Eltemették Kósa Ferenc Kossuth-díjas filmrendezőt

Publikálás dátuma
2019.01.11. 19:48
Kósa Ferenc temetése
Fotó: Máthé Zoltán / MTI
A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) néhai tagjától, volt országgyűlési képviselőtől pénteken a Farkasréti temetőben vettek végső búcsút családtagjai, barátai, kollégái és tisztelői.
A Makovecz-ravatalozóban Korzenszky Richárd, a Tihanyi apátság emeritus perjele vezetésével római katolikus szertartás szerint búcsúztak Kósa Ferenctől. A filmrendező, volt MSZP-s parlamenti képviselő életének 82. évében, 2018. december 12-én hunyt el.  Áder János köztársasági elnök búcsúbeszédében hangsúlyozta: sokan tisztelték, becsülték Kósa Ferencet kérlelhetetlen igazságszeretetéért. Ideálja volt egy világ, ahol az ellenvéleménynek helye, építő szerepe van, ahol létezik közös emberi, művészi és nemzeti cél, filmjeiben ezért kereste mindig az igazságot. Mint elmondta, Kósa Ferenc tizennyolc évesen jegyezte le személyes életcélját: megőrizni az embert, szabaddá tenni másokat. Hitvallásához egy életen át hű maradt - tette hozzá. Az államfő kitért arra, hogy Kósa Ferenc pályafutása rögtön első filmje, a Tízezer nap betiltásával kezdődött, majd játék- és dokumentumfilmjei másfél évtizedet töltöttek a cenzúra által lepecsételt dobozokban. Mégsem adta fel és az idő őt igazolta - emelte ki. "Kósa Ferenc búcsúztatásához illenek a fájdalmas és vigasztaló szavak, amiket nagy gondossággal formált mozgóképre, az időnként szívszorító, vigasztaló képek, nemcsak a csontot törő szenvedés, a fájdalmas veszteség, hanem az élni tudás, az élni akarás képei" - szögezte le Áder János, aki Kósa Ferenc 1956-ban papírra vetett sorait is felidézte: "őrizd az embert, mert hitvallásod nem más, mint elkötelezettség, nem kevesebb, mint szabaddá tenni másokat". Az MMA és a Magyar Filmművészek Szövetsége nevében Lugossy László filmrendező kiemelte: Kósa Ferenc közösségi ember volt, aki közérdekű és filmszakmai ügyekben mindig kész volt a jobbító szándékú, cselekvő összefogásra. Hozzáfűzte: a rendező aktív szerepet vállalt a Balázs Béla és az Objektív Stúdió műhelymunkájában, a filmművész szövetség vezetőségében, majd elnöke volt a Történelmi Filmalapítványnak. "Filmjei költői látomásokból és halk szavú hazaszeretetből születtek, akadémiai székfoglalója is a művész felelősségéről szólt" - mondta Lugossy László, aki szerint Kósa Ferenc minden egyes filmjét küldetésnek tartotta. "Istenáldotta tehetség volt, fogékony minden szépre, kivételes érzékenysége volt a képhez". Szató Kuni, Japán magyarországi nagykövete arról szólt, hogy Kósa Ferenc parlamenti képviselőként sokat tett a magyar-japán kapcsolatok erősítéséért. Hangsúlyozta: csodálatos életpályát járt be filmrendezőként, emellett 1990-től az Interparlamentáris Unió magyar-japán tagozatának tagjaként, majd 1994-től 2006-ig elnökeként támogatta a kétoldalú kötelékeket. A misszióvezető hozzátette: Kósa Ferenc tagozati elnöksége idején járt Magyarországon a japán császár és császárné, Göncz Árpád pedig köztársasági elnökként Japánban tett látogatást. "A császári pár a Nemzeti Galériában megtekintette Kósa Ferencnek a japán tájakról készített fotóit bemutató kiállítását" - idézte fel. A búcsúztatáson a liturgiában közreműködtek a nyíregyházi Cantemus kórus tagjai Szabó Dénes vezetésével, a szertartáson énekelt Sebestyén Márta és játszott ifj. Csoóri Sándor zenekara. A ravatalnál és a sírnál ott volt mások mellett még Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, Marosi Miklós, az MMA alelnöke, Szili Katalin, az Országgyűlés volt elnöke, Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője, Szőcs Géza volt kulturális államtitkár, jelenlegi és egykori szocialista politikusok közül Horváth Csaba, Baja Ferenc, Suchman Tamás; Szakály Sándor történész, a művészek közül Haumann Péter, Halász Judit, Rózsa János és Sára Sándor. Kósa Ferenc a filmkészítők azon nemzedékéhez tartozott, amely a hatvanas években kezdte el pályáját, tehetsége és elhivatottsága révén meghatározó szerepet játszott a magyar filmművészet korabeli megújításában. Főiskolai diplomamunkája, az 1956-os eseményeket forradalomnak nevező, ezért évekig betiltott Tízezer nap a legjobb rendezés díját nyerte el az 1967-es cannes-i nemzetközi filmfesztiválon. Fontos filmjei közt tartják számon többek között az Ítélet, a Feldobott kő, a Nincs idő, a Hószakadás, A mérkőzés vagy a József Attila önéletírása alapján készült Öngyilkosság, és A másik ember című műveket. Ellenzéki értelmiségiként Kósa Ferenc részt vett az 1985. évi monori és az 1987 szeptemberi lakiteleki tanácskozáson. 1990-2006 között az MSZP országgyűlési képviselője volt, nevéhez fűződött egyebek mellett a filmtörvény gondozása.
Szerző
Frissítve: 2019.01.11. 19:57

