Kritikus állapotban a megkéselt polgármester

Publikálás dátuma
2019.01.14. 09:11

Fotó: MICHAL FLUDRA / NURPHOTO
Pawel Adamowiczot vasárnap este egy jótékonysági célú rendezvényen támadták meg. A politikust újra kellett éleszteni.
Kritikus az állapota Gdansk független polgármesterének, akit vasárnap késelt meg egy férfi egy jótékonysági eseményen. Pawel Adamowiczot kora hajnalban műtötték meg. A sebészeti beavatkozást végző Tomasz Stefaniak hajnali fél 3-kor lépett az újságírók elé, s közölte, a polgármester életben van, de „nagyon, nagyon súlyos az állapota”. Adamowicz vasárnap vett részt a „Karácsonyi Jótékonysági Nagy Zenekar” általszervezett eseményen. Ez a csoportosulás évről évre szervez koncerteket, s kórházak felszereltségének javítására gyűjt pénzt. Beszámolók szerint a támadó, a 27 éves Stefan W. a pódiumhoz rohant, többször a polgármesterbe szúrt, majd magához ragadta a mikrofont és azt közölte, „ártatlanul ültem a börtönben, a Polgári Platform megkínzott, ezért kellett Adamowicznak meghalnia”. Pawel Adamowicz ugyanis korábban a Polgári Platform, jelenleg ellenzéki párt politikusa volt, most azonban Gdansk független polgármestere. A merénylő a média képviselőjének adta ki magát, így juthatott be az eseményre – közölte Karina Kaminska rendőrségi szóvivő. A támadót végül a rendőrség tette ártalmatlanná. A férfit 2014-ben ítélték el rablás miatt. Öt és fél éves börtönbüntetésre ítélték. Összesen 15 ezer lengyel zloty értékben rabolt, a tárgyalásán bűnösnek vallotta magát – közölte az Onet portálja. Adamowiczot a merénylet után az Egyetemi Klinikai Központba szállították, ahol megműtötték. Az operáció öt órán át tartott. Mint a beavatkozást végző orvos rövid sajtóértekezletén elmondta, a következő órák döntőek lesznek a polgármester állapota szempontjából. „Imádkozzanak érte” – hangoztatta. Aleksandra Dulkiewicz, Gdansk polgármestere köszönetet mondott az emberek támogatásáért. Egyúttal véradásra kérte a helyieket. A rendőrség a Twitteren annyit közölt: semmi sem utalt a készülő merényletre. A vasárnapi események felkavarták a lengyel társadalmat, s többen úgy vélik, az emberek lelkének megmérgezéséhez vezet az, ha a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt maga is gyűlöletet gerjeszt. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, a Polgári Platform volt vezetője, aki 2015-ig hazája miniszterelnöke volt, arra kérte az embereket, imádkozzanak Adamowiczért. Andrzej Duda lengyel államfő, a PiS politikusa a Twitteren azt írta, politikailag ugyan nem egyezett a véleményük a polgármesterrel, de most „feltétel nélkül vele vagyok”. A vasárnapi eseményt szervező segélyszervezet alapítóját, Jerzy Owsiakot többször támadta a katolikus egyház és a Jog és Igazságosság kormánypárt, mert szerintük „túl politikai színezetű” eseményt szervez, s „csak a pénzt herdálja”. A szervezet a kormányellenesek jelképéé vált. Népszerűségét mutatja, hogy 2018-ban 126 millió zlotyt (29 millió euró) gyűjtött jótékony célra, míg 2015-ben még csak 50 millió zlotyt (12 millió euró). Owsiak egy ízben azt közölte, ma már oda jutott az ország, hogy egy jótékonysági akciót sem tud értékelni. A támadás után pedig kijelentette: „Ne tegyünk ilyet. Szeressük egymást, lengyelek”. 
Frissítve: 2019.01.14. 15:08

"Orbán, Putyin és Trump önmagának dolgozik, gazdagodni akarnak" - interjú Jason Stanley amerikai filozófussal

