Még mindig vannak fennakadások a nyugdíjak utalásában

Publikálás dátuma
2019.01.11 09:32

Fotó: Shutterstock/
Pénteken a nap folyamán megtörténik a nyugdíjak kifizetése – ígérte az a Magyar Államkincstár. Információink szerint többen már meg is kapták, de vélhetően lesznek olyanok is, akikhez már csak hétfőn jut el.
„Nincs fennakadás a nyugdíjak kifizetésében, a bankszámlákra érkező nyugdíjak jóváírása technikai okok miatt napközbeni jóváírással történik meg” – közölte megkeresésünkre a Magyar Államkincstár (MÁK). Azt ígérik, hogy  
a bankszámlára érkező nyugdíjakat az érintettek a mai nap folyamán megkapják.
A postai kifizetések 2019. január 14-én indulnak el – tették hozzá.
Úgy tudjuk, hogy a MÁK véletlenül rossz értéknappal küldte be a tranzakciókat a GIRO éjszakai rendszerébe, ezért nem érkeztek meg a nyugdíjak. A MÁK egyébként az eredetileg január 14-re ígért postai átutalások megkezdését - indok nélkül - 16-ra halasztotta, vagyis itt is késedelem várható. A banki átutalásos ügyfelek számlavezető pénzintézeteinek semmiféle befolyása nincs arra, hogy a nyugdíj mikor jelenik meg a számlákon - mondta a Népszavának Gáspár Bence, az OTP kommunikációs vezetője. Ahogy a MÁK átutalja az MNB tulajdonában lévő GIRO Zrt.-n keresztül a járadékokat, azonnal megjelenik az ügyfélszámlákon. A legnagyobb hazai pénzintézet ugyan kiadott egy közleményt péntek délelőtt a hivatalos weboldalán, hogy a bankrendszerétől független okok miatt - csak január 14-én várható a nyugdíjak utalása, azonban ezt visszavonták.
A GIRO Zrt. közölte: a BKR rendben működnek, náluk nem volt és nincs is semmilyen fennakadás a működésben. A BKR, vagyis a Bankközi Klíring Rendszer a bankok közötti pénzforgalmat elektronikus alapon végzi, mégpedig bruttó rendszerben. A nyugdíjaknál az úgynevezett éjszakai elszámolási módot alkalmazzák, és ez 1994 óta rendben működik. Korábban bejelentették, hogy idén nyártól azonnali átutalás lesz. (Most ennek a tesztelése folyik.)
Lapunkhoz hasonlóan a 24.hu portál is arra a következtetésre jutott, hogy minden bizonnyal lesznek, akiknek csak hétfőn érkezik meg az utalásuk. Cikkük szerint a Bankközi Klíring Rendszer (GIRO) a hozzá a MÁK-tól délután négyig beérkező adatokat tudja továbbítani, négykor ugyanis zárnak. Amit a GIRO négykor átküld a bankoknak, azt a bankok öt körül tudják továbbítani a számlákra, így legkésőbb este hat körül érkezhetnek még nyugdíjak is. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy aki ma este hatig nem kapja meg a nyugdíját, az hétfőnél előbb már ne is nagyon várja. 

Nemcsak a nyugdíj nem érkezett meg

Az Index szerint az ápolási díj és rokkantsági járadék utalásával is probléma lehet. Egy olvasójuk azt írta, árvaellátása miatt hívta a nyugdíjfolyósítót, ahol azt mondták, később fognak utalni; lehet, hogy már pénteken délután, de valószínűleg csak hétfőn érkezik meg a számlájára a pénz. Egy másik olvasójuk arról számolt be, óraadóként tanít egy szakgimnáziumban, a bérét a MÁK bérszámfejti, és utalja, azonban hozzá sem érkezett meg a pénz.
Péntek reggel több híroldal is beszámolt arról, hogy sokan nem kapták meg pénteken a nyugdíjat, a problémát többen szerkesztőségünknek is jelezték.   A nyugdíj folyósításának napja minden hónap 12-e, ám ha ez hétvégére esik, a nyugdíj a megelőző péntek hajnalban szokott megérkezni a bankszámlákra. A Klubrádióban elhangzott, hogy az Államkincstár szerverében történhetett meghibásodás. Az Indexnek viszont egy olvasó azt írta, „az Államkincstár azt mondja, elutalta, a bankok azt mondják ők bizony nem kapták meg! Arra hivatkoznak, hogy GIRO probléma van, de akkor minden banknál?” Az OTP Bank a honlapján később közölte, hogy
„a 2019. január 11-én esedékes nyugdíjak átutalása várhatóan csak 2019. január 14-én hétfőn történik majd meg. A nyugdíjak utalása a bank rendszerétől független ok miatt csúszik.”
A CIB Bank pedig azt írta: a mai napra várt nyugdíjak nem érkeztek meg a Magyar Államkincstártól.  

