Senki sem foglalkozik az OLAF ajánlásaival - Reformot sürget az Európai Számvevőszék

Publikálás dátuma
2019.01.10 21:22
Az Európai Számvevőszék luxemburgi épülete - Illusztráció
Fotó: dpa Picture-Alliance/ Robert B. Fishman
A csalások alig töredéke lehet az, amit sikerül felderíteni. Az Európai Ügyészség is kevés az ECA szerint, amíg a nyomozást a nemzeti hatóságokra bízzák.
Az Európai Uniónak erősítenie kellene a fellépését a költségvetési forrásokat érintő csalások és szabálytalanságok ellen, az ezek felderítésére szolgáló jelenlegi rendszert ugyanis komoly hiányosságok gyengítik - írta friss jelentésében az Európai Számvevőszék (ECA). A csütörtökön közzétett értékelés szerint
az Európai Bizottság jelenleg nem rendelkezik átfogó információkkal a csalások nagyságrendjéről, jellegéről és okairól, ami hátráltatja a visszaélések eredményes megelőzését.
Aláhúzták: a bizottságnak kezdeményezőbb szerepet kellene vállalnia, és újra kellene gondolnia az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) szerepét és feladatkörét. A hivatalos adatok szerint 2017-ben mindössze 390 millió euró - nagyjából 125 milliárd forintnyi - volt az uniós büdzsét érintő felderített csalások összege, azaz az összes kifizetés 0,29 százaléka. A valós számok azonban a szervezet szerint ennél jóval magasabb lehetnek.
Az OLAF ajánlásai évi átlag 17 esetben - az összes felderített eset kevesebb mint felében - eredményeznek vádemelést a feltételezett csalókkal szemben.
A hivatal zárójelentései ráadásul esetenként nem nyújtanak elég információt, hogy azok alapján kezdeményezni lehessen a jogosulatlanul kifizetett EU-források visszafizettetését. 2012 és 2016 között az ajánlásokban javasolt összegnek csak mintegy 15 százalékát sikerült ténylegesen visszafizettetni - írták.
"Épp ideje, hogy a bizottság végre kézbe vegye ezt a problémát, és eredményes rendszert alakítson ki a megelőzés, a felderítés és a csalók elrettentése céljából"
- közölte Juhan Parts számvevőszéki tag, aki szerint mindenekelőtt az OLAF reformjára lenne szükség. Az ECA üdvözölte az Európai Ügyészség létrehozását, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a felderítés és a nyomozás így is nagy mértékben a nemzeti hatóságoktól függ majd. A számvevőszék előremutató lépésnek tartanák, ha a jövőben az Európai Bizottság egyik tagja kizárólag a csalások ügyével foglalkozna.
Az Európai Unió független, külső ellenőreként az Európai Számvevőszék gondoskodik az uniós adófizetők érdekeinek védelméről, ellenőrzi, hogy a források beszedése és felhasználása során nem történt-e szabálytalanság, és segíti a pénzgazdálkodás javítását.

Egymillió aláírás az Európai Ügyészséghez való csatlakozásért

Már novemberben 200 ezer körül volt azoknak a száma, akik aláírták Magyarországnak az Európai Ügyészséghez való csatlakozását követelő íveket. Azóta is tízezrek dolgoznak folyamatosan a „Ne hagyjuk büntetlenül!” nevű akció keretében, és jó eséllyel a rabszolgatörvény decemberi elfogadását követő ellenzéki akciók is rengeteg újabb támogatót hoztak.
A kezdeményező Hadházy Ákos szerint a cél, hogy a májusi EP-választásokig összejöjjön egymillió aláírás, amivel nyomást lehet gyakorolni a kormányra, amely eddig mereven elrázkódott az Európai Ügyészség gondolatától is. A politikus úgy véli, az ország épp azért nem csatlakozott eddig az Európai Ügyészséghez, mert miközben Orbán Viktor rendszerét az EU-s támogatások tartják fenn, ebből fizeti ki saját embereit és némíttatja el ellenfeleit, retteg a felelősségre vonástól.
Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás az ellenzéki képviselők öt pontjának is egyike.

Theresa May már biztosra menne

Publikálás dátuma
2019.03.22 22:02

Fotó: AFP/ TOLGA AKMEN
A brit miniszterelnök utalást tett arra, hogy többség nélkül nincs újabb szavazás a megállapodásról.
A brit miniszterelnök egyenes utalást tett pénteken arra, hogy csak akkor terjeszti ismét az alsóház elé szavazásra a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodást, ha megvan a többség az eddig kétszer is elutasított egyezmény elfogadásához. Theresa May péntek este közzétett levelében az MTI összefoglalója szerint tájékoztatta az alsóházi képviselőket az EU-csúcsértekezletről, amelyen döntés született a Brexit halasztásáról. A halasztás hossza attól függ, hogy a londoni alsóház a jövő héten elfogadja-e az EU-val tavaly novemberben elért Brexit-megállapodást. May levelének megfogalmazása szerint azonban „ha úgy tűnik, hogy nincs elégséges támogatás az egyezmény jövő heti újbóli beterjesztéséhez”, vagy ha a ház ismét elveti a megállapodást, akkor kérhető a Brexit további halasztása a megállapodás életbe lépésének elmaradása esetére meghatározott április 12-i határidőn túl, de ebben az esetben az Egyesült Királyságnak részt kellene vennie a májusi európai parlamenti választásokon.
A huszonhetek és az Egyesült Királyság által egyaránt elfogadott megállapodás értelmében a korábbi 2019. március 29. helyett 2019. május 22. lesz az új határidő, amennyiben a londoni alsóház jövő héten elfogadja a kétszer már leszavazott kiválási szerződést. Újabb elutasítás esetén pedig a szigetország április 12-ig továbbra is az Európai Unió tagja maradna, de eddig jeleznie kellene, hogy mik a szándékai a továbbiakban.

„Kedveli Kim elnököt” – Észak-Korea elleni szankciókat vont vissza Trump

Publikálás dátuma
2019.03.22 21:01

Fotó: AFP/ SAUL LOEB
Egyelőre nem világos, hogy az Egyesült Államok elnöke mely büntetőintézkedésekre célzott.
Donald Trump amerikai elnök pénteken elrendelte a kormánya által Észak-Korea ellen életbe léptetett legújabb szankciók visszavonását. Az elnök Twitter-bejegyzésben közölte:
„az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma bejelentette, hogy további, széleskörű szankciókkal bővíti a már érvényben lévő szankciókat Észak-Korea ellen. Utasítást adtam az újabb szankciók visszavonására”.
A Fehér Ház nem válaszolt az újságírók részleteket firtató kérdéseire, így nem világos az sem, hogy az Egyesült Államok elnöke mely szankciókra célzott. Sarah Huckabee Sanders szóvivő csupán annyit mondott: Donald Trump
„kedveli Kim elnököt és nem gondolja, hogy ezek a szankciók szükségesek”.
Az amerikai kormány csütörtökön két kínai hajózási vállalat ellen hozott büntetőintézkedéseket, azzal vádolva a cégeket, hogy segítenek Észak-Koreának kibújni az érvényben lévő szankciók alól. A döntést azzal indokolták, hogy fenn kell tartani a nyomást Észak-Koreára annak érdekében, hogy Kim Dzsong Un feladja atomfegyver-programját.
Szerző