Európa-szerte káoszt okoz a havazás

Publikálás dátuma
2019.01.11 14:07

Fotó: AFP/ KLAUS-DIETMAR GABBERT
Ötre emelkedett a hivatalosan katasztrófa sújtotta területnek számító bajorországi járások száma, és többen megsérültek, amikor lavina zúdult egy svájci szálloda éttermébe. Az Alpokban ismét jelentős mennyiségű hó várható.
Életveszélyessé váltak a bajorországi erdők a havazás miatt, a német tartományban állandósult a közlekedési káosz, pénteken pedig újabb járásban hirdették ki a katasztrófaállapotot. Az MTI a több mint 800 ezer hektáron gazdálkodó bajor állami erdészeti vállalat (Bayerische Staatsforsten) pénteken kiadott figyelmeztetése alapján azt írja: az egész tartományban veszély fenyeget, egyik pillanatról a másikra akár egészséges, stabilan álló fák is kidőlhetnek az ágakra nehezedő hó súlya miatt. A fakidőlés és az ágtörés veszélye következtében felfüggesztették a munkát, és mindenkinek azt javasolják, hogy kerüljék el az erdőket. A csaknem egy hete tartó havazás Németország déli és nyugati részén sokfelé megbénította a közlekedést, a régió egyik legfontosabb útján, az A8-as autópályán péntekre virradóra ismét hatalmas torlódás alakult ki a síkos útpályán keresztbe fordult teherautók miatt. A müncheni repülőtéren 90 járatot töröltek, Frankfurtban, Németország legnagyobb nemzetközi repülőterén pedig száznál is többet. A vastag hóréteg az épületek tetőszerkezetét is megterheli. A München térségében fekvő Memmingenben például négy tornacsarnokot is bezártak, mert félő, hogy beszakad a tető. Elővigyázatosságból több szupermarket is zárva tart. A traunsteini járásban beszakadt egy raktárépület tetőszerkezete, személyi sérülés nem történt – jelentette a Bayerischer Rundfunk (BR) bajor tartományi közszolgálati médiatársaság. Pénteken Garmisch-Partenkirchenben is katasztrófaállapotot hirdettek, így
ötre emelkedett a hivatalosan katasztrófa sújtotta területnek számító bajorországi járások száma.
A helyi hatóságok az országos katasztrófavédelmi szervezet (THW) és a hadsereg (Bundeswehr) segítségével dolgoznak, Berchtesgaden járásban például kétszáz katona bevetésével igyekeznek ellátni a külvilágtól elzárt települések lakosságát, és megszabadítani a helyenként több méter magas hórétegtől az épületek tetejét. A szövetségi meteorológiai szolgálat (DWD) előrejelzése szerint a következő napokban ismét jelentős mennyiségű csapadék várható, az alacsonyabban fekvő régiókban főleg eső, a 800 méter feletti térségekben viszont további 50-100 centiméterrel vastagodhat a hótakaró jövő keddig.

Jelentős havazás várható az Alpokban

Az Országos Meteorológiai Szolgálat a Facebook-oldalán közölte: az Alpok egyes részein „extrém” mennyiségű hó gyülemlett össze, vannak olyan meteorológiai állomások, ahol a hóvastagság a 300 centimétert is meghaladja. Az előrejelzések alapján a következő bő négy napban több hullámban várható csapadék, amely jórészt hó formájában hullik majd.  
„A sípályák tehát gőzerővel üzemelnek, azonban tovább nő a lavina veszély, illetve közlekedési fennakadásokat is okozhat a nagy mennyiségű hó”
– hangsúlyozta az OMSZ.
Mint megírtuk, három ember könnyebb sérüléseket szenvedett, amikor csütörtökön – az ablakokat betörve – lavina zúdult egy svájci szálloda éttermébe. Az eset az ország keleti részén található Schwägalp településen, a Hotel Santisban történt. Egy szemtanú az egyik helyi lapnak arról számot be, hogy az étteremben szerencsére kevesen tartózkodtak, de legalább egy embert ki kellett ásni a hó alól.

Bécsben tartottak házkutatást az új-zélandi terrortámadás ügyében

Publikálás dátuma
2019.03.26 19:13
Brenton Tarrant a bíróságon.
Fotó: AFP
Egy 30 éves osztrák szélsőjobboldali férfi elismerte, hogy néhány hónapja jelentős adományt kapott a christchurchi mecsetben 50 embert meggyilkoló ausztrál merénylőtől.
Házkutatást tartottak a christchurchi mecsetekben elkövetett merénylettel kapcsolatban egy osztrák szélsőjobboldali férfi bécsi lakásában – írja a 24.hu az osztrák ügyészség keddi bejelentése nyomán. A 30 éves Martin Sellnernél, az Osztrák Identitárius Mozgalom (IBÖ) társalapítójánál „terrorszervezethez tartozás” gyanúja ügyében vizsgálódtak. Az aktivista beismerte, hogy néhány hónapja 1500 eurós (474 ezer forint) adományt kapott Brenton Tarranttől, a március 15-én az új-zélandi Christchurch két mecsetében 50 hívőt meggyilkoló ausztrál férfitól. Egy most közzétett videóban Martin Sellner ennek ellenére az állította, hogy „semmilyen kapcsolatban” sem állt Tarranttel, csak annyit ismert el, hogy rövid köszönő emailt küldött neki. Sebastian Kurz kancellár kedden szorgalmazta, hogy
„a christchurchi merényletek felelőse és az osztrák identitáriusok közötti mindenféle kapcsolatot maradéktalanul és minden elnézés nélkül tárjanak fel”.
A belügyminisztérium csütörtökön közölte, hogy közép-európai és balkáni körútja során Tarrant Ausztriában is járt. Sajtóértesülések szerint valószínűleg november 26-án érkezett Bécsbe, és állítólag Karintiába, Salzburgba és Innsbruckba is elutazott.