Csúszik, vagy nem csúszik?

A hvg.hu szerint reggel egy takarékpénztárban hazaküldték az ott várakozó nyugdíjasokat, azzal a magyarázattal, hogy a GIRO nem utalt eddig. Amikor utalnak, az onnantól számítva legalább négy órába telik, míg átmegy a rendszeren, vagyis ha reggel 8-kor megtörténik az utalás, akkor is délutánig kell várni. Ráadásul a pénzt már kiszállították a takarékhoz, vagyis fizikailag ott volt több millió forint, de egy fillért sem adhattak ebből oda a nyugdíjasoknak, amíg a banki rendszeren nem fut át az ügylet. A takaréknál azt mondták, nem csak náluk van probléma, más pénzintézeteknél is ugyanez a helyzet. Ugyanakkor a Giro Zrt. tájékoztatása szerint az államkincstárral együttműködve intézkednek a januárban esedékes nyugdíjkifizetések jogszabály szerinti – azaz pénteken történő – kifizetéséről. Közölték, hogy
a Giro Zrt. által üzemeltetett, a nyugdíjak elszámolását is végző bankközi klíring rendszer hibamentesen működik, a beküldött tranzakciók feldolgozásában nem volt és jelenleg sincs fennakadás.
Ezen a fórumon a legkülönbözőbb információk keringenek - banki tájékoztatásra hivatkozva -  a nyugdíjfizetés időpontjáról. A Csongrád megyei K&H Bank arról tájékoztatta az ügyfeleket, hogy csak hétfőn történik a nyugdíjfolyósítás. A Takarékbanknál pénteki, 10 óra utáni utalást ígértek.

A pártok a nyugdíjasokat féltik

Egy, az MSZP Facebook-oldalán közzétett videóban Korózs Lajos, a párt országgyűlési képviselője közölte: tudomása szerint átálltak egy új informatikai rendszerre, és ez az oka annak, hogy nem érkeztek meg a nyugdíjak. „Ezt az üzemmódot le kellett volna tesztelni, talán nem kellett volna szétverni az egész nyugdíjigazgatási és nyugdíjfolyosítási rendszert, nem kellett volna ilyen hebehurgya módon beolvasztani a Magyar Államkincstárba” – fogalmazott, hozzátéve: nem kellett volna elválasztani egymástól az informatikai rendszert és a folyósítási struktúrát.
Németh Angéla, a XV. kerület baloldali polgármestere a késedelmes nyugdíjfizetéssel kapcsolatban hivatala honlapján közölte, "azon nyugdíjasok számára, akiknek veszélybe kerül a hétvégi megélhetése a nyugdíjak csúszása miatt, azonnali segítséget nyújtunk ". Ez azt jelenti, hogy a kerületi polgármesteri hivatal pénteken meghosszabbított ügyfélfogadást tart 18 óráig, és az érintettek étkezési utalványokat vehetnek át.
A Jobbik szerint rengeteg nyugdíjasnak kell pénz nélkül valahogyan átvészelnie, ha pénteken nem érkezik meg a nyugdíj. "Az idős emberek nagy része decemberben a hó közepe helyett előbb - álságosan a karácsonyra hivatkozva -, a hónap elején kapta meg juttatását, így majd hat hetet kellett kihúzniuk a legutóbbi nyugdíjukból. Sokuknak már az életmentő gyógyszereik kiváltására sem maradt tartalékuk. A Jobbik magyarázatot vár arra, hogy miért bünteti a kormány a nyugdíjasokat, miért tartja vissza a megérdemelt pénzüket" - közölte az ellenzéki párt. Az ügyben az MSZP és a Párbeszéd közös sajtótájékoztatót tartott, amelyen Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd országgyűlési képviselője felháborítónak és elképesztőnek nevezte, hogy a kormány nem tudja időre teljesíteni egyik legalapvetőbb feladatát. "Úgy látszik, a kormánynak az fontos, hogy a Várba költözhessen Orbán Viktor határidőre, de az nem fontos, hogy a nyugdíjasok ezt a pénzt időben megkapják" - fogalmazott.  Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP frakcióvezető-helyettese a múlt év végi, az állami szférát érintő létszám leépítéssel magyarázta azt, hogy a nyugdíjak nem érkeztek meg péntek reggel a bankszámlákra. Emlékeztetett arra, mintegy nyolcezer embert bocsátottak el az állami szervektől. A szocialista képviselő azt javasolta a nyugdíjasoknak, keressék fel a körzetükben megválasztott fideszes országgyűlési képviselőt és kérjék számon tőle: hogyan fordulhatott elő, hogy nem kapták meg időben a juttatásukat. 
2019.01.11 09:32
Frissítve: 2019.01.11 16:54