Iron Maiden: Szörnygyűjtemény négyes csomagban

Publikálás dátuma
2019.01.11. 13:30
IRON MAIDEN - The Number Of The Beast Collector’s Box
Az eredeti anyag ismeretében kissé szokatlan az Iron Maiden klasszikusainak újrakevert hangzása, de tény, a zenei anyagból így többet is ki lehetett hozni.
Aki nem élt még akkor, és nem volt aktív zeneileg legalább hallgatóként, annak valószínűleg lehetetlen elmesélni, de azért megpróbáljuk. Egy új zenekar első lemezének első számába belehallgatni jó esetben olyasfajta élmény, amit – ha a hálószobai hasonlatoktól eltekintünk – talán új kontinensek és ismeretlen szigetek felfedezői, meg kiadatlan kéziratok első olvasói élhetnek át: ezekért a pillanatokért született a világra az ember. (Illetve miért is lennénk ennyire antropocentrikusak? Amikor egy kókuszdió sok évnyi tengeri hányódás után partot ér és gyökeret ereszt a föveny homokjába, egy leszakadt zuzmótelep megtapad egy gránittömb felszínén, vagy egy fecske fészket rak egy olyan ház eresze alatt, amely az előző nyáron még nem állt, talán ugyanezt érzi.) Egyszóval 1980 januárjában az Iron Maiden stúdióba vonult, és rögzítette az Iron Maiden című albumot. Az áprilisban megjelent lemezen a nyitó, a szűz föld feltörésének érzetét keltő dal a Prowler, és tényleg nem hasonlít semmihez, ami a hard rock/heavy metal műfajban addig született.

Az sem igaz persze, hogy előzmény nélküli, hiszen a Sex Pistolstól a Judas Priestig számtalan előképe van, de a szemtelenül friss hangzás, a teljes értékű szólóhangszerként értelmezett basszusgitár, meg az együttes arculatát évtizedekre meghatározó totemfigura, az ezúttal punk zombit alakító, majd a későbbiekben többek között űrlényként és törzsi sámánként is felbukkanó Eddie megjelenése mégis egy egészen új korszak nyitánya volt. (Az album a brit listákat is letarolta, már a debütálás hetében a negyedik helyre került).
Az időben egyelőre még lehetetlen visszamenni, de az Iron Maiden 1980. és 2015. közötti 16 stúdiólemezének újrakevert változatai mégis olyasfajta illúziót árulnak, mintha ott lennénk a világ születésénél. A felvételek 2015-ben készültek, de eddig csak bakelitlemezen és az iTunes-ön keresztül voltak hozzáférhetőek, most viszont CD formátumban is a boltokba kerülnek. Az Iron Maiden, a Killers, a The Number Of The Beast és a Piece Of Mind CD-csomag novemberben jelent meg, a következő négyes pakk pedig áprilisra várható. A The Number Of The Beast-hez Eddie-figurát és ördögös hátfelvarrót is kapnak a vásárlók. (Utóbbi szintén a kiadvány időutazás-jellegét erősíti: az ősidőkben a farmerdzsekik és a bőrkabátok „egyediesítésére” szolgált, és itthon egy Nagy Diófa utcai metálboltban lehetett hozzájutni). Természetesen a jövőben megjelenő boxokhoz is jár majd limitált kiadású Eddie és hátfelvarró.

A CD-k az eredeti angol (tehát nem a bővebb amerikai) lemezkiadások dalait tartalmazzák, meglepetésnóták nélkül. A remastered edition elkészítésének az ad értelmet, hogy annak idején az első lemezeket viszonylag szerény körülmények között, a legolcsóbb stúdióidő-sávban vették föl. Az újrakevert hangzás az eredeti anyag ismeretében kissé szokatlan, de tény, hogy ugyanabból a zenei anyagból fejlettebb stúdiótechnikával többet is ki lehetett hozni – és ez nem csak a harminc évvel ezelőtt, hanem a mostani évtizedben kiadott anyagokra is érvényes.  

