai és médiaóriások kezébe kerül”.  Kiemelték, a szabályozás normává fogja tenni a kötelező előzetes szűrést, ami komoly korlátozást jelent, ezek a filterek ráadásul nem képesek különbséget tenni a szerzői jogok valódi megsértése és például a törvényeknek megfelelő paródiák között, még a legfejlettebb szoftverek is rendszeresen blokkolhatnak jogszerű tartalmakat.
„Sötét nap ez a szabad internetre nézve”
- írta Twitter bejegyzésében a német kalózpárti EP-képviselő, Julia Reda, a leghangosabb bírálók egyike, s leszögezte, tovább fognak harcolni az új törvény ellen.
Axel Voss, német néppárti jelentéstevő szerint „az irányelv fontos lépés annak a helyzetnek a helyrebillentése felé, amikor is néhány vállalat hatalmas bevételre tett szert anélkül, hogy tisztességesen javadalmazott volna több ezer, a kreatív iparágban dolgozó embert és újságírót, akiknek a munkájából megél.” A szavazást követően Dr. Tóth Péter Benjamin, az Artisjus Üzleti Transzformációs Igazgatója így nyilatkozott: “Az irányelv most elfogadott szövege úgy tartja szem előtt az alkotói oldal érdekeit, hogy közben a fogyasztók érdekeit is tükrözi, és a tartalomszolgáltató platformok működését is ésszerű módon változtatja meg. A mai napon olyan egy olyan piaci működés alapja született meg, ahol a kreatív iparág alkotói és az európai digitális gazdaság egymást erősítve fejlődhet. Az internetező fogyasztók számára jogbiztonságot, a szolgáltatók számára tisztességes versenyt hoz majd az irányelv. Az alkotóknak, a szerzői jogi jogosultaknak pedig azt biztosítja, hogy végre méltányos jövedelemhez juthatnak a műveik online felhasználásából”. Az európai közös jogkezelőket tömörítő GESAC vezérigazgatója, Véronique Desbrosses is elmondta, fontos üzenet a Parlament döntése, hogy “az európai törvénykezést nem befolyásolhatja néhány óriáscég megfélemlítő és manipulatív magatartása”.   A Magyar Lapkiadók Egyesülete az oldalán közzétett közleményben a jogszabályt érintő mítoszokat próbálja eloszlatni, s kiemelték, az újságírók profitálnak majd a jogokból. A szabályozás életbe lépéséhez azt előbb az Európai Tanácsnak is jóvá kell hagynia, s azt követően két év áll rendelkezésükre a tagállamoknak, hogy azt saját törvénykezésükbe iktassák.
Frissítve: 2019.03.26 17:29