Vénába ültetett szivacs hozhat áttörést a kemoterápia mellékhatásainak kezelésében

Publikálás dátuma
2019.01.10 19:32

Fotó: SCIEPRO / SCIENCE PHOTO LIBRARY / SKU / Science Photo Library/
Pár éven belül elkezdődhetnek a klinikai kísérletek is. Az eljárással a kemoterápiás szer legalább felét sikerülhet kivonni a vérből.
Vénába ültetett apró, 3D nyomtatású szivacskával csökkentenék a kemoterápia mellékhatásait, többek között a hajhullást és a hányingert egy új eljárás kidolgozói. Az eddig állatokon tesztelt eszköz klinikai próbáit tervezik amerikai tudósok - írta a BBC hírportálja.
A szivacsdarabka kivonja a vérből a daganat elpusztítására bejuttatott gyógyszer maradványait, miután az kifejtette hatását a tumoron
- írták a tudósok az ACS Central Science című szaklap aktuális számában. A csőszerű eszközt 3D nyomtatással állítják elő, tehát testre szabottan lehet a páciensek számára gyártani. Hálószerű belsejét speciális anyag borítja, amely kivonja a gyógyszert, miközben átfolyik rajta a vér.
Sertéseken végzett kísérletek azt mutatták, hogy a doxorubicin nevű kemoterápiás szer mintegy 64 százalékát sikerült kivonni vele a véráramból. A vizsgálat alapján a gyógyszer tartósan az eszközön belül is marad: eltávolítása után laboratóriumban egy hónapig folyamatosan öblítették, mégsem sikerült eltávolítani belőle a szert. Ez azt jelenti, hogy amikor a szivacsot kiveszik, nem szivárog belőle gyógyszer a szervezetbe - mondták a Kaliforniai Egyetem tudósai.
Az első eredmények ígéretesek, az eszköz más kemoterápiás szerek kiszűrésére is alkalmas lesz, ha a speciális fedőréteget megfelelően készítik el - mondta Nitash Balsara, az egyetem egyik tudósa, aki a kutatásban részt vett. "Úgy érezzük, a gyógyszer felének kivonása jelentősen csökkenti a fájdalmas mellékhatásokat. A klinikai kísérletek, ha minden jól megy, pár éven belül elkezdődhetnek" - tette hozzá.
2019.01.10 19:32

Új módszerrel felére csökkentettek egy májdaganatot a Semmelweis Egyetemen

Publikálás dátuma
2019.01.17 16:16

Fotó: Semmelweis Egyetem/ Kovács Attila
Először végeztek Magyarországon úgynevezett radioembolizációs daganatterápiát, amelynek következtében a 72 éves beteg tízcentis májáttétet adó daganata a felére csökkent. A világon már használt eljárás a hagyományos onkológiai kezelésre nem reagáló, sebészileg el nem távolítható primer és áttétes májdaganatokban szenvedőknek adhat új reményt.
A hagyományos onkológiai kezelésre nem reagáló, sebészileg el nem távolítható primer és áttétes májdaganatokban szenvedőknek adhat új reményt az az úgynevezett radioembolizációs daganatterápia, amelyet Magyarországon először a Semmelweis Egyetemen végeztek december elején. A Nukleáris Medicina Központtal, az egyetem Onkológiai Központjával és Sugárvédelmi Szolgálatával közreműködésben a Radiológiai Klinikán egy 72 éves, jó állapotú, a nyelvgyök területéről induló daganat következtében kialakuló májáttétben szenvedő betegnél végezték el a beavatkozást, amelynek másnapján a beteg hazamehetett - közölte a Semmelweis Egyetem. A kezelést követően két hétig még gyenge és fáradékony volt, de a január elején végzett CT vizsgálat szerint
a korábban 10 centiméternél nagyobb, hagyományos kezelésre nem reagáló daganat térfogatának több mint 50 százaléka elpusztult.
A világon már másfél évtizede használt eljárást olyan elsődleges májrák, valamint más szervek okozta májáttétek esetén alkalmazzák, ahol sebészi ellátás nem kerülhetett szóba, és más daganatellenes terápiák nem hoztak eredményt. Esetleg a gyógyszerek okozta súlyos, elviselhetetlen mellékhatások, vagy a kezelés mellett kialakult rezisztencia miatt (amikor a daganat már nem reagál az addig alkalmazott kezelésre) nincs más lehetőség.
A tájékoztatás szerint a radioembolizáció többszakmás eljárás, amelynek lényege, hogy a kar felől katéterrel bejutva, a máj tápláló erein keresztül, a tumor vérellátásába mikroszkopikus méretű sugárforrások tízezreit juttatják be. Ezek az apró sugárzó részecskék a daganat ereiben elakadva rendkívül nagy dózisú, de csak a tumorban hatást kifejtő, belső sugárterápiás kezelést jelentenek. A beteget így sem a kezelés alatt, sem az azt követő rövid megfigyelés idején nem kell elkülöníteni családjától, otthonától.
A nukleáris medicina- és képalkotó szakemberből, intervenciós radiológusból, valamint klinikai onkológusból álló munkacsoport vezetője, Dr. Bánsághi Zoltán, a Radiológiai Klinika igazgatóhelyettese elmondta, a kezelés fájdalommentes, körülbelül 40 perces érfestésként élhető meg, amelyet – betegbiztonsági okokból – mindössze 24 órás megfigyelés szükséges, utána a beteg hazamehet. Mivel a beavatkozást kar felőli katéterezési technikával végzik, a megfigyelési időszakban sincs a páciens ágyhoz kötve, sem mozgásában korlátozva.

