A hétvégére sem csitult a nyugdíjutalási botrány

Publikálás dátuma
2019.01.13 20:31
Képünk illusztráció
Népszava
A Magyar Államkincstár és vele együtt a Fidesz is köti az ebet a karóhoz: állítják, a nyugdíjak utalása rendben megtörtént. Nincs adat arról, hány idős ember maradt pénz nélkül a hétvégére.
„A Magyar Államkincstár (MÁK) tájékoztatja a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülő ügyfeleit, hogy a bankszámlákra érkező nyugdíjak elutalása 2019. január 11-én megtörtént” – írta hétvégi közleményében a kincstár. Annak ellenére állította ezt, hogy nyugdíjasok sokasága szombaton és vasárnap is hiába várta bankja üzenetét járandósága megérkezéséről. Arról, hogy pontosan hányan nem jutottak nyugdíjukhoz a hétvégén sem, nincs pontos adat, hiszen a kincstár még a fennakadást is tagadja. A kaotikus helyzetről mindennél többet elárul az: több házaspár is jelezte, hogy egyikük megkapta a pénzét, társa pedig nem. Sokan annak sem örülhettek, ha péntek estére megjelent számlájukon a reggelre ígért nyugdíj: akinek nincs bankkártyája, az legkorábban a hétfői fióknyitás után juthat pénzéhez. Lapunk megkereste a MÁK sajtóirodáját, hogy megtudjuk, hányan nem kapták meg hétvégére a járandóságukat, ám a hivatal nem adott választ. A MÁK-hoz hasonlóan egyébként a Fidesz is tagadta, hogy nem érkezett volna meg időben a nyugdíj: a kormánypárt azt írta közleményében, hogy „az államkincstár a nyugdíjakat a jogszabálynak megfelelően a pénteki napon utalta.” Azon a magát idősbarátnak mondó Fidesz és a kincstár is nagyvonalúan túllépett: péntek reggel kellett volna utalniuk, nem pedig délután, a késlekedés pedig nyugdíjasok ezreit ijesztette meg, hozta nehéz, kényelmetlen helyzetbe. Az ijedtség már csak azért is nagy volt, mert – miként arról már írtunk – a kormány a szokottnál hamarabb fizette a december nyugdíjakat, így a januári járandóságok kifizetésének napjára sokan minden tartalékukat felélték. A történtek miatt az ellenzék bírálatok özönét zúdított a kormányra. A szocialisták még szombaton közleményben összegezték az Orbán-kormányok nyugdíjellenes lépéseit. Felhánytorgatták a magánnyugdíjpénztári megtakarítások elvételét, az Alaptörvényből „kifelejtett” nyugdíjhoz való jogot, és azt, hogy a nyugdíjprémiumot nem építik be a reálértéküket egyre inkább elvesztő nyugdíjakba. Ebbe a sorba illik az ellenzéki párt szerint az is, hogy a kormány már technikailag sem képes biztosítani kifizetési kötelezettségének teljesítését, miközben úgy tesz, mintha minden rendben lenne a nyugdíjátutalásokkal. Az MSZP úgy fogalmazott: „Az lenne a korrekt, ha a kormány haladéktalanul egy napi járandóságot számfejtene mindazoknak, akik nem kapták meg a pénzüket időben. Egy európai kormány ekként cselekedne!”   Szintén élesen bírálta a késedelmes nyugdíjutalás miatt a kormányt a DK. Azt írták, Orbán Viktornak és Varga Mihálynak bocsánatot kellene kérnie a nyugdíjasoktól. Erre reagálva a Fidesz közleményt adott ki: „Azok a Gyurcsányék hazudoznak és hergelik a nyugdíjasokat, akik kormányzásuk alatt elvettek egy havi nyugdíjat és sorozatos megszorításokkal nehezítették a nyugdíjasok életét. Az államkincstár a nyugdíjakat a jogszabálynak megfelelően a pénteki napon utalta, a postai kézbesítés is a megszokott rendben történik.” Itt érdemes megemlíteni, hogy még a botrány eltussolásának kommunikációja sem volt zökkenőmentes, mert miközben a Fidesz és az államkincstár tagadta a fennakadást, a botrányról csupán egy rövid hírben beszámoló kormánylap Magyar Idők „technikai problémákról” írt. Emlékezetes: már 2016 őszén úgy nyilatkoztak a nyugdíjkifizetésekben jártas szakemberek, köztük Barát Gábor, a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság korábbi vezetője, vagy Katona Tamás, a MÁK egykori elnöke, hogy az átszervezések, beolvasztások, az alacsony bérek és a létszámhiány miatt káosz jöhet a társadalombiztosításban.  

Szerdán indulnak a postások

Az összesen mintegy 2,7 millió nyugdíjas közül több mint egymillióan kapják banki átutalással a nyugdíjukat. A többieknek a postások viszik ki járandóságukat. Ezekben az esetekben a Magyar Államkincstár hétfőn indítja a kifizetést, így „a nyugdíjak készpénzben történő kézbesítését a Magyar Posta január 16-án, szerdán kezdi meg” az előre tervezett időpontban.

Frissítve: 2019.01.13 20:51

Lehűlés kezdődik szerdától, a hétvégére visszatér a télies idő

Publikálás dátuma
2019.02.20 06:20
Illusztráció/AFP fotó
A szerdai időjárás még mindig a tavaszt idézi, de szombaton és vasárnap hideg lesz.
Az előrejelzés szerint szerdán a ködfoltok feloszlását követően általában változóan felhős idő valószínű több-kevesebb napsütéssel. Az északkeleti határvidéken és az Alpokalja térségében néhol futó zápor előfordulhat. Az északnyugati szél megélénkül, helyenként meg is erősödik. A legmagasabb nappali hőmérséklet jobbára 9 és 14 fok között alakul. Késő estére -1 és +6 fok közé hűl le a levegő. A következő napokban még enyhe marad az idő, viszont szombaton és vasárnap hideg lesz, téliesre fordul időjárásunk. A napközbeni hőmérséklet akár 10-11 fokkal is visszaeshet, éjszakánként pedig helyenként kemény fagyokra kell számítani a jelenlegi prognózis alapján. 

