Dobbantásra készülnek

Egy legalábbis tetszetős elmélet szerint a populizmus azért indult világhódító útjára az elmúlt esztendőkben, mert a hagyományos jobb- és baloldali formációk ideológiailag mostanra kiüresedtek. Tanúi lehettünk annak, hogy kormányon éppen szocdemek hajtottak végre neoliberális gazdaságpolitikai fordulatot, ahogyan az is előfordult, hogy konzervatív vezetők helyeztek hangsúlyt szociális szempontokra intézkedéseik során. A kompetitív pártok szavazatmaximálásra törekvő képviselői, helyezkedjenek el a politikai spektrum bármely szegmensében, többnyire nem ideológiák foglyaként, hanem reálpolitikusként viselkednek.

Mivel a tradicionális jobb-, illetve baloldal ennél fogva kvázi megkülönböztethetetlenné vált egymástól, a politikai váltógazdaság logikája szerint a választók a fősodortól elfordulva újabban az elitellenességet hirdető szélsőséges erőket favorizálják. Míg azonban Nyugat-Európában a fenti szituációt sokszor marginális helyzetben vegetáló pártocskák igyekeznek a maguk javára fordítani, az egykori szovjet blokk országaiban nem ritkán kormányzati pozícióban lévő formációk vezetői kacérkodnak a populizmussal.

Utóbbi tény különös jelentőségre tesz szert most, hogy január elsejétől Románia tölti be az Európai Unió soros elnökségét. A helyzet pikantériája, egyúttal a pártok ideológiai kiüresedésének újabb bizonyítéka, hogy a bukaresti kabinet mögött álló Szociáldemokrata Pártnak éppúgy súlyos gondjai támadtak a jogállamisággal, ahogyan a szélsőjobbra tolódott magyar kormánypártnak. A renitens román szocdemek azonban egyelőre az EP-ben ülő szocialista pártcsalád jótékony védelmét élvezik, miként a Fidesz is bizton számíthat az Európai Néppártra, ha a régóta esedékes uniós büntetőintézkedéseket kell blokkolni. Ellenben nincs ilyen szerencséje a radikálisok táborát erősítő lengyel Jog és Igazságosságnak, melynek demokráciarombolása miatt Varsót a brüsszeli vezetők úgyszólván elsőként ültették szégyenpadra.

Az Orbán-kabinet elleni 7-es cikkelyes eljárás élesítésének ügye alighanem színvallásra fogja kényszeríteni Viorica Dancila román miniszterelnököt: lojalitása erősebb-e saját pártjának strasbourgi szövetségeseihez, mint az általa másolt magyar kormányfőhöz? A bukaresti vezetők névlegesen a kontinens politikai kohéziójának erősítésére helyezik a hangsúlyt. De ha a májusi EP-választáson szignifikánsan megerősödnek a populista erők, és a szocialista frakció által biztosított védőernyő feleslegessé válik számára, Dancila ugyanúgy a mélyebb integrációt ellenzőkhöz csatlakozhat, ahogyan Orbán Viktor. Ebbe az irányba mutat Soros György szapulása a román kormánypárt vezetőjének részéről, illetve Orbán brazíliai vizitje. Geert Wilders saját bevallása szerint máris tárt karokkal várja a dezertőröket.

Rövidlátásról tanúskodik a fősodorhoz tartozó európai politikusok azon vélekedése, miszerint a renitensek megregulázásának legjobb módja a pártcsaládon belül tartás. Fél év sem fog beletelni, és a szóban forgó politikai kalandorok úgyis a populizmus hívei között foglalnak majd helyet.