Érfestés

A kontrasztanyagos érfestés során a verőereket katéterrel megvizsgálva tájékozódnak az anatómiai viszonyokról, és az erek kóros elváltozásait (szűkület, elzáródás, kóros értáplálás) kezelik műtét nélkül.

Magyarországon az elmúlt negyven évben a máj elsődleges, illetve a más szervből kiinduló, de a májba már áttétet adó daganatok száma is növekedett. Éves előfordulásuk összességében 8-9 ezer közé tehető, és körülbelül hatezer esetben a daganatos máj sebészileg operálhatatlan, az esetek felében pedig sikeres műtétet követően is számítani lehet a daganat májon belüli kiújulására.
A radioembolizációs daganatterápia eredményei a nem operálható esetekben is biztatóak, sőt számos adat arra utal, hogy az eljárással, a műtéti ellátásra nem alkalmas esetek egy részénél mód van a daganat kisebbítésére és a daganatmentes májterület térfogatának növelésére, ami műthetővé teheti a pácienst - mondta Dr. Bánsághi Zoltán.  
A Radiológiai Klinika igazgatója, Dr. Bérczi Viktor beszámolója szerint az első hazai beavatkozást mintegy kétéves előkészítő munka előzte meg. Az eljárást egyelőre csak a Semmelweis Egyetemen végezhetik. Várhatóan január végén megtörténhet a második hazai kezelés is.
2019.01.17 16:16
Frissítve: 2019.01.17 16:16

Ezek a kihívások szerepelnek a WHO 2019-es veszélylistáján

Publikálás dátuma
2019.01.17 13:13
Illusztráció
Fotó: AFP/ Karl-Josef Hildenbrand
Tíz, az emberiség egészségét legjobban fenyegető betegségre fókuszál 2019-ben a WHO. Az Egészségügyi Világszervezet ötéves stratégiai programot indít.
A világ jelentősebb egészségügyi fenyegetéseinek - például a védőoltások elhagyásával járó betegségek, a kanyaró és a diftéria elterjedése, a kábítószer-rezisztens kórokozók növekvő száma, az elhízás terjedése, a környezeti szennyezés, az éghajlatváltozás és a humanitárius válságok egészségre gyakorolt hatásának növekedése – kezelésére az Egészségügyi Világszervezet 2019-ben ötéves stratégiai tervet indít. Ez az egyetemes egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, az egészségügyi vészhelyzetek elleni védelmet, a jobb egészséget és a jóllétet célozza. A jelentésben szereplő tíz legnagyobb kihívásról a Napi.hu készített összefoglalást.

