Népszava Anno;1919;

2019-01-12 19:30:00

Károlyi Mihály a köztársaság ideiglenes elnöke

Károlyi a Nemzeti Tanácsnak bejelentette a kormány lemondását. — Mint a köztársaság ideiglenes elnöke, Károlyi tárgyal a pártokkal a válság megoldásáról. Károlyi továbbra is irányítja a köztársaság külpolitikáját

A válság ügye szombaton a Nemzeti Tanács elé került. Károlyi Mihály miniszterelnök bejelentette a Nemzeti Tanácsnak, hogy a kormány szociáldemokrata és polgári tagjai hozzá benyújtották lemondásukat és a továbbiakra nézve kérte a Nemzeti Tanács elhatározását. A Nemzeti Tanács e bejelentés után — a néphatározat harmadik cikkelyére való hivatkozással — Károlyi Mihályt ideiglenes államfői hatáskörrel ruházta föl és fölhívta, hogy mint a köztársaság ideiglenes elnöke oldja meg a jelenlegi és netán még fölmerülő politikai válságot azoknak a politikai tényezőknek a bevonásával, amelyeknek részvételét szükségesnek tartja,. A Nemzeti Tanács végrehajtó bizottsága ezt a határozatot egyhangúlag hozta meg. Károlyi természetesen vállalta a ráruházott föladatot s amennyiben, mint államfőnek, a pártokon fölül kell állania, kilépett pártjából.

A Nemzeti Tanács ülése után Károlyi Mihály elnöklésével minisztertanács volt. Károlyi fölkérte a lemondott minisztereket és az államtitkárokat, hogy az új kormány kinevezéséig maradjanak helyükön és vezessék az ügyeket. Károlyi Mihály Berinkey Dénes igazságügyminisztert bízta meg ideiglenesen a miniszterelnöki teendők ellátásával.

Közvetlenül a Nemzeti Tanács ülését megelőzően a kormány tagjai értekezletre ültek össze és másfélórai tanácskozás után vonultak át — az államtitkárokkal együtt — a Nemzeti Tanács üléstermébe. Hock János nyitotta meg a Tanács ülését s bejelentette, hogy a Tanácsra igen jelentős kérdések megoldása vár. Az állandó kormányválságok közül ki kell vezetnie az országot és szilárd alapot kell teremtenie.

Károlyi bejelenti a kormány lemondását

Károlyi beszéde után Hock János bejelentette, hogy a Nemzeti Tanácsnak az a föladata, hogy a néptörvény harmadik cikkét magyarázza. Neki az a véleménye, hogy Károlyi Mihály nemcsak miniszterelnök, hanem ideiglenes államfő is legyen. Határozati javaslatot terjesztett elő, amely úgy értelmezi a harmadik cikkelyt, hogy ideiglenes államfőnek jelentik ki Károlyit akinek jogában áll minisztereket kinevezni, lemondásukat elfogadni, a külpolitikát aktívan irányítani, a minisztertanácsokon mint miniszterelnök részt venni és elnökölni, Ezenkívül csak olyan néptörvények lehetnek érvényesek, amelyekhez Károlyi hozzájárul.

E bejelentés után vita indult meg, amelynek befejeztével Jászi Oszkár javaslatára Hock határozati javaslatát átszövegezték.

Népszava 1919. január 12.