Eltemették Kósa Ferenc Kossuth-díjas filmrendezőt

Publikálás dátuma
2019.01.11 19:48
Kósa Ferenc temetése
Fotó: MTI/ Máthé Zoltán
A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) néhai tagjától, volt országgyűlési képviselőtől pénteken a Farkasréti temetőben vettek végső búcsút családtagjai, barátai, kollégái és tisztelői.
A Makovecz-ravatalozóban Korzenszky Richárd, a Tihanyi apátság emeritus perjele vezetésével római katolikus szertartás szerint búcsúztak Kósa Ferenctől. A filmrendező, volt MSZP-s parlamenti képviselő életének 82. évében, 2018. december 12-én hunyt el.  Áder János köztársasági elnök búcsúbeszédében hangsúlyozta: sokan tisztelték, becsülték Kósa Ferencet kérlelhetetlen igazságszeretetéért. Ideálja volt egy világ, ahol az ellenvéleménynek helye, építő szerepe van, ahol létezik közös emberi, művészi és nemzeti cél, filmjeiben ezért kereste mindig az igazságot. Mint elmondta, Kósa Ferenc tizennyolc évesen jegyezte le személyes életcélját: megőrizni az embert, szabaddá tenni másokat. Hitvallásához egy életen át hű maradt - tette hozzá. Az államfő kitért arra, hogy Kósa Ferenc pályafutása rögtön első filmje, a Tízezer nap betiltásával kezdődött, majd játék- és dokumentumfilmjei másfél évtizedet töltöttek a cenzúra által lepecsételt dobozokban. Mégsem adta fel és az idő őt igazolta - emelte ki. "Kósa Ferenc búcsúztatásához illenek a fájdalmas és vigasztaló szavak, amiket nagy gondossággal formált mozgóképre, az időnként szívszorító, vigasztaló képek, nemcsak a csontot törő szenvedés, a fájdalmas veszteség, hanem az élni tudás, az élni akarás képei" - szögezte le Áder János, aki Kósa Ferenc 1956-ban papírra vetett sorait is felidézte: "őrizd az embert, mert hitvallásod nem más, mint elkötelezettség, nem kevesebb, mint szabaddá tenni másokat". Az MMA és a Magyar Filmművészek Szövetsége nevében Lugossy László filmrendező kiemelte: Kósa Ferenc közösségi ember volt, aki közérdekű és filmszakmai ügyekben mindig kész volt a jobbító szándékú, cselekvő összefogásra. Hozzáfűzte: a rendező aktív szerepet vállalt a Balázs Béla és az Objektív Stúdió műhelymunkájában, a filmművész szövetség vezetőségében, majd elnöke volt a Történelmi Filmalapítványnak. "Filmjei költői látomásokból és halk szavú hazaszeretetből születtek, akadémiai székfoglalója is a művész felelősségéről szólt" - mondta Lugossy László, aki szerint Kósa Ferenc minden egyes filmjét küldetésnek tartotta. "Istenáldotta tehetség volt, fogékony minden szépre, kivételes érzékenysége volt a képhez". Szató Kuni, Japán magyarországi nagykövete arról szólt, hogy Kósa Ferenc parlamenti képviselőként sokat tett a magyar-japán kapcsolatok erősítéséért. Hangsúlyozta: csodálatos életpályát járt be filmrendezőként, emellett 1990-től az Interparlamentáris Unió magyar-japán tagozatának tagjaként, majd 1994-től 2006-ig elnökeként támogatta a kétoldalú kötelékeket. A misszióvezető hozzátette: Kósa Ferenc tagozati elnöksége idején járt Magyarországon a japán császár és császárné, Göncz Árpád pedig köztársasági elnökként Japánban tett látogatást. "A császári pár a Nemzeti Galériában megtekintette Kósa Ferencnek a japán tájakról készített fotóit bemutató kiállítását" - idézte fel. A búcsúztatáson a liturgiában közreműködtek a nyíregyházi Cantemus kórus tagjai Szabó Dénes vezetésével, a szertartáson énekelt Sebestyén Márta és játszott ifj. Csoóri Sándor zenekara. A ravatalnál és a sírnál ott volt mások mellett még Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, Marosi Miklós, az MMA alelnöke, Szili Katalin, az Országgyűlés volt elnöke, Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője, Szőcs Géza volt kulturális államtitkár, jelenlegi és egykori szocialista politikusok közül Horváth Csaba, Baja Ferenc, Suchman Tamás; Szakály Sándor történész, a művészek közül Haumann Péter, Halász Judit, Rózsa János és Sára Sándor. Kósa Ferenc a filmkészítők azon nemzedékéhez tartozott, amely a hatvanas években kezdte el pályáját, tehetsége és elhivatottsága révén meghatározó szerepet játszott a magyar filmművészet korabeli megújításában. Főiskolai diplomamunkája, az 1956-os eseményeket forradalomnak nevező, ezért évekig betiltott Tízezer nap a legjobb rendezés díját nyerte el az 1967-es cannes-i nemzetközi filmfesztiválon. Fontos filmjei közt tartják számon többek között az Ítélet, a Feldobott kő, a Nincs idő, a Hószakadás, A mérkőzés vagy a József Attila önéletírása alapján készült Öngyilkosság, és A másik ember című műveket. Ellenzéki értelmiségiként Kósa Ferenc részt vett az 1985. évi monori és az 1987 szeptemberi lakiteleki tanácskozáson. 1990-2006 között az MSZP országgyűlési képviselője volt, nevéhez fűződött egyebek mellett a filmtörvény gondozása.
2019.01.11 19:48
Frissítve: 2019.01.11 19:57

