A rabszolgatörvény megsemmisítését kérik az Alkotmánybíróságtól az ellenzéki pártok

Publikálás dátuma
2019.01.14. 13:29

Fotó: Vajda József / Népszava
Az ülésnapon megszavazott, a jelenlévők kétharmadát megkövetelő sarkalatos törvények esetében is kérik a közjogi érvénytelenség megállapítását.
Az ellenzéki pártok a rabszolgatörvény megsemmisítését kérik az Alkotmánybíróságtól, miután az Országgyűlésben történt eljárási törvénytelenségek miatt a jogszabály közjogilag érvénytelen. Az ellenzéki pártok és képviselők közleménye szerint
a beadványt támogatták a DK, a Jobbik, az LMP, az MSZP és a Párbeszéd frakcióinak tagjai, továbbá a független képviselők is, így összegyűlt a szükséges 50 aláírás.

A közleményben felidézik: a december 12-ei ülésen az Országgyűlés tárgyalásának rendje, az ülésvezetés és a szavazás módja egyaránt ellentétes volt az Országgyűlésről szóló törvénnyel. Többek között az üléstermi szavazógépek is „kártya nélküli” üzemmódban működtek, így nem lehetett pontosan megállapítani, hogy hány képviselő volt jelen az ülésen. Az ellenzéki politikusok ezért a rabszolgatörvény mellett az ülésnapon megszavazott, a jelenlévők kétharmadát megkövetelő sarkalatos törvények esetében is kérik az Alkotmánybíróságtól a közjogi érvénytelenség megállapítását – írták, hozzátéve, hogy
„a rabszolgatörvény elfogadott módosítása ezen túlmenően tartalmi értelemben sem felel meg az Alaptörvénynek, hiszen ellentétes a pihenéshez való alapjoggal. Az ellenzéki pártok a jövőben is közösen küzdenek a törvény visszavonásáért.”

Az ellenzéki pártok a jövőben is közösen küzdenek a törvény visszavonásáért. A sajtóközleményt
  • Szabó Tímea (Párbeszéd)
  • Tóth Bertalan (MSZP)
  • Szabó Gábor (Jobbik)
  • Vadai Ágnes (DK)
  • Keresztes László Lóránt (LMP)
  • Hadházy Ákos (Független)
  • Szél Bernadett (Független)
  • és Bősz Anett (Független) jegyzi.
Szerző

"Mi vagyunk az egyetlen ország, ahol rögtön a határnál vágták el a vezetéket" - Tudományos forrásoktól estek el kutatók

Publikálás dátuma
2019.01.14. 13:24
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A magyar fél túl drágának találta a holland szolgáltató árait, ezért három jelentős tudományos forrástól estek el a magyar kutatók.
Több tudományos adatbázis is elérhetetlenné vált a hazai egyetemeken, kutatóintézetekben, nehéz helyzetbe hozva a magyar kutatókat, egyetemi tanárokat, diplomamunkájukon dolgozó hallgatókat. Egy fiatal kutató, Demeter Márton Facebook-oldalán számolt be erről, mint írta, január 11-től az egész ország területén elérhetetlenek a Scopus, a ScienceDirect és a SciVal adatbázisok. 
„Ezek az adatbázisok komplett szolgáltatásokat nyújtanak. Ezek segítségével a magyar kutató is hozzáfér(t) a világ legteljesebb lefedettségű tudományos adatbázisaihoz, legfrissebb folyóirataihoz: vagyis a nemzetközi tudáshoz. (...) Ez nem valamiféle luxus szolgáltatás volt: az eljárás pontosan olyan, mintha a kórházakat levágnák az áramszolgáltatásról, és az orvosoknak ezentúl gyertyával kellene műteniük. (…) Nekem jelen pillanatban legalább három olyan projektem állt le, amihez a Scopus nélkülözhetetlen, köztük például egy kifejezetten Scopusos kutatásokra elnyert hároméves akadémiai ösztöndíj”

– írta.

