Nem engedi Amerika, hogy izraeli F-16-os repülőkből vásároljon be Horvátország

Publikálás dátuma
2019.01.10 20:21
F-16 - Illusztráció
Fotó: AFP/ Chris STOWERS
Az Egyesült Államok szerint valójában amerikaiak azok a gépek, amiket Izrael eladott volna.
Izrael nem tudta megszerezni az Egyesült Államok jóváhagyását tizenkét darab F-16C/D Barak típusú használt harci repülőgép eladására Horvátországnak, amelyek megvételéről a horvát kormány tavaly márciusban hozott döntést - közölte Damir Krsticevic horvát védelmi miniszter csütörtökön, az izraeli küldöttséggel folyatott tárgyalás után. A tárcavezető kiemelte: a védelmi minisztérium javasolni fogja a kormánynak, hogy tegye meg a megfelelő lépéseket. Ez valószínűleg a harci gépek beszerzésére 2017 nyarán kiírt pályázat törlését jelenti. A két ország nem írt alá adásvételi szerződést, ezért Horvátországnak nem keletkezett pénzügyi kára, és a kudarcért semmilyen felelősség nem terheli - mutatott rá Krsticevic.
Udi Adam, az izraeli védelmi minisztérium igazgatója, a küldöttség vezetője elmondta: Horvátország nem befolyásolhatta az eseményeket, és nem terheli felelősség a fiaskóért. Izrael nem tudta megszerezni az Egyesült Államok jóváhagyását, hogy egy harmadik félnek el tudja adni a módosított harci repülőgépeket.
Izrael tisztességtelen haszonra akar szert tenni a valójában amerikai gépek értékesítésével Washington szerint
- volt olvasható korábbi hírekben: már egy hónapja lehetett sejteni, hogy Izrael nem tudja teljesíteni a vállalást. Az ajánlat tíz együléses és két kétüléses, korszerűsített elektronikai rendszerrel ellátott F-16-os harci gép, valamint egy szimulátor leszállítását, 6-8 pilóta és 45 technikus továbbképzését, a teljes infrastruktúra (hangárok és üzemanyagraktár) és a gépekre felszerelhető fegyverek biztosítását tartalmazta. A gépek 25-30 évesek. Az ügylet félmilliárd dollár értékű lett volna. Az izraeli harci repülőgépek a jelenleg a horvát légierőnél rendszeresített, korszerűtlen, még a volt Szovjetuniótól vásárolt, nagyjavításon átesett MiG-21 Bisz harci és UM gyakorló repülőgépeket váltották volna fel. Előbbiek közül jelenleg mindössze három repül, és azok is minimális időt töltenek a levegőben.
A horvát védelmi minisztérium öt országtól - Svédországtól, Görögországtól, Izraeltől, az Egyesült Államoktól és Dél-Koreától - kért ajánlatot harci gépek beszerzésére. Dél-Korea kivételével mindegyik küldött ajánlatot. Zágráb a kedvező ár miatt az izraeli gépek mellett döntött. A pályázatra az Egyesült Államok az új F-16 Block 70 típussal jelentkezett.
A horvát védelmi miniszter a sajtótájékoztatón hozzátette, országában továbbra is megvan a politikai akarat arra, hogy fenntartsa légi erejét.

