Senki sem foglalkozik az OLAF ajánlásaival - Reformot sürget az Európai Számvevőszék

Publikálás dátuma
2019.01.10. 21:22
Az Európai Számvevőszék luxemburgi épülete - Illusztráció
Fotó: Robert B. Fishman / dpa Picture-Alliance
A csalások alig töredéke lehet az, amit sikerül felderíteni. Az Európai Ügyészség is kevés az ECA szerint, amíg a nyomozást a nemzeti hatóságokra bízzák.
Az Európai Uniónak erősítenie kellene a fellépését a költségvetési forrásokat érintő csalások és szabálytalanságok ellen, az ezek felderítésére szolgáló jelenlegi rendszert ugyanis komoly hiányosságok gyengítik - írta friss jelentésében az Európai Számvevőszék (ECA). A csütörtökön közzétett értékelés szerint
az Európai Bizottság jelenleg nem rendelkezik átfogó információkkal a csalások nagyságrendjéről, jellegéről és okairól, ami hátráltatja a visszaélések eredményes megelőzését.

Aláhúzták: a bizottságnak kezdeményezőbb szerepet kellene vállalnia, és újra kellene gondolnia az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) szerepét és feladatkörét. A hivatalos adatok szerint 2017-ben mindössze 390 millió euró - nagyjából 125 milliárd forintnyi - volt az uniós büdzsét érintő felderített csalások összege, azaz az összes kifizetés 0,29 százaléka. A valós számok azonban a szervezet szerint ennél jóval magasabb lehetnek.
Az OLAF ajánlásai évi átlag 17 esetben - az összes felderített eset kevesebb mint felében - eredményeznek vádemelést a feltételezett csalókkal szemben.

A hivatal zárójelentései ráadásul esetenként nem nyújtanak elég információt, hogy azok alapján kezdeményezni lehessen a jogosulatlanul kifizetett EU-források visszafizettetését. 2012 és 2016 között az ajánlásokban javasolt összegnek csak mintegy 15 százalékát sikerült ténylegesen visszafizettetni - írták.
"Épp ideje, hogy a bizottság végre kézbe vegye ezt a problémát, és eredményes rendszert alakítson ki a megelőzés, a felderítés és a csalók elrettentése céljából"

- közölte Juhan Parts számvevőszéki tag, aki szerint mindenekelőtt az OLAF reformjára lenne szükség. Az ECA üdvözölte az Európai Ügyészség létrehozását, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a felderítés és a nyomozás így is nagy mértékben a nemzeti hatóságoktól függ majd. A számvevőszék előremutató lépésnek tartanák, ha a jövőben az Európai Bizottság egyik tagja kizárólag a csalások ügyével foglalkozna.
Az Európai Unió független, külső ellenőreként az Európai Számvevőszék gondoskodik az uniós adófizetők érdekeinek védelméről, ellenőrzi, hogy a források beszedése és felhasználása során nem történt-e szabálytalanság, és segíti a pénzgazdálkodás javítását.

Egymillió aláírás az Európai Ügyészséghez való csatlakozásért

Már novemberben 200 ezer körül volt azoknak a száma, akik aláírták Magyarországnak az Európai Ügyészséghez való csatlakozását követelő íveket. Azóta is tízezrek dolgoznak folyamatosan a „Ne hagyjuk büntetlenül!” nevű akció keretében, és jó eséllyel a rabszolgatörvény decemberi elfogadását követő ellenzéki akciók is rengeteg újabb támogatót hoztak.
A kezdeményező Hadházy Ákos szerint a cél, hogy a májusi EP-választásokig összejöjjön egymillió aláírás, amivel nyomást lehet gyakorolni a kormányra, amely eddig mereven elrázkódott az Európai Ügyészség gondolatától is. A politikus úgy véli, az ország épp azért nem csatlakozott eddig az Európai Ügyészséghez, mert miközben Orbán Viktor rendszerét az EU-s támogatások tartják fenn, ebből fizeti ki saját embereit és némíttatja el ellenfeleit, retteg a felelősségre vonástól.
Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás az ellenzéki képviselők öt pontjának is egyike.

Fákat dönt ki a hó Németországban, egy 9 éves fiú a legújabb áldozat

Publikálás dátuma
2019.01.10. 20:44

Fotó: Sebastian Willnow / dpa-Zentralbild / dpa
Sok helyen 3 méteres a hó, több település már megközelíthetetlen lenne a hadsereg segítsége nélkül. Van tartomány, ahol már temetkezni is tilos az életveszélyes fák miatt.
Egyre nagyobb a havazás miatt természeti katasztrófa sújtotta területté minősített vidék Németország déli részén, és csütörtökön a rendkívüli időjárás halálos áldozatainak száma is tovább nőtt. A München melletti Ayingban maga alá temetett egy kidőlő fa egy 9 éves kisfiút, újraélesztésével sikertelenül próbálkoztak a mentők. A fát az ágakra nehezedő hó súlya döntötte ki.
A kisfiú a negyedik halálos áldozata a térséget csaknem egy hete sújtó rendkívüli időjárásnak.

