Lakat kerül a két éve felújított pszichiátriára

Publikálás dátuma
2019.01.14 06:00

Fotó: Vajda József
Bár az államtitkár egy hónapja még azt mondta, nem zárják be a Merényi kórház mentális betegeket kezelő részlegét, már tart az osztály felszámolása.
Január elseje óta nem vesz fel új betegeket a Dél-Pesti Centrum Merényi Kórház Pszichiátriája, és már elkezdődött az osztály kiürítése – tudta meg lapunk. A mentők az intézmény ellátási területéről érkező új betegeket átmenetileg négy-öt kórház között osztják szét. Februártól a teljes területet már az Országos Pszichiátria és Addiktológiai Intézet(OPAI) látja el. A Merényiben ápoltakat februárig megpróbálják hazaküldeni, akinek ezt az állapota nem engedi, az valószínűleg az OPAI-ba kerül. Lapunk írta meg először, hogy szakemberhiányra hivatkozva felszámolják a főváros egyik „szuper kórháznak” szánt intézményében a pszichiátriai részleget, noha az osztály kialakítására eddig sok tízmilliót költöttek. Legutóbb, két éve 69 millió forintot fordítottak az intézményre. Az osztályról távozó dolgozók közül azok, akiknek nem sikerült a Dél-pesti Kórházban elhelyezkedniük, jellemzően jóval kevesebbet fognak keresni. A Merényi vezetői ugyanis eddig extra juttatásokkal próbálták enyhíteni a krónikus szakemberhiányt.
A Merényi bezárásáról szóló alig két hónapja írt cikkünk után Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár még megerősítette a bezárásról szóló hírt. Ám, mint hozzáfűzte ez a tervezett beruházások része. Mint akkor monda: „Az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetben folyik egy párbeszéd arról, hogy a Merényi nagyon rossz infrastruktúrájából átkerüljön az a pszichiátriai egység az országos intézetbe, és ezeket a nagyon speciális ellátásokat úgy koncentráljuk, hogy technikai tudásban, infrastruktúrában, műszerezettségben, szakember tudásban lehetőség szerint egy helyen, és a legmagasabb szintű ellátásban részesüljenek a betegek.” Néhány héttel később, december közepén a Magyar Hírlapnak adott interjújában viszont már arról beszélt, hogy az év végével nem szűnik meg az osztály, a főváros pszichiátriai ágyainak száma változatlan marad. Ha az államtitkár arra gondolt, hogy decemberben még valóban így volt, akkor igaz az állítás, januártól viszont már kicsit árnyaltabb a helyzet. Emlékezetes: a Merényi pszichiátriai részlegét 2007-ben az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) bezárása után ágyanként egymillió forintos állami támogatással alakították ki. Majd alig két éve a 64 ágyas pszichiátriai osztály teljes, a 69 ágyas rehabilitációs osztály pedig részleges felújításon esett át. Teljesen átalakították, biztonságosabbá tették a kórház zártosztályát, valamint gerontopszichiátriai részleget alakítottak ki. A beruházásra 40 millió forintot a fenntartó Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) a vis maior keretéből adott, a fennmaradó 29 millió forintot az intézmény saját forrásából biztosította. A rendkívüli állami segélyt azt követően kapták, hogy 2015 nyarán az ombudsman határozottan azt kérte, zárják be a részleget, mert az alkalmatlan a betegellátásra. A látogatásáról készült jelentés sokkoló körülményekről írt: a zsúfolt osztályon a radiátorhoz kötözték ki a betegeket, beáztak a helyiségek, a mosdóból kifolyt szennyvíz több kórtermet elárasztott, orvossal alig találkoztak. Néhány hónappal később az lett újsághír, hogy októberben a zárt osztályon egy beteg megölt egy másikat, majd ugyanennek a részlegnek ablakából ugrott ki egy páciens.

Így osztják el a betegeket

A tervek szerint januárban és februárban a kőbányaiak a Nyírő Gyula Kórház Országos Pszichiátria és Addiktológiai Intézetbe (OPAI), míg a IX. XIX. kerületiek, valamint a péteriek és a gyömrőiek a fővárosi Jahn Ferenc, vagy a váci, ceglédi, illetve a kistarcsai kórházba kerülnek.