A házkutatás során lefoglalták Martin Sellner számítógépét és telefonját is. Az aktivista ellen, akit kitiltottak Nagy-Britanniából, tavaly az IBÖ tizenhat másik tagjával együtt eljárás folyt „bűnszervezet létrehozása” és „fajgyűlölő ideológia terjesztése” miatt, de júliusban felmentették.

Az Új selyemút nem lehet egyirányú utca

Publikálás dátuma
2019.03.26 18:58

Fotó: AFP/ LUDOVIC MARIN
Európában is félnek a kínai befolyás növekedésétől, de mikor nemzeti érdekekre terelődik a szó, mindenki saját pecsenyéjét sütögeti.
„Az együttműködés határozza meg a kínai-európai kapcsolatokat, és ha vannak is nézeteltérések és versengés, ez egy jótékony versengés” - udvariaskodott Hszi Csin-ping kínai elnök Párizsban, ahol Emmanuel Macron francia elnökkel, Angela Merkel német kancellárral és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével tárgyalt európai útja záróakkordjaként. Úgy tűnik, mostanában mégis a versengésből jutott több, az európai hármas ugyanis igyekezett egységet mutatni a távol-keleti óriással szemben. Kezdik most már Európában is megelégelni, hogy miközben az 1,4 milliárd lakosú Kína csak résnyire nyitja ki piacának kapuit, addig kontinensünkre csak úgy öntik a távol-keleti árut. A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy az Európai Unió kereskedelmi mérlege Kínával szemben évek óta masszívan negatív: 2017-es adatok szerint 374,8 milliárd eurós importra csupán 198,2 milliárd euró export jutott. Hasonló az arány egyébként Magyarországon is, a Központi Statisztikai Hivatal szerint 2018-ban 631 milliárd forint kivitelhez 1715,8 milliárd forint behozatal társult. Ráadásul Peking a közép-kelet-európai államokkal közösen életre hívott úgynevezett 16+1 kezdeményezéssel, valamint az Egy övezet egy út kereskedelem – és infrastruktúra-fejlesztési programmal még növelné is amúgy sem elhanyagolható befolyását.
„Vannak nézeteltérések, egyikünk sem naiv. De mi is tiszteljük Kínát, és természetesen azt várjuk el nagy partnereinktől, hogy ők is tiszteletben tartsák az Európai Uniós egységét, ahogy az általa képviselt értékeket is”
- fogalmazott virágnyelven a francia elnök.
A német kancellár Junckerrel egyetértésben ennél konkrétabban már azt hangsúlyozta, hogy ugyan Európa szeretne részt vállalni a kínai kezdeményezésben, de a kereskedelemnek a viszonosságon kell alapulnia. Az Új selyemút nem lehet egyirányú utca. A kérdés az, hogy a konfliktust Donald Trump amerikai elnök „asztalborogatós” stílusában egy kereskedelmi háborúval, vagy inkább párbeszéddel próbálják rendezni. A keddi négyoldalú megbeszélés derűlátó hangneme és az április kilencedikére tervezett Európai Unió – Kína csúcs arra utal, hogy a második forgatókönyv valósul meg. A békülékenység jele lehet az is, hogy kedden kiderült, az Európai Bizottság nem kezdeményezte a kínai Huawei kizárását az európai ötödik generációs távközlési hálózatok (5G) kiépítéséből, amely kapcsán korábban biztonsági aggályok merültek fel. Csakhogy a francia elnök bármennyire szeretné is, azért az Európai Unió sem teljesen egységes a kérdésben. Mikor a nemzeti érdekek előkerülnek, mindenki a maga pecsenyéjét sütögeti. 
„Ha némely ország úgy gondolja, hogy jó üzleteket köt a kínaiakkal, egy napon arra ébred, hogy többé már nem független”
- figyelmeztetett a kínai elnök látogatósának margóján Heiko Maas német külügyminiszter.
Miközben a közép-kelet-európai államokra a lassan egyébként kifulladó 16+1 kezdeményezés miatt rásütötték, hogy trójai falóként beengedik a kínaiakat, most Olaszország is csatlakozott az Új selyemút kezdeményezéshez. Sőt, Párizsban sem mondtak nemet a zsíros kínai üzletekre. Hszi Csin-ping mostani franciaországi látogatása során becslések szerint körülbelül 40 milliárd eurónyi üzletre került aláírás, az Airbus például 300 repülőgépet ad el Kínának. Ilyenkor háttérbe szorulnak az emberi jogi aggályok is. Egyik európai vezető sem érezte fontosnak, hogy felemlegesse az átnevelőtáborokba zárt muszlim ujgur kisebbség ügyét, és hiába kért segítséget Meng Hung-vej felesége is, akinek férje, az Interpol korábbi igazgatója nyomtalanul eltűnt, miután hónapokkal ezelőtt Kínában korrupciós vádakkal letartóztatták.