Visszatér Süsü, a híres egyfejű

Publikálás dátuma
2019.01.21 11:42

Fotó: / Németh András Péter
Három részt készítenek a Süsü, a sárkány legendás meséjéből.
Elkészült az epizódok vázlata, összeállt a költségvetése annak a három Süsü-résznek, ami év végére el is készülhet - mondta a Borsnak Csukás István író. A Nemzet Művésze azt is elárulta, Süsü először az emberek földjére látogat, majd megházasodik és megszületik Süsüke, a harmadik részben pedig az űrbe látogat.
A híres egyfejű sárkány történetéből 1976-1984 között 22 rész készült, a folytatást szintén bábtechnikával forgatják. Csukás István szerint Süsü a folytatásban is csak Bodrogi Gyula hangján szólalhat meg, aki a lapnak azt mondta, ha ugyanabban a szellemiségben és digitalizálás nélkül készülnek az új részek, szívesen részt vesz a munkában.
2019.01.21 11:42

Egységes szándékká formálni a sok egyéni akaratot - interjú Dubóczky Gergellyel

Publikálás dátuma
2019.01.21 11:30
A karmester felelossége, hogy a zenész a legjobbat tudja kihozni magából
Fotó: MÜPA/ Nagy Attila
Zene, irodalom, képzőművészet: mindhárom téren naprakészen tájékozottnak kell lennie a karmesternek, aki akár a kortárs, akár a régebbi zeneműveket szeretné érthetővé tenni a mai közönségnek – mondja Dubóczky Gergely.
– Sir Simon Rattle - aki épp egy nappal Haas művének előadása előtt vezényelt a Müpában - mondta az a 2000-ben keletkezett in vainről: lenyűgöző műalkotás, a huszonegyedik század első elismert remekműve. A Klangforum Wien már játszotta nálunk több mint tíz éve, mi volt az apropó, hogy most ön is műsorra tűzte? – Együttesem, a Budapest Sound Collective profiljához alapvetően hozzátartozik kortárs művek bemutatása. Már a CAFé Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválon elkezdett sorozatunk is az új koncertformákat kutatta. Georg Friedrich Haas osztrák zeneszerző in vain című művét az Átlátszó Hang Újzenei Fesztiválon játszottuk, amelynek szervezői is gondolkodtak már bemutatásán. Különlegessége, hogy újradefiniálja a hangokhoz való viszonyunkat: például olyan nem mindennapi módon is, hogy az előadás közben többször eltűnik a fény, és teljes a sötétség, miközben a zenészek játszanak. A mű huszonnégy tagú kamaraegyüttesre íródott, és bár a hangszereket hagyományos módon használja a szerző, ám különböző hangrendszerek csendülnek fel, aminek eredményeképp egészen éteri hangzások születnek. Maga a szerző egy ismert Escher-grafikákhoz hasonlította művét, amelyen egy körbeérő, se vége, se hossza lépcsősor látható. A kompozícióban megjelenő hangsorok végtelen spirálérzete az, amely az in vaint és az ismert képeket összeköti. – A Sound Collective régi zenét is játszik, például Haydn is szerepel a műsorán. – De ott is megjelenik a kortárs művészet. A Megváltó utolsó hét szava a keresztfán című Haydn-művet Esterházy Péter szövegével mutattuk be. Ez a kompozíció inspirálta később Nádler Istvánt, aki Fischer Iván lakásszínházában látott egy előadást, hogy megalkossa hét festményből álló sorozatát, amelyet aztán együtt is, Haydn-Esterházy-Nádler: Hét utolsó szó címmel bemutattunk a Kiscelli Múzeumban. Az én ötletem volt, hogy az eredetileg a mű szerves részét képező prédikációk helyett Esterházy készítsen új szövegeket. A szentbeszédek helyére 2014-ben így profán imát írt. Nagyon érzékeny, mai szemmel tudott közeledni a szakrális témához, olyan kongeniális szöveget írt, ami remekül egyensúlyoz ezen a kényes határmezsgyén, szerzőtársává válva Joseph Haydnnak. A képzőművészettel is szorosabb a kapcsolatom az utóbbi időben, rengeteg inspirációt merítek mondjuk Korniss Péter vagy Nádler művészetéből. Előfordult, hogy tárlatvezetésre, vagy kiállítás-megnyitóra kértek fel: ilyenkor a kiállított művekről zenészként beszélek, arról, milyen módon kapcsolódom egy képzőművészeti alkotáshoz. – Lefordítható a gondolatok képi megjelenítése a zene nyelvére? – Számomra