Rendkívüli állapotot sürget egy amerikai szenátor

Publikálás dátuma
2019.01.11. 06:47

Fotó: AFP
A rendkívüli állapot kihirdetését sürgette Lindsey Graham dél-karolinai republikánus szenátor, hogy a kongresszus jóváhagyásának megkerülésével finanszírozzák az amerikai-mexikói határon építendő falat.
A befolyásos republikánus politikus közleményében leszögezte: a fal vagy kerítés finanszírozásáról folyó tárgyalások visszautasítása Pelosi házelnök részéről - még abban az esetben is, ha a kormányzati hivatalok munkája újraindulna - gyakorlatilag véget vet annak, hogy kongresszusi úton finanszírozzák a határfal építését. Graham közleményét azután tette közzé, hogy kijelentette: zátonyra futott minden erőfeszítés, hogy tárgyalni tudjanak a kongresszus demokrata párti vezetőivel. A demokrata többségű képviselőház csütörtökön este megszavazott egy törvénytervezetet, amely költségvetést biztosítana néhány minisztérium, köztük az agrártárca és a közlekedési minisztérium, valamint néhány kormányzati ügynökség munkájának újraindításához. A képviselők előző nap is megszavaztak egy törvénytervezetet, a pénzügyminisztérium és az adóhivatal munkájának újraindításához. Csütörtökön este azonban Mitch McConnell, a szenátus republikánus többségének vezetője befagyasztotta a két törvényjavaslat szenátusi szavazását, hangsúlyozva, hogy napirendre sem veszi a voksolást. Csütörtökön a dél-dakotai szenátus 28:5 arányban határozatot fogadott el, amely sürgeti a falépítést az amerikai-mexikói határon. A montanai képviselőházban republikánus felvetésre 8 millió dollár megszavazására készülnek a fal finanszírozásának támogatásához. Az állam demokrata párti kormányzója, Steve Bullock még nem döntött arról, aláírja vagy megvétózza a döntést. A kormányzó azzal érvelt, hogy a pénzre nagyobb szükség lenne a helyi egészségügy és az infrastruktúra finanszírozásához. A texasi kormányzó helyettese, Dan Patrick bejelentette, hogy Texas megépíti az amerikai-mexikói határ texasi szakaszát, amennyiben a szövetségi kormány megtéríti annak összegét. Texasnak csaknem 2000 kilométeres határszakasza van Mexikóval.
Közben Donald Trump amerikai elnök a texasi-mexikói határ egyik kisvárosában, McAllenben tett csütörtöki látogatásán nem hirdetett ki rendkívüli állapotot, de egy rövid sajtótájékoztatón közölte, hogy a határfalat mindenképpen fel kell építeni. "Ha nincs akadály (a határon), bármiféle akadály, akkor ezt a problémát nem fogjuk megoldani" - fogalmazott az elnök, utalva arra, hogy az illegális bevándorlásnak szerinte csakis határfallal lehet gátat vetni. 
"Azt mondják, hogy a fal középkori dolog, rendben, de hát a kerék is az. Vannak dolgok, amelyek tényleg működnek: a fal is az, a kerék is az"

- próbált nevetve érvelni Trump a fal építését elutasítók álláspontja ellen.  
Szerző
Frissítve: 2019.01.11. 06:48

Senki sem foglalkozik az OLAF ajánlásaival - Reformot sürget az Európai Számvevőszék

Publikálás dátuma
2019.01.10. 21:22
Az Európai Számvevőszék luxemburgi épülete - Illusztráció
Fotó: Robert B. Fishman / dpa Picture-Alliance
A csalások alig töredéke lehet az, amit sikerül felderíteni. Az Európai Ügyészség is kevés az ECA szerint, amíg a nyomozást a nemzeti hatóságokra bízzák.
Az Európai Uniónak erősítenie kellene a fellépését a költségvetési forrásokat érintő csalások és szabálytalanságok ellen, az ezek felderítésére szolgáló jelenlegi rendszert ugyanis komoly hiányosságok gyengítik - írta friss jelentésében az Európai Számvevőszék (ECA). A csütörtökön közzétett értékelés szerint
az Európai Bizottság jelenleg nem rendelkezik átfogó információkkal a csalások nagyságrendjéről, jellegéről és okairól, ami hátráltatja a visszaélések eredményes megelőzését.

Aláhúzták: a bizottságnak kezdeményezőbb szerepet kellene vállalnia, és újra kellene gondolnia az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) szerepét és feladatkörét. A hivatalos adatok szerint 2017-ben mindössze 390 millió euró - nagyjából 125 milliárd forintnyi - volt az uniós büdzsét érintő felderített csalások összege, azaz az összes kifizetés 0,29 százaléka. A valós számok azonban a szervezet szerint ennél jóval magasabb lehetnek.
Az OLAF ajánlásai évi átlag 17 esetben - az összes felderített eset kevesebb mint felében - eredményeznek vádemelést a feltételezett csalókkal szemben.