Publikálás dátuma
2019.01.14. 08:30

Fotó: Arnold Gold / Yale University
A nagy nemzetközi vállalatok és az oligarchák húznak hasznot abból, ha szétverik a környezetet védő, illetve a munka világát szabályozó nemzetközi megállapodásokat – hangsúlyozta lapunknak Jason Stanley amerikai filozófus.
- A New York Times karácsonyi számának Magyarországról szóló cikke a következőket idézte az Ön könyvéből: „Ha a kormányzás során az etnikai csoporthoz és a mitikus múlthoz való hűség ütőkártya az igazsággal és a más véleményen levő emberek tiszteletével szemben, akkor az fasiszta ideológia és fasiszta politikai taktika alkalmazását jelenti a hatalom megszerzése és megtartása érdekében.” Nem túl erős ez az állítás? Ami történetesen Magyarországot illeti, Orbán Viktor és hívei azzal érvelnének ennek ellenében, hogy demokratikus választás révén tettek szert alkotmányozó többségre.     - Azt hiszem, a demokrácia nem csak a választási rendszert jelenti. Úgy értem, ha megkérdezi az észak-koreaiakat, 100 vagy 99 százalékuk a kedves vezetőre szavaz. Autoriter társadalmakban az autoriter vezetők nagyon népszerűek. A demokrácia a választási rendszeren túl egyfajta kultúra is. Az igazság tiszteletének a kultúrája, a többpártrendszer melletti elkötelezettség. A demokrácia központi eleme az ellenzéki pártok tisztelete, az, hogy egyáltalán létezik tevékeny ellenzéki párt. A totalitárius rendszer kialakulásának fontos szakasza az, amikor megjelenik a többi párt felett álló egyik párthoz, a többpártrendszer fölött álló párthoz való hűség. Ebben az értelemben Magyarországon már nincs valódi többpártrendszer, tehát az ország nem valódi demokrácia. Pusztán a szavazás és a szavazattöbbség még nem demokrácia. Olyan többpártrendszerre van szükség, ahol a különböző nézetek egyforma tiszteletet élveznek. Ahol a politikát a különböző szemléletek közötti kompromisszum révén alakítják ki. És ennek a magva az igazság tisztelete.  - Populista hullámot tapasztalunk mind Európában, mind az Egyesült Államokban. Mi ennek a jelenségnek az alapvető oka?    - Részben az, hogy az emberek nagyrészt elfeledték a második világháború tanulságait, részben pedig az, hogy soha nem is szembesültek igazán ezekkel a tanulságokkal. Szerencsére - és nem meglepő módon - Németországban még őrzik a liberális normákat. De látjuk, hogy Ausztria például csúszik vissza, mert igazán soha nem nézett szembe a múltjával. És Kelet-Európában sem gondoltak bele az emberek a második világháború velejáróiba, mert ott a szörnyűséges autoriter kommunista rendszer alakult ki, és azzal szemben a nacionalizmus éppenséggel alternatíva lehetett, nem olyasmi, amivel szembe kell nézni. Ez a politikai jelenség, ami egyébként nem csak Európában, hanem Indiában, Izraelben, az Egyesült Államokban is érzékelhető, tehát végigsöpör a világon, nem tiszta fasizmus, mert hiányzik annak alkotóelemei közül az erőszakos hatalomgyakorlás - bár néhány ilyen politikus, mint például Jair Bolsonaro brazil elnök, azért flörtöl az erőszakkal. Lényegében mindenesetre elutasítják a fasizmust, helyette más mechanizmusokat alkalmaznak az elnyomáshoz, és már ez is haladás a múlthoz képest, a fasizmustól való megkülönböztető jegy.     - Európában ez a populista hullám leginkább az euroszkeptikus nézetekben jelenik meg.  - Nem szeretem a populizmus szót. Nincs értelme. Minden olyasmi értelmetlen, ami egy kalap alá veszi Adolf Hitlert és Bernie Sanderst, számomra nem mond semmit. Nem hiszem, hogy a populizmus jelent bármit is. Amiről szó van, az az ultranacionalizmus. Olyan ideológia, amely bizonyos értelemben emlékeztet az olasz fasizmusra.      - Mindenesetre EU-ellenes jelenséggel állunk szemben. Ez akkor most az általunk eddigi ismert globalizmus vége?    - Abszolúte nem, ellenkezőleg, nem a vége, hanem éppenséggel az alapja. Egyébként nem szeretem a globalizmus szót sem. Inkább azt mondanám, hogy ez az EU-ellenes hullám magának a kapitalizmusnak jelenti az alapját. Hiszen ki áll emögött az ultranacionalista mozgalom mögött? Az Economist Jair Bolsonarót dicsőíti, a Wall Street Journal szintén. Ki húz ebből hasznot? Például a Brexitből is? A multinacionális vállalatok és az oligarchák. Az jelent hasznot a számukra, ha nincsenek olyan nemzetközi megállapodások, amelyek szabályozzák a környezetet és a munka világát. Ha nem lehet megkötni ezeket a nagy EU-megállapodásokat. Ezek a szabályozások terhet jelentenek. Tehát a nemzetközi kapitalizmus erői állnak az ultranacionalista mozgalmak mögött. Az EU olyan keretet jelent, ami lehetővé teszi a szabályozást. Jair Bolsonaro pedig azt az ígéretet hordozza, hogy ki lehet irtani az esőerdőt.      - Ki tudja ezzel szemben felvenni a harcot?    - Sajnos olyan hatalmas pénz lehetősége van benne a környezet tönkretételében, a fosszilis energia felhasználásában, az agrobizniszben, hogy ezek nagyon jelentős gazdasági erők. Hogy ki fog harcolni a klímáért, a szabályozott munkaviszonyokért, az egészségügyért és az élelmiszerbiztonságért? Nos, ha rászedik az embereket a nacionalizmussal, akkor azok el fogják adni a gyermekeik jövőjét a nemzeti büszkeségért.      - Megállítható-e ez a hullám a májusi európai parlamenti választáson?    - Nem tudom. A gond az, hogy ezek a mozgalmak általában alulteljesítenek a közvélemény-kutatások során. Országonként, egyenként kell megnézni. Bajorországban például kellemes meglepetést okozott, hogy az AfD-nek nem sikerült áttörést elérnie. Úgy tűnik, hogy Németország, alighanem azért, mert ahogy említettük, másoknál jobban megtanulta a második világháború leckéjét, a jelek szerint szembeszáll ezzel a nacionalista árral. Máshol ez nem látható ennyire. Nehéz felmérni az összképet. Európának egyébként előbb még ki kell munkálnia a maga egységes identitását. Az viszont látható, és érdekes, hogy például Magyarország sem akar kivonulni az EU-ból. A Brexit megtörténik ugyan, de a többiek paradox módon az EU-n belül maradva akarják képviselni ezt az EU-ellenes érzelmet, ami végül is következetlenség.    - És mi a helyzet az Egyesült Államokban? Vajon Donald Trump is a nemzetközi tőke érdekében dolgozik, vagy pedig az ő személyisége mintegy rendszerfüggetlen, egyedi jellegű?  - Azt hiszem, Trump önmagának dolgozik. És bizonyos mértékig a többiek, Orbán, Putyin, ők is elsősorban önmagukkal törődnek. Gazdagodni akarnak. Nem hiszem, hogy a nemzetközi nagyvállalatok lefüggönyözött szobákban egyeztetnek velük. Nekik megvan a saját programjuk. Orbán is, Trump is hatalmon akar maradni, és ahhoz szüksége van a nagyvállalatok támogatására. Azt hiszem egyébként, Trump inkább tünete, mintsem oka a bajoknak. Az Egyesült Államoknak, mint sok más országnak, Trump nélkül is megvannak a maga belső bajai, a gazdasági egyenlőtlenségek, a rasszok szerinti megosztottság, az idegenellenesség. De nem aggódom túlzottan amiatt, hogy Trump tekintélyuralomra tehet szert. Van bizonyos aggodalom, hogy a hatalom érdekében átrajzolják a választókerületi határokat, hogy rátelepednek a médiára. De még így is nagyon sok független média marad. Igen, Trump igyekszik feltölteni a bíróságokat a hozzá hű emberekkel, de továbbra is létezik az erőteljes ellenzék, és sok akadály állja útját annak, hogy Trump bármit megtehessen.      

