A hétvégére sem csitult a nyugdíjutalási botrány

Publikálás dátuma
2019.01.13 20:31
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
A Magyar Államkincstár és vele együtt a Fidesz is köti az ebet a karóhoz: állítják, a nyugdíjak utalása rendben megtörtént. Nincs adat arról, hány idős ember maradt pénz nélkül a hétvégére.
„A Magyar Államkincstár (MÁK) tájékoztatja a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülő ügyfeleit, hogy a bankszámlákra érkező nyugdíjak elutalása 2019. január 11-én megtörtént” – írta hétvégi közleményében a kincstár. Annak ellenére állította ezt, hogy nyugdíjasok sokasága szombaton és vasárnap is hiába várta bankja üzenetét járandósága megérkezéséről. Arról, hogy pontosan hányan nem jutottak nyugdíjukhoz a hétvégén sem, nincs pontos adat, hiszen a kincstár még a fennakadást is tagadja. A kaotikus helyzetről mindennél többet elárul az: több házaspár is jelezte, hogy egyikük megkapta a pénzét, társa pedig nem. Sokan annak sem örülhettek, ha péntek estére megjelent számlájukon a reggelre ígért nyugdíj: akinek nincs bankkártyája, az legkorábban a hétfői fióknyitás után juthat pénzéhez. Lapunk megkereste a MÁK sajtóirodáját, hogy megtudjuk, hányan nem kapták meg hétvégére a járandóságukat, ám a hivatal nem adott választ. A MÁK-hoz hasonlóan egyébként a Fidesz is tagadta, hogy nem érkezett volna meg időben a nyugdíj: a kormánypárt azt írta közleményében, hogy „az államkincstár a nyugdíjakat a jogszabálynak megfelelően a pénteki napon utalta.” Azon a magát idősbarátnak mondó Fidesz és a kincstár is nagyvonalúan túllépett: péntek reggel kellett volna utalniuk, nem pedig délután, a késlekedés pedig nyugdíjasok ezreit ijesztette meg, hozta nehéz, kényelmetlen helyzetbe. Az ijedtség már csak azért is nagy volt, mert – miként arról már írtunk – a kormány a szokottnál hamarabb fizette a december nyugdíjakat, így a januári járandóságok kifizetésének napjára sokan minden tartalékukat felélték. A történtek miatt az ellenzék bírálatok özönét zúdított a kormányra. A szocialisták még szombaton közleményben összegezték az Orbán-kormányok nyugdíjellenes lépéseit. Felhánytorgatták a magánnyugdíjpénztári megtakarítások elvételét, az Alaptörvényből „kifelejtett” nyugdíjhoz való jogot, és azt, hogy a nyugdíjprémiumot nem építik be a reálértéküket egyre inkább elvesztő nyugdíjakba. Ebbe a sorba illik az ellenzéki párt szerint az is, hogy a kormány már technikailag sem képes biztosítani kifizetési kötelezettségének teljesítését, miközben úgy tesz, mintha minden rendben lenne a nyugdíjátutalásokkal. Az MSZP úgy fogalmazott: „Az lenne a korrekt, ha a kormány haladéktalanul egy napi járandóságot számfejtene mindazoknak, akik nem kapták meg a pénzüket időben. Egy európai kormány ekként cselekedne!”   Szintén élesen bírálta a késedelmes nyugdíjutalás miatt a kormányt a DK. Azt írták, Orbán Viktornak és Varga Mihálynak bocsánatot kellene kérnie a nyugdíjasoktól. Erre reagálva a Fidesz közleményt adott ki: „Azok a Gyurcsányék hazudoznak és hergelik a nyugdíjasokat, akik kormányzásuk alatt elvettek egy havi nyugdíjat és sorozatos megszorításokkal nehezítették a nyugdíjasok életét. Az államkincstár a nyugdíjakat a jogszabálynak megfelelően a pénteki napon utalta, a postai kézbesítés is a megszokott rendben történik.” Itt érdemes megemlíteni, hogy még a botrány eltussolásának kommunikációja sem volt zökkenőmentes, mert miközben a Fidesz és az államkincstár tagadta a fennakadást, a botrányról csupán egy rövid hírben beszámoló kormánylap Magyar Idők „technikai problémákról” írt. Emlékezetes: már 2016 őszén úgy nyilatkoztak a nyugdíjkifizetésekben jártas szakemberek, köztük Barát Gábor, a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság korábbi vezetője, vagy Katona Tamás, a MÁK egykori elnöke, hogy az átszervezések, beolvasztások, az alacsony bérek és a létszámhiány miatt káosz jöhet a társadalombiztosításban.  