A hivatal zárójelentései ráadásul esetenként nem nyújtanak elég információt, hogy azok alapján kezdeményezni lehessen a jogosulatlanul kifizetett EU-források visszafizettetését. 2012 és 2016 között az ajánlásokban javasolt összegnek csak mintegy 15 százalékát sikerült ténylegesen visszafizettetni - írták.
"Épp ideje, hogy a bizottság végre kézbe vegye ezt a problémát, és eredményes rendszert alakítson ki a megelőzés, a felderítés és a csalók elrettentése céljából"

- közölte Juhan Parts számvevőszéki tag, aki szerint mindenekelőtt az OLAF reformjára lenne szükség. Az ECA üdvözölte az Európai Ügyészség létrehozását, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a felderítés és a nyomozás így is nagy mértékben a nemzeti hatóságoktól függ majd. A számvevőszék előremutató lépésnek tartanák, ha a jövőben az Európai Bizottság egyik tagja kizárólag a csalások ügyével foglalkozna.
Az Európai Unió független, külső ellenőreként az Európai Számvevőszék gondoskodik az uniós adófizetők érdekeinek védelméről, ellenőrzi, hogy a források beszedése és felhasználása során nem történt-e szabálytalanság, és segíti a pénzgazdálkodás javítását.

Egymillió aláírás az Európai Ügyészséghez való csatlakozásért

Már novemberben 200 ezer körül volt azoknak a száma, akik aláírták Magyarországnak az Európai Ügyészséghez való csatlakozását követelő íveket. Azóta is tízezrek dolgoznak folyamatosan a „Ne hagyjuk büntetlenül!” nevű akció keretében, és jó eséllyel a rabszolgatörvény decemberi elfogadását követő ellenzéki akciók is rengeteg újabb támogatót hoztak.
A kezdeményező Hadházy Ákos szerint a cél, hogy a májusi EP-választásokig összejöjjön egymillió aláírás, amivel nyomást lehet gyakorolni a kormányra, amely eddig mereven elrázkódott az Európai Ügyészség gondolatától is. A politikus úgy véli, az ország épp azért nem csatlakozott eddig az Európai Ügyészséghez, mert miközben Orbán Viktor rendszerét az EU-s támogatások tartják fenn, ebből fizeti ki saját embereit és némíttatja el ellenfeleit, retteg a felelősségre vonástól.
Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás az ellenzéki képviselők öt pontjának is egyike.

Fákat dönt ki a hó Németországban, egy 9 éves fiú a legújabb áldozat

Publikálás dátuma
2019.01.10. 20:44

Fotó: Sebastian Willnow / dpa-Zentralbild / dpa
Sok helyen 3 méteres a hó, több település már megközelíthetetlen lenne a hadsereg segítsége nélkül. Van tartomány, ahol már temetkezni is tilos az életveszélyes fák miatt.
Egyre nagyobb a havazás miatt természeti katasztrófa sújtotta területté minősített vidék Németország déli részén, és csütörtökön a rendkívüli időjárás halálos áldozatainak száma is tovább nőtt. A München melletti Ayingban maga alá temetett egy kidőlő fa egy 9 éves kisfiút, újraélesztésével sikertelenül próbálkoztak a mentők. A fát az ágakra nehezedő hó súlya döntötte ki.
A kisfiú a negyedik halálos áldozata a térséget csaknem egy hete sújtó rendkívüli időjárásnak.

A bajorországi hatóságok arra kérik a lakosságot, hogy kerüljék az életveszélyessé vált erdőket. Münchenben a tartományi főváros vezetősége a temetőket is bezáratta a fakidőlés és az ágtörés veszélye miatt, csak a temetésekre érkezők léphetnek be, a személyzet kíséretében.
A helyenként csaknem 3 méter magas hótakaró a vadállományt is veszélyezteti, mert az állatok alig tudnak mozogni a hótól. A helyi vadászkamara helikopterről készül etetni az állatokat.
A müncheni nemzetközi repülőtéren mintegy 50 járatot töröltek az időjárás miatt, de a közúti káosz is állandósult a szombat óta szinte folyamatos havazás miatt. A délnémet régió és egész Közép-Európa egyik legfontosabb útjaként számon tartott
A8-as autópálya bajorországi szakaszán a szerdai 35 kilométer után csütörtökön 30 kilométer hosszúságú dugó keletkezett.

A közlekedés nehézségére és a veszélyességére hivatkozva a tartomány 14 járásában tanítási szünetet rendeltek el. Többségük Bajorország déli részén, az Alpok térségében van.
Az egyik legmagasabban fekvő járásban, Miesbachban már hétfőn katasztrófaállapotot hirdettek, csütörtökön pedig a berchtesgadeni és a traunsteini járás vezetősége is így tett. Az intézkedés egyebek mellett azt jelenti, hogy a járási közigazgatási hivatal veszi át a lakosságot segítő különböző szervezetek irányítását, és kérésére a hadsereg (Bundeswehr) is mozgósíthat alakulatokat ellátási és mentési munkákra.
A berchtesgadeni járás több települését csütörtökön is csak lánctalpas katonai járművekkel lehetett megközelíteni.

A havazás Németország déli részén máshol is súlyos gondokat okoz, Türingia tartományban az A9-es autópályán 50 kilométeres torlódás keletkezett, a szászországi Chemnitzben pedig nem csupán bezárták a városi temetőt a hó súlya alatt rogyadozó, életveszélyes fák miatt, hanem azt is elrendelték, hogy hétfőig nem szabad temetkezni.
A szövetségi meteorológiai szolgálat (DWD) előrejelzése szerint a következő napokban tovább súlyosbodhat a helyzet, a havazás január közepéig tarthat.