Fogy a magyar Londonban – nem haza költöznek

Publikálás dátuma
2019.01.23 07:30

Fotó: NURPHOTO/ ALBERTO PEZZALI
Érezhetően kevesebb magyar vállal munkát Nagy-Britanniában a Brexit-népszavazás óta, ráadásul - az egyre bizonytalanabb kimenetelű - kilépésről szóló egyezség a már kint dolgozók számát is faragja. A továbbállók többsége élhető és jövedelmező országot keres, Magyarországra legfeljebb a csok miatt jönnek, de jellemzően úgy tervezik, hogy csak az építkezés idejére maradnak.
Ezt tapasztalja Szabó László, a Londoni Magyarok Közössége (LMK) ügyvezető igazgatója is, aki egy rövidebb időszakot leszámítva 2001 óta él Londonban. Cége információval segíti a munkavállalókat ügyes-bajos dolgaikban, és kapcsolattartási fórumokat, eseményeket szervez. - Érezhetően fogyunk, egyre többen csomagolnak és keresnek más országot. Kevésbé érzik biztonságban magukat az itteni magyar munkavállalók. Mi próbálunk mindenkit marasztalni, főleg azokat, akiknek biztos megélhetésük van, mert nem feltétlenül bölcs döntés a költözés addig, amíg nem tudunk biztosat. Mert minden elképzelhető, akár egy kevésbé megrázó Brexit is benne van a pakliban - mondta.
Szabó László és munkatársai a közösségi oldalaikon, de akár emailban vagy Skype-on is tájékoztatják a magyarokat a brit kilépési folyamat fejleményeiről. A londoni EU-s munkavállalók elsősorban attól tartanak, hogy Theresa May kilépéspárti kötéltánca kormányválsághoz és előrehozott választáshoz vezethet, de a megállapodás nélküli hard-Brexit is gazdasági visszaeséssel fenyeget.
A magyarok számára az elmúlt években egyre kevésbé volt jó üzlet az angliai munkavállalás. A két és fél évvel ezelőtti, szűk többséget hozó népszavazás óta a gazdaság és a pénzpiac várakozásai is romlottak, gyengült a font-árfolyam, a szociális transzferek minősége pedig nagyot zuhant. Szabó Lászlóék két gyermekük után 50 ezer forintnyi „családi pótlékot” kapnak, és miután ő nem minimálbért keres, lakhatási és más támogatás sem jár nekik. Az angolok kétharmada ugyanakkor még mindig úgy gondolja, hogy az EU-munkavállalók többet vesznek ki a közösből, mint amennyit beletesznek. A valóság ennek az ellentéte: egy tavalyi statisztika szerint a 2016-17-es pénzügyi évben 4,7 milliárd fonttal többet adóztak, mint amennyit szociális ellátásként kaptak. - Korábban sokkal bőkezűbb volt az állam, de sokat szigorítottak, fizetéshez és tartózkodási időhöz kötötték az ellátásokat, így nem könnyű igénybe venni őket. Aki emiatt keres célországot, már biztosan nem érdemes Angliát választania. A megélhetés, a szállás és a munkahelyre bejutás költsége Londonban továbbra is magas, alig változó fizetési színvonal mellett - fogalmazott.
Az LMK szerint a most költözést fontolgatók közül a legtöbben nem Magyarországra tartanak, hanem a nyelvtudásuktól függően Franciaországot vagy Németországot választják, angoltudással pedig még távolabbra mennek. Több ismerősük például Máltát választotta emiatt. - Olyanok is akadnak persze, aki egy időre haza mennek, mert szeretnék kihasználni a szociálpolitikai támogatásokat. Két-három párral is beszéltem, de mindegyikük azt valószínűsítette, hogy a csok igénybevétele után ismét külföldre mennek dolgozni.
Németország mellett Ausztria is egyre népszerűbb célpont az angliai magyarok számára, mert nyugati szomszédunk ugyan csökkentette a szociális ellátás mértékét, de a hazautazás olcsóbb, a munkavállalók akár hétvégére is hazamehetnek, miközben Angliából évente legfeljebb kétszer látogattak Magyarországra.