Szerdán indulnak a postások

Az összesen mintegy 2,7 millió nyugdíjas közül több mint egymillióan kapják banki átutalással a nyugdíjukat. A többieknek a postások viszik ki járandóságukat. Ezekben az esetekben a Magyar Államkincstár hétfőn indítja a kifizetést, így „a nyugdíjak készpénzben történő kézbesítését a Magyar Posta január 16-án, szerdán kezdi meg” az előre tervezett időpontban.

Frissítve: 2019.01.13 20:51

Röpködnek a százmilliók miután patkányirtó céget váltott a főváros, csak a kártevő egyre több

Publikálás dátuma
2019.04.25 06:00

Fotó: Shutterstock
Az állami szervek nem mondják meg, mennyivel nőtt a fővárosban a rágcsálók száma, közben jókora közpénz-pocsékolás készül a háttérben.
Furcsa módon az ellenzékre mutogat a Fidesz képviselője, amiért a kormányoldal több képviselője nem érkezett meg a fővárosi közgyűlés közbeszerzési bizottságába, hogy megszavazzon plusz 300 millió forintot (a részleteket lásd: később) a budapesti patkánymentesítéssel tavaly megbízott RNBK konzorciumnak. Pedig pont a fideszes városatyák távolmaradása miatt nem sikerült napirendre venni a javaslatot. Ez azonban nem tartotta vissza Bácskai Jánost attól, hogy kijelentse: „az ellenzéki képviselők felelőtlen viselkedése miatt” nem született döntés egy azonnali, rendkívüli patkányirtásól. Sőt, Ferencváros fideszes polgármestere egészen le is szűkítette a felelősök körét, mondván: személyesen Karácsony Gergely zuglói polgármester, főpolgármester-jelölt felelőssége, amiért az „meggyőzte a képviselőtársait” arról, hogy ne szavazzák meg a szerződésmódosítást. Az ügyben Trippon Norbert, a bizottság MSZP-s elnöke jövő hét keddre rendkívüli ülést hívott össze, egyben kezdeményezte, hogy ezúttal nyíltan tárgyalják meg a főváros javaslatát, az előterjesztő ugyanis zárt tárgyalást kért. Az ellenzék egyébként régóta nehezményezte azt a különös eljárást, amivel a főváros patkánymentességét 47 éven át biztosító Bábolna Bio Zrt.-től tavaly nyáron elvették a feladatot. A cégnek közbeszerzésen aláígérő négy vidéki vállalkozásból álló konzorcium évi 260 millió forintért vállalta a kártevőállomány likvidálását - tavaly nyáron. És decemberben már 650 milliós pluszkeretet szavazott meg a közgyűlés kormánypárti többsége, mondván: időközben elszaporodtak a patkányok. Ráadásul furcsa módon a decemberi közgyűlésen a kormányoldal még az ügy sürgősségére hivatkozva szavazta meg az említett pluszkeretet, ennek ellenére a főváros négy hónapot várt, és most próbál szerződést módosítani a konzorciummal. Ez a patkányok életciklusa ismeretében minimum ráérősnek minősíthető.    Karácsony Gergely sajtótájékoztatóján érthetetlennek nevezte, miért vonta el a főváros a feladatot a Bábolna Bio-tól. Egyúttal felszólította a kormányt, hogy valljon színt: mekkora közegészségügyi problémát jelent a patkányok elszaporodása Budapesten. Azt ugyanis egyelőre nem tudni, mennyivel nőtt a fővárosi patkánypopuláció - erről csak a kormány, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó Nemzeti Népegészségügyi Hivatalnak (NNH) rendelkezik hiteles információval. A hivatal azonban hallgat. Kerestük a fővárost, de nem válaszolt. A helyzet sajátossága, hogy a kormány és az ellenzék egyaránt érdekelt a „patkányinvázióban”. A kártevők elszaporodása egyrészt muníciót ad a tarlósi városvezetéssel szemben, a kormányoldal pedig a fertőzöttség terjedésére hivatkozva akar idén 300 millió forintot költeni (a 650 nmilliós keretből) patkányirtására (a 2019-re vonatkozó szerződés 260 millió forintról szólt). Mindezt úgy, hogy a Bábolna Bio Zrt. még decemberben levelet írt a fővárosi képviselőknek, jelezve, hogy tartja a közbeszerzésen tett ígéretét, és 235 millió forintért megoldja a problémát. Abban mindenki egyetért: a helyzet valamelyest romlott, a kérdés csak az, mennyivel. A főváros évtizedekig patkánymentes volt, ez ezt jelenti, hogy az épületek 1-2 ezrelékében érzékelték rágcsálók jelenlétét. Hét éve, még a „bábolnás” időszakban megindult a populáció lassú növekedése, ám az említett szint alatt maradt. Az utóbbi időszakban viszont megszaporodtak az észlelések, sokszor olyan helyen bukkantak fel a rágcsálók, ahol korábban évtizedekig nem látták őket. A RNBH konzorcium vezetője, Reisinger Mátyás viszont korábban lapunknak azt nyilatkozta: tavaly őszre a rágcsálók állománya számottevően növekedett. Szerinte ennek természetes okai voltak: a hosszú száraz ősz, a fővárosi lakosság vízhasználati szokásainak a változása. Azt a közkeletű vélekedést ugyanakkor hárította, hogy a tavaly nyáron levezényelt szolgáltatóváltás szerepet játszott volna a fővárosi rágcsáló-populáció erősödésében.
Frissítve: 2019.04.25 06:00