az a lényeges, egy festmény vagy fotó dinamikájának milyen zenei gesztusai fedezhetők fel. Főleg Nádler festészete, ecsetvonásai bírnak olyan hiteles gesztusokkal, amilyeneket karmesterként is keresek. A kapcsolódási pontok persze sokkal szélesebb körűek, de ez mutatkozik meg a legszembetűnőbben. Ilyen feladatot oldottunk meg, amikor Friedrich Wilhelm Murnau Az utolsó ember című némafilmje alá egy kortárs zeneszerző, Karol Beffa kísérőzenéjét játszottuk. – És az olyan mesterektől, mint Kocsis Zoltán, Fischer Ádám és Fischer Iván, milyen gesztusok voltak megtanulhatók? – Alapvetően zenét lehetett tőlük tanulni. Ez sokszor konkrétumokon érhető tetten: például a próbán hogyan old meg Fischer Iván egy pillanat alatt, egy szóval egy problémás helyzetet, amitől az egész zenekar jobban játszik. Vagy: hogyan vett észre Kocsis egy zenei hangsúlyt, aminek eljátszása az egész állást megváltoztatta, elhelyezte azt a partitúra egészében. Vagy: hogyan tudja Fischer Ádám az énekesek levegővételét úgy érezni és kísérni, hogy előadásuk szabaddá, természetessé válik. – Senki sem karmesterként kezdi a pályát. Milyen volt az alapozás? – Zongorázni kezdtem, de amikor eldöntöttem, hogy zenész leszek, rögtön karmester szerettem volna lenni. Kanyargós volt az utam idáig, először matematika szakon végeztem. Ez azonban hasznomra volt, mert a karmesterséghez kell egy bizonyos élettapasztalat, ami csak évtizedek alatt gyűjthető be. Gondoljunk bele: egy egész zenekar bízza rá magát arra az emberre, aki középen áll és felelősséget vállal azért, hogy mindenki a legjobbat tudja magából kihozni. Nemcsak a hangszerekhez kell értenie, az azokon játszó emberekhez is segítő szándékkal kell tudnia közeledni. A nehézség abban rejlik, hogy közös, egységes szándékká kell formálni a sok egyéni akaratot. – Híresek a régmúlt, gyakran szinte diktatórikus módszerekkel dolgozó karmesterei. Másképp működnek ma már a dolgok? – Átalakult a karmesterek szerepe, helyzete az utóbbi időkben. A zenekarok sokat fejlődtek, sokkal önállóbban képesek játszani, maguk meg tudnak oldani bizonyos helyzeteket, problémákat. A karmester feladata sokkal inkább arra összpontosul, hogyan váljék egy mű előadása interpretációvá. És ma már (egyéként ez régebben is így volt) elengedhetetlen, hogy az ember tájékozott legyen a társművészetek terén is. Tudatában kell lennünk annak, korunk jelenségeire, problémáira hogyan rezonál egy festő, hogyan reagál rá egy író. Emiatt teljesen természetes nekem, hogy irodalommal, képzőművészettel is foglalkozom. 

Névjegy

Dubóczky Gergely a harmincas magyar karmester-generáció egyetlen tagja, aki Kocsis Zoltánnal, Fischer Ivánnal és Fischer Ádámmal is dolgozott. A hagyományos repertoár mellett elkötelezett híve a barokk és a kortárs zenének is, számos kortárs mű ősbemutatója és összművészeti előadás fűződik a nevéhez, emellett gyakori közreműködője különböző színházi produkcióknak és operaelőadásoknak is. Matematikusi diplomája megszerzése után végezte el a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem karmester szakát, ahol summa cum laude diplomázott. 2018-ban az Alba Regia Szimfonikus Zenekar vezető karmestere lett.

Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál

Január 4-20. között hatodik alkalommal rendezték meg az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivált. Hangversenyek, interaktív beavató foglalkozás, zenepedagógiai műhelyfoglalkozás, családi- és gyerekszínházi előadás, kiállítás és moziest is szerepelt a tizenhét nap programjában. Az eseményeken elhangzó művek, illetve az azokhoz kapcsolódó kompozíciós eszközök átláthatóságát idén is rövid kreatív műhelyfoglalkozásokkal segítették a szervezők az egyes események előtt. A fesztiválon szerepelt német vonatkozású programok létrehozásában a budapesti Goethe Intézet is részt vett.

2019.01.21 11:30
Frissítve: 2019.01.21 11:30