NÉVJEGY

Jason Stanley (szül. 1969. október 12.) amerikai filozófus, jelenleg a Yale Egyetem professzora a Connecticut állambeli New Havenben. Egyetemi tanulmányait részben az Egyesült Államokban, részben a németországi Tübingenben végezte, A doktorátus megszerzése után egy ideig az oxfordi egyetemen oktatott, majd visszatért az Egyesült Államokba, ahol több egyetemen tevékenykedett, mielőtt 2013-ban a Yale-re került. Tavaly jelent meg Hogyan működik a fasizmus? című könyve. 

Témák
USA nacionalizmus

Megtalálták az októberben lezuhant indonéz gép másik feketedobozát

Publikálás dátuma
2019.01.14. 07:15

Fotó: ADEK BERRY / AFP
A Lion Air légitársaság október 29-én tengerbe zuhant gépének most megtalált feketedoboza a hangokat rögzítette a pilótafülkében,
Az indonéz hatóságok bejelentették, sikerült lokalizálniuk a Lion Air indonéz légitársaság október 29-én tengerbe zuhant repülőgépének másik feketedobozát, amely a hangokat rögzíti a pilótafülkében - tudósít az Index.

A Jakartából a tőle északra található Pangkal Pinang városába tartó Boeing 737 MAX 8 típusú gépen tartózkodó 189 ember életét vesztette, miután a gép a Jáva-tengerbe zuhant. A repülési adatokat rögzítő feketedobozt a szerencsétlenség után három nappal megtalálták. Hario Szatmiko, az indonéz közlekedésbiztonsági hivatal vezetőhelyettese közölte: a hangrögzítő fekete dobozt nem messze találták meg a tengerbe zuhanás helyétől, 30 méter mélyen az iszapba temetve.
Szerző
Frissítve: 2019.01.14. 07:17