Közös fórum a követséggel

A végleges döntés magyar munkavállalókat is érintő hatásairól fórumot szerveznek majd márciusban, erről állapodott meg az londoni közösség ügyvezetője a minap Szalay-Bobrovniczky Kristóf nagykövettel. Akkor a húsz perces beszélgetésük végén már teljesen más volt a helyzet, mint a kezdetén: ilyen gyorsan változnak most a dolgok Angliában. A Londoni Magyarok Közössége egyébként a 2005-ös terrortámadás idején is segített a diplomatáknak és a családoknak: a szervezet a kint élő magyarok elérésben segítette a konzulátust.

2019.01.23 07:30
Frissítve: 2019.01.23 07:30

Már nem alkuszik többet az Európai Unió

Publikálás dátuma
2019.01.23 07:15
A kilépési megállapodás leszavazása a brit alsóházban megnövelte a vészforgatókönyv beteljesülésének az esélyét
Fotó: NURPHOTO/ ALBERTO PEZZALI
Theresa May brit kormányfő Brüsszelbe készül, hogy előterjessze álláspontját, ám az unió már nem akar változtatni az egyezségen.
A szorosabb kapcsolatrendszer kiépítésére igent, a kilépési megállapodás újratárgyalására nemet mond az Európai Unió - ez az EU27-ek jelenlegi közös álláspontja a Brexitről, miután Theresa May miniszterelnök hétfőn bemutatta a brit alsóháznak a kormány újabb, de az eredetihez megszólalásig hasonló B-tervét a kilépésről. Az elképzelés lényege, hogy London ismételten megpróbálna jogi garanciákat kérni Brüsszeltől az ír-északír határ átjárhatóságát biztosító tartalékmegoldás (backstop) időbeni korlátozására, ami a kormányok szintjén már jóváhagyott kétoldalú egyezmény megnyitásával járna. Hírek szerint a brit kormányfő Brüsszelbe készül, hogy előterjessze álláspontját, de látogatásának időpontjáról még nincs döntés. Margaritisz Szkinasz, az Európai Bizottság szóvivője keddi sajtótájékoztatóján sürgette, hogy a szigetország tegye világossá, pontosan mit akar uniós partnereitől. “Nincs mit mondanunk, mert semmi új nem hangzott el Londonban” — tette hozzá. A tagállamok azt várják Theresa May-től, hogy egy olyan javaslattal álljon elő, ami élvezi a brit parlament többségi támogatását, mert addig nincs értelme komoly tárgyalásokat kezdeni. Michel Barnier, a Brexit EU-s főtárgyalója friss sajtónyilatkozataiban megerősítette, hogy a kilépési megállapodás a felek között létrejött “lehető legjobb” kompromisszum, elutasítva ezzel a szöveg bármilyen módosítását. A dokumentum leszögezi, hogy az Egyesült Királyság mindaddig a közösségi vámunió része marad, amíg London és Brüsszel meg nem egyezik az írországi határ átjárhatóságát is biztosító szabadkereskedelmi megállapodásról. A Brexit brit hívei attól tartanak, hogy ez a tartalékmegoldás örökre az EU-hoz láncolná az országot, ezért azt szeretnék, ha a hatályát időben korlátoznák. Az uniós tagállamok viszont nem kívánnak ilyen