A menzát önmagában nem vállalták volna - megszólalt a Gundel ügyvezetője

Publikálás dátuma
2019.01.14. 08:22

Fotó: Szalmás Péter
Peter Knoll igazolta sokak gyanúját: a patinás étterem Orbán Viktor menzájával épp csak nem bukik, a profitot pedig a Miniszterelnökség protokoll-rendezvényeivel akarják bezsebelni.
"Teljesen sokkoló volt." Ezt mondta a Gundel étterem ügyvezetője, Peter Knoll azokra a reakciókra, amelyek az általuk üzemeltetett miniszterelnökségi menza árainak hírét övezték. A német vendéglátóipari szakember a 24.hu portálnak adott interjút, amelyből kiderült, a cég több ezer felháborodott üzenetet, kommentet és telefonhívást kapott a múlt héten.

Az interjúban Knoll elárulta, amit persze a többség már enélkül is sejtett, hogy a Gundel elsősorban nem a Karmelita kolostorban működő menza miatt indult el az állami pályázaton: "most mindenki a menzáról beszél, de ez a szolgáltatás számunkra csak egy nagyobb megbízás része volt. A menza maga is vállalható, nem bukunk rajta, de hogy mennyit lehet keresni vele, az üzleti titok. A profit a rendezvény-cateringen van. Ha csak a menzára írták volna ki a pályázatot, nem indultunk volna el rajta." Az ügyvezető később ki is fejtette, hogy a jövőben szeretnének minél több protokolleseményt kiszolgálni, a megfelelő költségért.

Megkerülhetetlen téma volt, hogy miből adódik a Miniszterelnökségen működő konyha és a városligeti "anyaétterem" döbbenetes árkülönbsége (a somlói galuska például a Várban 260, a Gundelben 2700 forint). "A különbséget a helyszín, a séf, az alapanyagok és az ételek elkészítése, tálalása adja" - válaszolta a felvetésre Knoll, aki példákat is említett, többek közt, hogy a Gundelben gyönyörű környezetben, felszolgálók szolgálnak ki és Zsolnay készlettel terítenek.

Peter Knoll egyébként az interjúban leszögezte, az ő döntése volt, hogy milyen árakon kínálják az ételeket a Miniszterelnökségen, de hozzátette, figyelembe vette azt is, hogy azok, akik ott esznek, korábban a Parlamentben dolgoztak, vagyis "vannak bizonyos elvárásaik az ebédjükkel kapcsolatban", utalva ezzel alighanem az Országház szintén legendásan olcsó (a képviselői fizetésekhez mérve pláne) étkezdéjére.