Légszennyezés és klímaváltozás

2019-ben a WHO szerint ez az egészséget érintő legnagyobb környezeti kockázat; tízből kilenc ember naponta szennyezett levegőt szív. A szennyező anyagok évente 7 millió ember korai halálát okozzák rák, stroke, szív- és tüdőbetegség formájában. A légszennyezést elsődlegesen okozó fosszilis tüzelőanyagok égetése jelentősen hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, amely 2030 és 2050 között várhatóan évente 250 ezer további halálesethez vezet az alultápláltság, a malária, a hasmenés és a hőstressz miatt. A 2018-as októberi, a légszennyezést és egészséget naprendjére tűző genfi konferencia után a szeptemberi ENSZ klímacsúcs célja a klímavédelmi akciók erősítése. Ha az országok elkötelezettek is a párizsi megállapodás betartásában, akkor is több mint 3 Celsius fokkal emelkedik az átlaghőmérséklet ebben a században.

Krónikus betegségek

Az olyan nem fertőző, krónikus betegségek, mint a cukorbetegség, a rák, vagy a szívbetegség világszerte a halálozások 70 százalékáért, mintegy 41 millió ember haláláért felelősek. Ezek fő rizikófaktorai a dohányzás, a mozgásszegény életmód, az alkoholfogyasztás, az egészségtelen étrend és a szennyezett levegő.

Globális influenzajárvány

Nem lehet tudni, hol és milyen mértékben tör ki globális influenzajárvány, védekezésként a WHO idén is az influenza elleni védőoltást javasolja. Új influenzatörzs megjelenésére a szervezet partnerséget hozott létre, hogy különösen a fejlődő országokban biztosítsa a hatékony és méltányos hozzáférést a vakcinákhoz és a vírusellenes szerekhez.

Vészhelyzetek

A világ népességének több mint ötöde, több mint 1,6 milliárd ember él elhúzódó válságok, aszály, éhínség, konfliktusok sújtotta területeken, gyenge vagy nem is létező egészségügyi szolgáltatások mellett.

Szuperbaktériumok

 Az antibiotikumok túlzott használata ellenállóvá teszi a baktériumokat. A tbc elleni gyógyszerekkel szembeni rezisztencia például hatalmas akadályt jelent egy olyan betegség elleni küzdelemben, amelyben évente mintegy 10 millióan betegednek meg és 1,6 millióan halnak meg.

Veszélyes kórokozók

 2018-ban a Kongóban két Ebola-járvány is kitört, ráadásul olyan városokban, amelyeknek a lakossága meghaladja az egymilliót. 

Rossz egészségügyi ellátórendszer

Az alapellátás rendszerint az első kapcsolatfelvételi pont az egészségügyi rendszerben, amely ideális esetben az egész életen keresztül átfogó, megfizethető, közösségi alapú ellátást biztosít. Az alapellátás kielégíti az emberek többségének egészségügyi szükségleteit egész életükben. Az univerzális egészségügyi lefedettség erős alapellátással biztosítható, mégis sok országban ez hiányzik.

Oltásellenesség

A védőoltás a megelőzés egyik legköltséghatékonyabb módja. Jelenleg évi 2-3 millió halálesetet akadályoz meg, és ha a globális átoltottság javulna, további 1,5 millió élet lenne megmenthető. A kanyaró előfordulása például világszerte 30 százalékkal nő, igaz, ez nem csak az oltásellenesség számlájára  írható, de néhány olyan országban, ahol majdnem eltűnt, újra megjelent a betegség.

Dengue-láz

A szúnyogcsípéssel terjedő, influenzaszerű tüneteket okozó betegség halálos is lehet, a súlyos esetek 20 százaléka belehal a kórba. Bangladesben és Indiában egyre hosszabb a betegség szezonja, de már nem csak trópusi országokban, hanem hidegebb klímán is terjed. Becslések szerint a világ lakosságának 40 százaléka ki van téve a dengue-láz kockázatának, évente mintegy 390 millió fertőzést diagnosztizálnak.

HIV

 A kezelésében elért óriási előrehaladás ellenére is tovább terjed a betegség, a HIV/AIDS évente közel egymillió áldozatot szed. A járvány kezdete óta több mint 70 millió ember fertőződött meg, mintegy 35 millióan haltak meg. Ma mintegy 37 millió ember él HIV-vel. A fertőzések száma egyre nő a fiatal, 15-24 éves lányok, nők körében.
2019.01.17 13:13
Frissítve: 2019.01.17 13:13