Szerző
Frissítve: 2019.01.14 13:39

Telitalálat az ötös lottón: valaki csaknem 4,2 milliárddal lett gazdagabb

Publikálás dátuma
2019.04.20 19:49
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A mostani összeg a játék történetének harmadik legnagyobb főnyereménye. Mutatjuk a nyerőszámokat.
Telitalálatos szelvényre bukkantak az ötös lottó 16. heti számsorsolásán, a nyertes 4 milliárd 194 millió 319 ezer 530 forinttal gazdagodott – közölte a Szerencsejáték Zrt. szombaton. A nyerőszámok: 14 (tizennégy), 21 (huszonegy), 53 (ötvenhárom), 60 (hatvan), 90 (kilencven). Nyeremények: 5 találatos szelvény 1 darab volt; nyereménye 4.194.319.530 forint; 4 találatos szelvény 50 darab, nyereményük egyenként 1.732.680 forint; 3 találatos szelvény 4097 darab, nyereményük egyenként 22.555 forint; 2 találatos szelvény 123.044 darab, nyereményük egyenként 1645 forint. A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a mostani összeg a játék történetének harmadik legnagyobb főnyereménye: 2003-ban egy ötös lottózó 5,092 milliárd forintot vihetett haza, majd 2015-ben egy másik szerencsés 5,049 milliárdot. A 2003-as győztes szelvényt az eddigi leghosszabb halmozódás előzte meg: 38 héten keresztül nem volt telitalálat. A Szerencsejáték Zrt. közleményében emlékeztetett arra, hogy korábban az ötös lottó heti számhúzásait havi rendszerességgel tárgynyeremény-sorsolás kísérte. Az 1957-től a hatvanas évek végéig tartó időszakban a legnagyobb értékű nyereménynek az öröklakás számított. Akkor összesen 505 lakást és 224 családi házat, üdülőt sorsoltak ki. Magyarország „legszerencsésebb nyaralótelepe” 1963-ban Balatonalmádiban volt, ahol minden tulajdonos a lottón nyerte az ingatlanát. A győztesek nem egyszer azt pingálták az üdülő táblájára: „nyer-telek”.
Szerző
Frissítve: 2019.04.20 20:37

Agymosó reklámokkal népszerűsítik az Origót a TV2-n

Publikálás dátuma
2019.04.20 16:03
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Más hirdetésekben bukkan fel a kormánypárti portált népszerűsítő képsor, a szintén a kabinethez közel álló hírcsatorna reklámjaiban.
Kevesebb mint egy másodpercig látható az Origo hirdetése az TV2 reklámblokkjaiban, ráadásul az is más hirdetésekbe ágyazva – szúrta ki a 444.hu egyik olvasója. Az ügy miatt a Momentum a Nemzetközi Média és Hírközlési Hatósághoz (NMHH) fordult, mivel úgy gondolják, hogy a tizedmásodpercekben mérhető reklám manipulatívan hathat a nézőkre.
A reklámtörvény valóban tiltja a tudatosan nem észlelhető reklámokat, a 2008. évi XLVIII. törvényben így definiálják: „olyan reklám, amelynek közzétételekor – az időtartam rövidsége vagy más ok következtében – a reklám címzettjére lélektani értelemben a tudatos észleléshez szükséges ingerküszöbnél kisebb erősségű látvány, hang- vagy egyéb hatás keltette inger hat”. 
Kérdés, hogy az NMHH, ami egyszer már jóváhagyta a TV2 hasonló – az MVM paksi atomerőművet propagáló - villantós reklámját, mit tesz ebben az esetben. A médiahatóság korábbi érvelése az volt, hogy a nézők tudatosan észlelték az MVM reklámszpotját, és jelentették be, tehát nem lehet szó tudat alatti észlelésről. Csakhogy a reklámtörvény a lélektani értelemben vett észlelést említi, ami nem csupán a villanás felismerését jelenti, de az is, ahogyan reagálunk a reklámra, ahogyan viszonyulunk hozzá. Egy 15-30 perces reklámról el tudjuk dönteni, hogy tetszik vagy sem, érdekes vagy érdektelen számunkra, de egy mosóporhirdetés közben felvillantott logóhoz, szlogenhez nem lehet ugyanígy viszonyulni.
A sors fintora, hogy 2014-ben az akkor még nem kormányhoz közeli Origo Tech rovata fejtette ki részletesen, mit lehet és érdemes elrejteni egy videó 25. képkockájában
Frissítve: 2019.04.20 16:12