Szerző

Hamisnak tűnő parfümöket árverezett el a NAV

Publikálás dátuma
2019.01.14. 07:30

Fotó: Konyhás István
Hárommillió forintért vásárolt parfümöket egy férfi a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyik árverésen. Állítja, az illatszerek nem eredetiek. Visszalépni nem tud, és átvenni, eladni sem meri a kölniket.
Családi vállalkozásban illatszerek forgalmazásával foglalkozik az a mikepércsi férfi, aki 2017-ben licitált egy internetes NAV-árverésen meghirdetett 657 doboz parfümre, amelyeket – mint később kiderült – büntetőeljárásban, egy román kamionsofőrtől foglaltak le. Az adóhatóság annak rendje-módja szerint nyilatkoztatta a parfümök úgynevezett védjegy-jogosultjait, akik közül egy kivétellel mind úgy reagált, hogy a lefoglalt termék hamis. Egyedül egy spanyol cég mondta azt a magyarországi képviselőjén, egy szabadalmi és jogi irodán keresztül: a nekik bemutatott fényképek alapján „úgy gondolják, hogy azok eredetiek”. Így végül csak ezek a tételek kerültek kalapács alá. Ám amikor a férfi Budapesten át akarta venni a kikiáltási áron, összesen hárommillió forintért megszerzett néhány száz doboznyi terméket, azt tapasztalta, hogy azok jól láthatóan hamisak. Az egyik összehasonlított parfüm doboza például halványabb kék, mint az eredeti, mások a betűtípusok, más a dobozon lévő celofán ragasztása. A legjelentősebb különbség az, hogy az eredeti parfüm dobozán a gyári szám dombornyomású, az utánzaton sík, a dobozban lévő eredeti kölni üvegjébe a gyári szám bele van gravírozva, ezzel szemben az utánzaton egy öntapadós címkén van. A károsult – aki a licitálás előtt nem látta személyesen a termékeket, viszont telefonos érdeklődésére azt a választ kapta az adóhatóság illetékeseitől, hogy azok eredetiek – közölte: nem veszi át a jól láthatóan hamis termékeket, kéri vissza a pénzét, tekintsék semmisnek az adásvételt. A NAV azonban továbbra is azt állította, hogy a parfümök eredetiek, a pénzt nem fizették vissza, sőt, a tulajdon szerzés után illetéket is kiszabták.  A károsult több feljelentést is tett – hivatali visszaélés, csalás, iparjogvédelmi jogok megsértése miatt –, de eddig valamennyit elutasították azzal, hogy nincs bűncselekmény, hiszen maga a jogtulajdonos nyilatkozott arról: a parfümök eredetiek. A férfi ezt követően kereste meg Lupkovics György nyíregyházi ügyvédet, hogy segítsen érvényt szerezni igazának. – Sajnos egyetlen hatóság sem volt hajlandó összehasonlító vizsgálatot végezni. Azt is megtagadták, hogy szakértőként kirendeljék a parfümök kizárólagos magyarországi forgalmazóját, amelyik igazolhatta volna az eredetiséget, vagy épp ellenkezőleg, a termék hamis mivoltát – mondta lapunknak a jogi képviselő. Hosszas utánjárással végül sikerült kikérniük egy mintát az adóhatóságnál lévő csomagból, amit bevizsgáltattak: a feladatra a Toxikológiai Intézet egyik, jelenleg szakértőként dolgozó volt vezetőjét kérték fel, akinek személye, vizsgálata szerintük nem eshet kifogás alá. A szakértő nem a csomagolást vagy az üvegcsét, hanem az üvegben lévő folyadékot hasonlította össze az eredetivel, s megállapította, hogy a hamis példányokban az eredetihez képest 24 alkotóelem hiányzik, más összetevőknél pedig jelentősek az eltérések. Gondolnánk, hogy ezek után viszonylag könnyű lenne igazolni, hogy a termékek hamisítványok, a jogi útvesztők azonban olykor messzire vezetnek a valóságtól. Mivel a jogtulajdonos korábban azt állította, hogy a termékek eredetiek, a NAV erre az állításra hivatkozik. Az ügyvéd kereste a spanyol jogtulajdonost, azt kérve: vizsgálják meg a terméket és módosítsák a véleményüket, de még csak nem is válaszoltak.
A konkrét ügyhöz kapcsolódó kérdésekre nincs lehetőség választ adni, tekintettel az adózás rendjéről szóló jogszabály adótitokra vonatkozó szigorú rendelkezéseire – reagált megkeresésünkre az adóhatóság sajtóosztálya. Hozzátették: általánosságban elmondható, hogy a lefoglalások, valamint elkobzások, majd az ezt követő értékesítések folyamán több alkalommal is sor kerül a termékek eredetiségének vizsgálatára. Ha felmerül a gyanú, hogy a kérdéses termék szellemi tulajdonjogot sért, úgy a NAV haladéktalanul felveszi a kapcsolatot a jogtulajdonossal akinek az álláspontja mérvadó. Ha a jogtulajdonos a hozzájuk eljuttatott információk alapján úgy nyilatkozik, hogy a termék eredeti, úgy a véleményt a NAV elfogadja.
– Teljesen érthetetlen, hogy a hamisítás elleni küzdelem frontharcosa, a NAV, miért ragaszkodik a nyilvánvalóan hamis termékek forgalomba hozatalához, bűncselekmények elkövetéséhez – kommentálta mindezt Lupkovics György. Szavai szerint ügyfele azért is makacs, mert jól tudja, hogy ha átvenné a készletet, s ellenőriznék a NAV-osok, azonnal eljárást indíthatnának vele szemben hamis termékek forgalomba hozatala miatt. Az adóhatóság ráadásul arra sem hajlandó, hogy egyedileg igazolja a termékek eredetiségét, ha már ennyire biztosak benne, hogy azok – így viszont annak a mikepércsi férfinak kellene valamilyen módon igazolni a parfümök eredetiségét, aki biztos benne, hogy hamisak. Az ügyvéd elfogadja, hogy a NAV-ot is megtéveszthették, ám szerinte az eddig benyújtott vizsgálati eredmények fényében legalábbis kételkedniük illene a korábban kapott egymondatos „szakvélemény” hitelességében, s ügyfelével együttműködve tisztázni a felmerülő kérdéseket. Ha pereskedniük kell, az többe kerülne, mint a hárommillió forintos vételár, hisz egy-egy parfüm bevizsgálása és analízise 100 ezer forintra rúg.
Szerző
Témák
NAV hamisítás