Nem tudja kifizetni a 2 milliós bírságot, a Facebookon kalapozik Márki-Zay

Publikálás dátuma
2019.04.24 21:03
Márki-Zay Péter
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Három perben is jogerősen elmarasztalták Hódmezővásárhely polgármesterét, aki állítása szerint saját zsebből nem tudná rendezni a költségeket.
Facebookon kér támogatást Márky-Zay Péter, akit kedden, jó hírnév megsértése miatt három perben is elmarasztalt a szegedi bíróság. A hódmezővásárhelyi városvezető szerint összesen 2 millió forintot, na és a perköltségeket vasalnák be rajtuk, ami családjának három havi teljes bevételét jelenti – és amit ki sem tudnának fizetni. A polgármester bejegyzésében megosztotta számlaszámát, ahova – a hozzászólások alapján – már érkeztek is felajánlások. 
Hódmezővásárhely vezetője külön posztban számolt be az elvesztett perek hátteréről. Mint ebben írja, a sorozatos pereskedés célja szerinte a teljes ellehetetlenítés, idő, energia, pénz tekintetében egyaránt.  Beszámolója szerint:
1. Az első perben egy építési vállalkozó perelte be Márki-Zayt, akiről (a polgármester szerint) még az elsőfokú bírói döntés is elismerte, hogy saját ingatlanvásárlásának is maga volt az ingatlanbecslője. „A másodfok az ítéletet megerősítve immár ezt a dokumentumokkal igazolt tényt is vitatja és, továbbra is a vállalkozó jó hírnevének megsértésének tartotta, hogy ezt én kifogásoltam - 500.000 Ft sérelemdíjat ítéltek meg neki, plusz perköltségeket.” - fogalmazott a városvezető. 2. A hódmezővásárhelyi kórház szintén a jó hírnevének megsértéséért perelte a polgármestert, kampánybeszédében elmondott véleményéért. („a „ha önök bemennek a hódmezővásárhelyi kórházba, az életüket kockáztatják” ), a bíróság itt 800 ezer forintos sérelemdíjat ítélt meg. 3. Egy magánszemély azért perelte be a polgármestert, mert Márki-Zay korábbi városvezetés lakásértékesítési gyakorlatát kritizálva azt mondta, hogy az illető és két gyermeke által beszerzési ár alatt megvásárolt három lakás esetében felmerül a hűtlen kezelés gyanúja is. „A bíróság most kimondta, hogy (...) becsületét az elsőfokú ítélettel szemben nem sértettem meg, de a jó hírnév sérelmét fenntartotta, a kért 2 milliós és első fokon megítélt 1 milliós sérelemdíjjal szemben 700.000 forintot ítélt meg, ami még így is érthetetlenül magas összeg, különösen annak fényében, hogy a konkrét ügyben azóta hűtlen kezelés gyanújával feljelentés is született - olvasható Márky-Zay bejegyzésében.
A polgármester hangsúlyozta, a szegedi bíróság ítéletei ügyében a Kúriához fordulnak, ezt követően pedig akár az Európai Bírósághoz is elmennek. Hozzáteszi, „Mindez évekig tarthat és nagyon sokba kerül, de számomra elfogadhatatlan, perekkel korlátozzák a szabad véleménynyilvánítást és elhallgattatják azokat, akik feltárják a visszaéléseket”.