Magukra hagyták a közszolgákat: csaknem 70 ezer ember nem tudja, mit hoz az új besorolás

Publikálás dátuma
2019.02.20 06:00
A márciusi bérpapírok tömeges felmondást hozhatnak
Fotó: MTI/ Kovács Tamás
Egyelőre sűrű köd borítja a kormányzati igazgatásról szóló, tavaly decemberben elfogadott törvény végrehajtását – ezt jelezték lapunknak több minisztériumból, háttérintézményből és kormányhivatalból is. Majdnem 70 ezer ember sorsa vált bizonytalanná. A jogszabály szerint ugyanis múlt péntekig a fenti kör minden munkahelyén el kellett volna készülni a listáknak, hogy az egyes dolgozók milyen besorolású álláshelyre kerülnek és ennek alapján mekkora lesz a bérük, de informátoraink szerint óriási a csend a hivatalokban. Ha készült is ilyen terv, azt egyelőre nem merik megmutatni a munkatársaknak, így azt sem lehet tudni, mindenki kap-e új kinevezést és a kormány ígéretének megfelelően 30 százalékos béremelést januártól visszamenőleg. A közszféra szakszervezetei szerint a megemelt munkaterhek miatt rengetegen várják a márciusi bérpapírjukat azzal a gondolattal, hogy ha nem kapnak annyi pénzt, amit tisztességesnek tartanak, tömegesen mondanak majd fel. Korábbi köztisztviselőkből és állami tisztviselőkből egységesen kormánytisztviselők lesznek a az állami a hivatalok munkatársai, amihez új kinevezési papírt kellene aláírniuk. A törvény szó szerint azt írja, 2019. február 15-ig a „jövedelem számításának módját a Kormány rendeletben állapítja meg”, de ilyen rendelet eddig nem jelent meg a Magyar Közlönyben.    Egyes forrásaink állítják, létezik ilyen jogszabály, de azt a kormány 2000-esnek minősítette, vagyis titkosította, ami ebben az esetben azt jelenti, hogy mindenhol csak a munkáltatók kapták meg, más nem férhet hozzá. Kormányzati tisztviselő ugyanis csak az lesz, akit írásban kineveznek és aláírásával igazolja, hogy elfogadta a felajánlott munkát és fizetést. Mivel a személyhez kötött béreket nem ismerik az érintettek, a törvény mellékletében olvasható bértáblákat bogarásszák. Ez alapján a legalacsonyabb besorolású minisztériumi kormánytanácsos bruttó 250 ezer forintot kereshet, de az ebbe a körbe sorolt közigazgatási államtitkár pénze akár 1 millió 900 ezer forintra is emelkedhet. A kormányhivatalokban kevesebbet lehet keresni. A kormánytisztviselők helyzete és munkavégzése az eddigi stabilitással szemben teljesen bizonytalanná és kiszámíthatatlanná vált, a terület munkavállalói számára „kardinális változásokat” hozott a kormányzati igazgatásról szóló törvény – fogalmazott lapunknak Kerekes Edit munkajogász. A szakember szerint ezzel kiüresednek a kormánytisztviselők korábbi kedvezményei, most például sorra kap olyan jelzéseket, hogy a hivatali dolgozók szabadsága és pótszabadsága együtt nem éri el a munka törvénykönyve alá esők szabadságának mértékét, de az érintettek közül sokan nehezményezik azt is, hogy az életkor alapján mostantól nem lehet feljebb lépni, megszűnik az automatikus átsorolás rendszere, a tapasztalat sem számít. A Baranya Megyei Liga Szakszervezet (BMLSZ) elnökeként is tevékenykedő jogász versenyszférában szerzett tapasztalatai azt mutatják, ha egy cég átalakítja a belső szabályait, az mindig hoz egy természetes lemorzsolódást, tehát nem kizárt, hogy a kormány is ilyen formában akar további létszámcsökkenést elérni. Csakhogy egy vállalat vezetése többnyire akkor nyúl ehhez az eszközhöz – tette hozzá a munkajogász -, ha minőségi cseréket akar elérni egyes posztokon, míg a kormánytisztviselők körében ezzel a törvénnyel megszűnt minden garancia, hogy a több tudás illetményemelést hoz a magukat továbbképző alkalmazottak számára. Kerekes Edit úgy látja, hogy az új jogszabály csökkenti a hivatalokban dolgozók motivációját a minőségi munkavégzésre. Az is hozzátartozik az értékeléshez, hogy az új jogszabály tele van ellentmondásokkal, ilyen például a márciusi bérkifizetést követően aláírandó kinevezési okmány kérdése is – tette hozzá. A törvény végrehajtási rendeletei közül egyedül a szabadságmegváltást szabályozó rendeletet jelentette meg eddig a kormány a múlt hét szerdáján. A korábbi jogviszony alapján járó napokat ugyanis a dolgozók nem hozhatták át erre az évre, a ki nem vett tavalyi szabadságok megváltásának összegét március 15-ig ki kell fizetni az érintetteknek. A kinevezések és a béremelések szempontjairól megkérdeztük a Miniszterelnökséget is, amelynek feladata lenne a szabályok kidolgozása, de kérdéseinkre nem kaptunk választ.  
Frissítve: 2019.02.20 06:00