Asszonyvita Egyiptomban: több feleség, kevesebb igazságosság

Publikálás dátuma
2019.03.22 09:30

Fotó: AFP/ Rosen Ivanov
Az arab országban ismét fellángolt a vita a többnejűségről. Egyesek szerint a nőknek is hasznos, a társadalom is jól jár vele, mások úgy vélik, valójában a Korán sem engedi.
„Az esetek kilencven százalékában - és nem túlzok- a többnejűség igazságtalan a feleség, annak családja, és gyermekeivel szemben. A poligámia jó példa a Korán, a szunna és a Próféta félreértelmezésére” - nyilatkozta még március elején Ahmed el-Tajeb, a kairói al-Azhar mecset főimámja. Később sietett pontosítani, szó sincs arról, hogy be kellene tiltani, csupán azt sürgette, hogy szabályozzák. A neves vallástudós szavaival így is alaposan felkavarta az állóvizet, az iszlám világban ismét fellángolt a vita. Egyiptomban például a konzervatív szalafita vezetők válaszul kampányba kezdtek a többnejűség népszerűsítésére, mondván, az nem csak a nők, hanem az egész társadalom érdekeit is szolgálja, elvégre így több hajadon nőnek van lehetősége családot alapítani és gyermeket vállalni. Ehhez képest a Nők Országos Tanácsa közleményében egyetértéséről biztosította az imámot. Amna Nosszeir, az Al-Ahzar Egyetem egyik professzorasszonya szerint pedig „El-Tajeb nézőpontja a poligámiáról mint a nők elleni igazságtalanságról, teljesen leírja a nők jelenlegi társadalmi helyzetét. És vallási nézőpontból is igaz, aláhúzza, hogy mindegy mennyire igyekszik, egyetlen férfi sem tud egyformán igazságos lenni feleségeivel” - értékelt az al-Monitor közel-keleti szakportálnak. Nem csoda, hogy élénk a vita, hiszen az iszlámban a többnejűség kérdése sem fehér vagy fekete. A Korán vers, amelyből általában levezetik a poligámiát, így hangzik: „És ha féltek, hogy nem tudtok igazságosan bánni az árvákkal, akkor házasodjatok azokkal (másokkal), akik megfelelőek számotokra a nők közül - kettővel, hárommal, néggyel. De ha attól féltek, hogy nem tudtok igazságosak lenni köztük, akkor vegyetek el csak egyet...” (4:3). Fontos tehát, hogy egy férfi csak akkor vehet el egynél több nőt, ha egyenlően tud velük bánni, és el is tudja őket tartani. Igaz ez az élet minden területére, a szerelmes éjszakától az ajándékon át az átbeszélgetett percekig. Márpedig egyes értelmezések szerint ez nem csak hogy a gyakorlatban lehetetlen, de a Korán szerint is, amely így ír: „És soha nem lesztek képesek igazságosak lenni a nők között, még ha azt kívánjátok is” (4:129). A vallási és gyakorlati értelmezések mellett harmadikként fel szokott még merülni a történelmi is, amely arra világít rá, hogy a Mohamed-korabeli háborús időben a sok egyedül, árván maradt nő helyzetének rendezésére szolgált a többnejűség, ám ez ma már meghaladott. Arról nincsenek hivatalos statisztikák, hogy a muszlim többségű államokban milyen a poligámia aránya, egyes országokban inkább csak elméleti a lehetőség, másutt valóban bevett  szokás. Becslések szerint a legtöbb helyen csupán néhány százalék él a lehetőséggel. Törökországban az atatürki reformok már 1926-ban, Tunéziában első arab államként 1956-ban, az autonóm iraki Kurdisztánban 2008-ban be is tiltották a többnejűséget. Még a konzervatív Szaúd-Arábiában is csak mintegy félmillió férfinak volt több felesége a 2016-os statisztikák szerint, ami a nagyjából 33 milliós lakossághoz és gazdasági helyzetükhöz képest nem túl magas arány. Ugyanakkor az arab világ egy részében valóban problémát okoz, hogy túl sok az egyedülálló nő. Tunéziában például egy 2017-es jelentés szerint az ötmillióból 2,25 millió nő hajadonként élt, tavaly még nők által vezetett tiltakozási hullám is indult a többnejűség legalizálásáért. A poligámiától sokan azt remélik, hogy miközben a fiatal lányok is könnyebben kelnek el, megoldást jelenthet az idősebb elvált vagy özvegyen maradt nők számára. Egyes cinikus hangok azzal érvelnek, nincs ez nagyon másképpen a nyugati világban sem, csak ott inkább szeretőt tartanak. Ugyanakkor a szingli élet mögött általában kevéssé a hajlandóság, mint inkább a gazdasági nehézségek állnak, a család anyagi biztonságáért felelős férfiak egyszerűen nem engedhetik meg maguknak a házasságot, nem beszélve az esküvő és a jegyajándék költségeiről. Hozzájárul a statisztikákhoz az arab világban tapasztalható népességrobbanás is: miközben a társadalom egyre fiatalabb, a nők egyre idősebb korukban mennek férjhez. 
Témák
iszlám
Frissítve: 2019.03.22 09:30

Bűnösnek vallotta magát a férfi, aki bombát küldött Sorosnak

Publikálás dátuma
2019.03.22 09:01
Cesar Sayoc
Fotó: AFP / HO
Állítja, igazából nem akarta megölni Trump kritikusait, de tudta,hogy akár fel is robbanhatnak.
Bűnösnek vallotta magát csütörtökön egy New York-i szövetségi bíróságon az a floridai férfi, aki tavaly csőbombákat küldött szét Amerika-szerte ismert demokratáknak és Donald Trump amerikai elnök kritikusainak. Az 57 éves Cesar Sayocot tavaly októberben tartóztatták le azzal a gyanúval, hogy a félidős választások előtti hetekben
16 esetben küldött postán robbanószerkezeteket demokrata párti politikusoknak, köztük például Barack Obama volt elnöknek és Hillary Clinton volt külügyminiszternek, a demokraták volt elnökjelöltjének.
Ilyen csomagok érkeztek a CNN hírtelevízió New York-i szerkesztőségébe, Soros György villájának postaládájába, John Biden volt alelnöknek, John Brennannak, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) volt igazgatójának, vagy Robert De Niro filmszínésznek is. A szerkezetek egyike sem robbant fel, senki nem sérült meg.
A küldeményeket Sayoc több tagállamban postázta: például Kaliforniában, New Yorkban, vagy Floridában. Ötnapos országos hajsza után fogták el a floridai Plantation városkában tavaly októberben. Novemberben emeltek vádat ellene 30 rendbeli bűncselekményben, köztük tömegpusztító fegyverek alkalmazása, robbanóanyagok törvényellenes postázása és emberölési kísérletek miatt. Cesar Sayoc csütörtökön bűnösnek vallotta magát, és az amerikai lapok tudósításai szerint többször is elcsukló hangon számolt be arról, hogyan állította össze a szerkezeteket, majd kinek és miért küldte el ezeket.
"Valóban az volt a szándéka, hogy felrobbanjanak?" - kérdezte tőle Jed Rakoff bíró, mire a vádlott azt válaszolta: "nem, bíró úr, de tisztában voltam a kockázattal, hogy bármikor felrobbanhatnak".
Hozzátette: "tudom, hogy rosszat cselekedtem. Rendkívül sajnálom". A brooklyni születésű Sayoc korábban sztriptíztáncos volt, és többször összeütközésbe került a törvénnyel, büntetett előéletű. Tettéért életfogytig tartó börtönbüntetéssel sújthatják. Az ügyben ítélethirdetés szeptemberben várható.