garanciákat adni. Kivéve talán Jacek Czaputovicz lengyel külügyminisztert, aki új javaslattal állt elő, miszerint a szerződést úgy kellene módosítani, hogy az abban szereplő vámügyi szabályozás legfeljebb öt évig maradjon érvényben. Minisztertársai hamar lesöpörték az ötletet az asztalról. Simon Coveney ír tárcavezető azt mondta, hogy a lengyel elképzelés “nem tükrözi az EU gondolkodását”, német kollégája, és Heiko Maas mélységesen egyetértett vele. Az Európai Bizottság ehhez annyit tett hozzá, hogy a huszonhetek által egyhangúan elfogadott szerződésnek nem része a lengyel külügyminiszter nyilatkozata. Ha a jogi kötelező erővel bíró kilépési megállapodást nem is, a kapcsolatok jövőjét felvázoló politikai egyezséget hajlandó lenne újratárgyalni Brüsszel. Michel Barnier ezt ismét leszögezte egy ír televíziónak adott interjújában. — Ha az Egyesült Királyság a felvázoltnál szorosabb viszonyt szeretne létesíteni uniós partnereivel, akkor erre mi készek vagyunk — nyilatkozta a főtárgyaló. Ez magában foglalhatná a szigetország csatlakozását a vámunióhoz vagy az EU egységes piacához, de a lehetőséget mostanáig kizárta Őfelsége kormánya. A patthelyzet feloldásaként szóba jöhet, hogy a britek hivatalosan kérik a Brexit időpontjának az elhalasztását. Ez egyelőre a Csatorna egyik partján sem élvez támogatást. De ha a May-kormány mégis időt kérne, akkor azt komoly indokokkal kellene alátámasztania, hogy a huszonhetek egyhangúan rábólintsanak. Közben a tagállamok és az Európai Bizottság fokozzák a felkészülést arra az eshetőségre, ha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül távozna az EU-ból március 29-ikén. A kilépési megállapodás leszavazása a brit alsóházban megnövelte a vészforgatókönyv beteljesülésének az esélyét — figyelmeztetnek Brüsszelben. Az EB főtitkára ezekben a hetekben sorra fölkeresi az uniós fővárosokat, hogy tájékozódjon a felkészülésről és felmérje, hogy a tagországoknak milyen brüsszeli támogatásra van szükségük. Margaritisz Szkinasz szóvivő egy kérdésre válaszolva kedden közölte: ha London kizuhanna az Európai Unióból, az maga után vonná az Írország és Észak-Írország között határellenőrzés visszaállítását, ami veszélybe sodorná az északír békefolyamatot megalapozó Nagypénteki egyezményt. 

Ingyenesség

Az Európai Bizottság üdvözölte azt a londoni bejelentést, hogy az Egyesült Királyság nem fogja kötelezni a területén élő uniós polgárokat regisztrációs díj megfizetésre. A szigetországban törvényesen és életvitelszerűen lakó több mint 3 millió EU polgárnak a Brexit után személyenként 65 fontot kellett volna fizetnie azért, hogy letelepedett státuszt kapjon. Theresa May hétfőn a brit alsóházban közölte, hogy a kormány eltekint a díjtól.

2019.01.23 07:15
Frissítve: 2019.01.23 07:15