A legszegényebb falvaktól von el a kormány

Publikálás dátuma
2019.01.14. 06:45

Fotó: Vajda József / Népszava
Lemondhatnak kiegészítő támogatásukról azok a kistelepülések, ahol nem vetnek ki iparűzési adót. Csakhogy sok helyen nincs kit megadóztatni.
Egy zalai kistelepülés jegyzője hívta fel a minap kétségbeesve Szabó Gellértet, a Bács-Kiskun megyei Szentkirály polgármesterét, a Magyar Faluszövetség elnökét. Elmondta: falujuk nem vetett ki helyi iparűzési adót, mert nem náluk működik vállalkozás, nincs aki fizessen. Az alacsony adóerő-képességükre tekintettel a korábbi években mindig kaptak kiegészítő támogatást, idén azonban e soron nulla forint szerepel.   "Magyarázat a Belügyminisztériumtól érkezett: ha egy településen nem vetnek ki iparűzési adót, ott a költségvetési törvény lakosonként 12.500 Ft vélelmezett adóerőképességgel számol. Azok a települések viszont kiegészítő támogatásban részesülnek, ahol van iparűzési adó, de annak mértéke nem haladja meg a lakosonkénti 10.000 forintot. 2018-ban 367 olyan település volt, ahol nem szabtak ki iparűzési adót. Az elvonás sokszor épp a legszegényebb falvakat sújtja, hiszen rengeteg olyan település akad, ahol, ha megszakadnának, akkor sem tudnának iparűzési adót kivetni, mert egyszerűen nincs működő vállalkozás. Tény viszont az is: megannyi településen afféle túlélési trükként használják az adómentességet. Azért nem szabnak ki iparűzési adót, hogy ezzel vonzóvá váljanak a vállalkozások számára, amelyek székhelyként oda bejelentkezve fizetik a járművek utáni súlyadót, aminek 40 százaléka helyben marad."    Ezt a megoldást választották például a Máltai Szeretetszolgálat védőszárnyai alá vont Tarnabodon, ahol zömmel közmunkából élnek a helyiek, és nem lenne kit megadóztatni. Pető Zoltán polgármester lapunknak elmondta: a tavalyihoz képest ők idén 1,1 millió forinttal kevesebb állam hozzájárulással számolhatnak az IPA-mentesség miatt. Az ide bejelentkezett cégek által fizetett súlyadóból náluk maradó bevétel viszont ennek két-háromszorosa: ha ezt is elveszítenék, az érzékenyen érintené a költségvetésüket. Volt, aki az elvonást úgy jellemezte: nem elég szegénynek lenni, annak is kell látszani. Köteles László, Komlóska polgármestere szerint ez is csak egy újabb, a kistelepüléseket érintő megszorítás, amivel az állam végleg ki akarja üresíteni az önkormányzatokat. Beszédes adat, hogy az ezer fő alatti településeket alanyi jogon évente 5 millió forinttal támogatja az állam a közfeladatok ellátására, ha pedig óvodát, bölcsődét, szociális szolgálatot is működtetnek, ezt további 5-7 millióval egészítik ki. Közel ezer ilyen falu van, ezekre egy évben nagyjából mindössze 11-13 milliárd forintot, vagyis alig négy kilométernyi autópálya árát költi az állam. A zempléni polgármester szavai szerint ebből is látszik, hogy a Modern Falvak program csak lózung, a kormány semmit nem tesz azért, hogy a kistelepülések hosszú távon is életképesek maradjanak. Noha az IPA-mentességgel „ügyeskedő” kistelepülések azért kénytelenek trükközni, mert kevés az állami támogatás, a költségvetési lyukakat pedig valamivel be kell tömni, tény az is: ez a megoldás igazságtalan állapotokat teremt.
Mint azt Szabó Gellért, a faluszövetség elnöke elmondta, az adómentes faluba bejelentett cégek valójában egy másik településen működnek, ott használják az utat, infrastruktúrát, miközben nem fizetnek semmit. Ez pedig felborítja az egyensúlyt, nélkülözi az igazságosságot és a szolidaritást, mert egyes önkormányzatokat kivételezett helyzetbe hoz, másokat viszont aránytalanul sújt. Emiatt – az elnök szerint – legalább részben érthető az állam szándéka, hogy az IPA-mentes önkormányzatokat helyi adó kivetésére ösztönözze. Az már más kérdés, hogy arról nem rendelkezik a támogatást megszüntető kabinet: mi tegyenek ott, ahol nincs kire adót kivetni és még a kompenzációt is elvonják.
Szerző
Frissítve: 2019.01.14. 14:13