A bajorországi hatóságok arra kérik a lakosságot, hogy kerüljék az életveszélyessé vált erdőket. Münchenben a tartományi főváros vezetősége a temetőket is bezáratta a fakidőlés és az ágtörés veszélye miatt, csak a temetésekre érkezők léphetnek be, a személyzet kíséretében.
A helyenként csaknem 3 méter magas hótakaró a vadállományt is veszélyezteti, mert az állatok alig tudnak mozogni a hótól. A helyi vadászkamara helikopterről készül etetni az állatokat.
A müncheni nemzetközi repülőtéren mintegy 50 járatot töröltek az időjárás miatt, de a közúti káosz is állandósult a szombat óta szinte folyamatos havazás miatt. A délnémet régió és egész Közép-Európa egyik legfontosabb útjaként számon tartott
A8-as autópálya bajorországi szakaszán a szerdai 35 kilométer után csütörtökön 30 kilométer hosszúságú dugó keletkezett.

A közlekedés nehézségére és a veszélyességére hivatkozva a tartomány 14 járásában tanítási szünetet rendeltek el. Többségük Bajorország déli részén, az Alpok térségében van.
Az egyik legmagasabban fekvő járásban, Miesbachban már hétfőn katasztrófaállapotot hirdettek, csütörtökön pedig a berchtesgadeni és a traunsteini járás vezetősége is így tett. Az intézkedés egyebek mellett azt jelenti, hogy a járási közigazgatási hivatal veszi át a lakosságot segítő különböző szervezetek irányítását, és kérésére a hadsereg (Bundeswehr) is mozgósíthat alakulatokat ellátási és mentési munkákra.
A berchtesgadeni járás több települését csütörtökön is csak lánctalpas katonai járművekkel lehetett megközelíteni.

A havazás Németország déli részén máshol is súlyos gondokat okoz, Türingia tartományban az A9-es autópályán 50 kilométeres torlódás keletkezett, a szászországi Chemnitzben pedig nem csupán bezárták a városi temetőt a hó súlya alatt rogyadozó, életveszélyes fák miatt, hanem azt is elrendelték, hogy hétfőig nem szabad temetkezni.
A szövetségi meteorológiai szolgálat (DWD) előrejelzése szerint a következő napokban tovább súlyosbodhat a helyzet, a havazás január közepéig tarthat.

Nem engedi Amerika, hogy izraeli F-16-os repülőkből vásároljon be Horvátország

Publikálás dátuma
2019.01.10. 20:21
F-16 - Illusztráció
Fotó: Chris STOWERS / AFP
Az Egyesült Államok szerint valójában amerikaiak azok a gépek, amiket Izrael eladott volna.
Izrael nem tudta megszerezni az Egyesült Államok jóváhagyását tizenkét darab F-16C/D Barak típusú használt harci repülőgép eladására Horvátországnak, amelyek megvételéről a horvát kormány tavaly márciusban hozott döntést - közölte Damir Krsticevic horvát védelmi miniszter csütörtökön, az izraeli küldöttséggel folyatott tárgyalás után. A tárcavezető kiemelte: a védelmi minisztérium javasolni fogja a kormánynak, hogy tegye meg a megfelelő lépéseket. Ez valószínűleg a harci gépek beszerzésére 2017 nyarán kiírt pályázat törlését jelenti. A két ország nem írt alá adásvételi szerződést, ezért Horvátországnak nem keletkezett pénzügyi kára, és a kudarcért semmilyen felelősség nem terheli - mutatott rá Krsticevic.
Udi Adam, az izraeli védelmi minisztérium igazgatója, a küldöttség vezetője elmondta: Horvátország nem befolyásolhatta az eseményeket, és nem terheli felelősség a fiaskóért. Izrael nem tudta megszerezni az Egyesült Államok jóváhagyását, hogy egy harmadik félnek el tudja adni a módosított harci repülőgépeket.
Izrael tisztességtelen haszonra akar szert tenni a valójában amerikai gépek értékesítésével Washington szerint

- volt olvasható korábbi hírekben: már egy hónapja lehetett sejteni, hogy Izrael nem tudja teljesíteni a vállalást. Az ajánlat tíz együléses és két kétüléses, korszerűsített elektronikai rendszerrel ellátott F-16-os harci gép, valamint egy szimulátor leszállítását, 6-8 pilóta és 45 technikus továbbképzését, a teljes infrastruktúra (hangárok és üzemanyagraktár) és a gépekre felszerelhető fegyverek biztosítását tartalmazta. A gépek 25-30 évesek. Az ügylet félmilliárd dollár értékű lett volna. Az izraeli harci repülőgépek a jelenleg a horvát légierőnél rendszeresített, korszerűtlen, még a volt Szovjetuniótól vásárolt, nagyjavításon átesett MiG-21 Bisz harci és UM gyakorló repülőgépeket váltották volna fel. Előbbiek közül jelenleg mindössze három repül, és azok is minimális időt töltenek a levegőben.
A horvát védelmi minisztérium öt országtól - Svédországtól, Görögországtól, Izraeltől, az Egyesült Államoktól és Dél-Koreától - kért ajánlatot harci gépek beszerzésére. Dél-Korea kivételével mindegyik küldött ajánlatot. Zágráb a kedvező ár miatt az izraeli gépek mellett döntött. A pályázatra az Egyesült Államok az új F-16 Block 70 típussal jelentkezett.
A horvát védelmi miniszter a sajtótájékoztatón hozzátette, országában továbbra is megvan a politikai akarat arra, hogy fenntartsa légi erejét.