Infó

Iron Maiden:
The Number Of The Beast
Collector's Box

Témák
Iron Maiden zene

A világ egyik legjobb dobosa a saját bőrén tapasztalhatta meg a kirekesztést

Publikálás dátuma
2019.01.11. 11:30
Sánchez mexikóiként csak 2007-ben kaphatott zöld kártyát, 2016-ban állampolgárságot
Fotó: BOGAR ADAME
Bad Hombre: rossz ember – mondta a mexikóiakra Donald Trump. És ez lett a címe a mexikói-amerikai Antonio Sánchez 2017-es szólólemezének. A dobos legenda zenekarával, a Migration-nel vasárnap este ad lemezbemutató koncertet az A38 hajón.
A 47 éves Sánchez másfél hónapja jelentette meg legújabb lemezét (Lines in the Sand), amelyen minden korábbinál határozottabban tiltakozik Donald Trump politikája ellen. „Nagyon sok művésznek nem tetszik, ami jelenleg az Egyesült Államokban zajlik, de csak kevesen merik nyilvánosan vállalni a véleményüket. Pedig szerintem ez kötelességünk. Nem állítom, hogy aki Trumpra szavazott, az feltétlenül rasszista és idegengyűlölő, de nyilvánvaló, hogy támogatói között egyre nagyobb számban vannak a xenofóbok. Ez szörnyen veszélyes tendencia, amit mexikóiként a saját bőrömön is naponta érzek” – válaszolta a Népszava kérdésére a többszörös Grammy-díjas, széles körben elismert jazzdobos. Újabb lemezein éppen ezért alkalmazott olyan sokkoló effekteket, mint egy brutális amerikai rendőrségi ellenőrzés hangjai vagy különböző szirénák. A Lines in the Sand albumot kifejezetten modern hangzás, bonyolult ritmusképletek egész sora és az 1970-es évek jazz-rock stílusát új kontextusba helyező fúziós dallamok jellemzik. „Nem ígérek pihentető zenét – feszült, bonyolult, a hallgató figyelmét igénylő muzsika ez” – vallja a dobos-zeneszerző, aki ezúttal kvintettjével érkezik Budapestre. A csapatban felesége, Thana Alexa énekel; Chase Baird szaxofonozik, John Escreet zongorázik és Matt Brewer nagybőgőzik.
Sánchez korán megtapasztalta, hogy mennyi diszkrimináció éri a mexikói bevándorlókat. Már az 1990-es évek közepén a bostoni Berklee College of Music hallgatója volt. Az ezredforduló óta a modern amerikai jazz egyik kulcsfigurája, de mexikói identitása miatt mégis csak 2007-ben kapta meg a letelepedéshez szükséges zöld kártyát, s újabb kilenc év múltán, 2016-ban lett amerikai állampolgár. Munkája miatt New Yorkban él, de évente több hónapot tölt szülőhazájában. „A zenekarom neve Migration, s ez önmagáért beszél. Elfogadhatatlan, hogy Trump betonfalat vagy acélkerítést szeretne a mexikói-amerikai határra, és azt mondja, a határvédelemben nincs helye a politikai korrektségnek. Minket, mexikóikat pedig egyszerűen rossz embernek (bad hombre) titulált” – mondja Sánchez, aki éppen ezt a címet (Bad Hombre) adta előző, 2017-es szólólemezének.
 
A társadalmi elkötelezettség, az emberi jogi küzdelem mellett Sánchez másik jellemzője, hogy fáradhatatlan muzsikus, aki mindig egyszerre több projekten dolgozik. „Képtelen lennék csupán néhány perces jazz-kompozíciókat írni, kamaszkorom óta foglalkoztatnak a nagyobb lélegzetű darabok. Éppen ezért volt nagyszerű, hogy tavaly Vince Mendoza zeneszerző-karmesterrel és a kölni WDR big banddel egy olyan zenekari lemezt rögzíthettünk, ami már átmenet a jazz és a modern szimfonikus zene között” – nyilatkozta néhány hete az amerikai National Public Radio (NPR) podcastjában. Sánchez sokoldalúságát jelzi, hogy filmzeneszerzőként is igen sikeres. 2014-ben – honfitársa, az Oscar-díjas Alejandro González Iñárritu rendező felkérésére – ő írta a Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje) című film zenéjét, amiért Grammy-díjat kapott. Tavaly, alig néhány héttel az új lemez megjelenése előtt fejezte be az Elmore Leonard kult-regényéből készült filmsorozat, a Szóljatok a köpcösnek! zenéjét. Filmes és televíziós felkérésekben most sincs hiány, de Sánchez azt mondja: ezeket csak akkor vállalja, ha a jazzben éppen nincs annyira fajsúlyos mondanivalója.

Metheny és Sánchez

Antonio Sánchezt a magyar közönség eddig elsősorban a Pat Metheny Group dobosaként ismerhette. A gitáros világsztár 2001-ben figyelt fel rá, s első közös munkájuk, a Speaking of Now című lemez rögtön Grammy-díjat nyert. Azóta is tagja Metheny zenekarának, bár idén szünetelteti a közös turnézást, mert a Lines in the Sand anyagát szeretné világszerte bemutatni. A Methenyvel elért sikereknek köszönhető, hogy később olyan élvonalbeli zenészek is foglalkoztatták Sánchezt, mint Chick Corea, Gary Burton vagy a Brecker-fivérek.

Infó

Antonio Sánchez & Migration – Lines in the Sand Január 13., vasárnap 20:00,
A 38 hajó

Témák
zene dzsessz