A kutató sérelmezte, hogy nem tájékoztatták őket megfelelően, az adatbázisok lekapcsolása mindenkit váratlanul ért. A három adatbázis a holland Elsevier céghez tartozik, ami a világ egyik legnagyobb tudományos kiadóvállalata. Az adatbázisok hazai elérhetőségéért az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program (EISZ) a felelős. Az EISZ weboldalán elismerte: az említett adatbázisok valóban elérhetetlenné váltak. Tájékoztatásuk szerint az adatbázisok lekapcsolásához az vezetett, hogy a kiadó által felszámított díjak egyre emelkedtek, ami jelenleg fenntarthatatlan helyzetet idézett elő. – Több mint egy éve tárgyalunk az Elsevierrel egy új szerződéses formáról. Más tudományos kiadóvállalatokkal nem volt gond, egyedül az Elsevier nem ment bele az új feltételekbe – nyilatkozta lapunknak az EISZ Programtanácsának vezetője, Monok István. Mint mondta, eddig nemcsak a tartalmakért, hanem azért is külön fizetni kellett, hogy a kutatók tanulmányokat publikálhassanak a kiadó lapjaiban. Most azt szeretnék elérni, hogy a publikálás díja benne legyen az előfizetés összegében, ami jelenleg 1,5 milliárd forintot tesz ki éves szinten. – Kétségtelen, hogy az Elsevier adatbázisai világszinten a legjelentősebbek, ám véleményünk szerint ez még így sem lenne egy értékarányos előfizetés – fogalmazott Monok. 
„Csak viszonyításként: 2010-2020 között 32 stadionra 342 milliárd Ft-ot költött és még költ a kormány. Az stadiononként átlagosan bő 30 milliárd, ami azt jelenti, hogy egy stadion bekerülési költsége 20 évre fedezné a jelenlegi 2800 kutatóhelyen dolgozó 56 ezer szakember, sok ezer professzor, tanár és sok tízezer diák, egyetemi hallgató munkáját segítő adatbázisok elérését biztosító Scopus előfizetését. A Stop Soros kampány a maga 70 milliárd forintos eddigi bekerülési összegével is közel 50 évi országos szintű Scopus előfizetésnek felel meg. Úgy látszik, amire pénzt akarunk adni, arra találunk is”

– vélekedett a költségekkel kapcsolatban Demeter Márton.

A fiatal kutató szerint ha sokallják az 1,5 milliárd forintot, az EISZ lobbizhatott volna magasabb támogatásért. Monok István lapunknak elmondta: az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól az idei évben 500 millió forinttal kaptak többet adatbázis vásárlásra, mint egy évvel korábban. – Hangsúlyozom: a pénz megvan, a kiadó továbbra is megtarthatná a Magyarországról származó bevételét. Mi azt szeretnénk, hogy a tudományos kutatások publikálása ne jelentsen további anyagi terhet, az előfizetői díj foglalja magába azt is – mondta. Szerinte az Elsevier „kisemmizi” a kutatóintézeteket, és nem Magyarország az egyetlen, aki nem ért ezzel egyet: Norvégiában, Svédországban, Dániában, Németországban sem hosszabbították meg a szerződéseket, a mostani lépéssel lényegében ehhez a „nemzetközi bojkotthoz” csatlakozott hazánk is. Csakhogy – mint arra Demeter Márton rámutatott – az említett országokban az egyes intézmények mondták fel a szerződést, de még mindig vannak olyan kutatóhelyek, ahol elérhetőek az adatbázisok. Ezzel szemben Magyarországon központosítva, az EISZ égisze alatt működött a szolgáltatás, így minden intézményben egyszerre kapcsolták le az adatbázisokat.
„Jelenleg mi vagyunk az egyetlen ország, ahol rögtön a határnál vágták el a vezetéket, vagyis nem egyes intézményekkel szakadtak meg a tárgyalások, hanem az EISZ jóvoltából az összessel”

– írta.

Az EISZ Programtanácsának elnöke szerint egyébként nem igaz, hogy nem tájékoztatták megfelelően az érintetteket, korábban minden egyetemen tartottak fórumokat a várható leállásról. Hozzátette: több más, jelentős tudományos kiadó adatbázisa ­ – mint például a Springer Nature – továbbra is elérhető. A tárgyalások folytatódnak az Elsevierrel, Monok István reményei szerint február elején – a nemzetközi nyomás segítségével – születhet megállapodás.
Szerző
Frissítve: 2019.01.14. 13:34

Budapesten szakította meg útját egy Párizsba tartó utasszállító

Publikálás dátuma
2019.01.14. 13:05

Fotó: Philippe Clément / AFP
A gépen egy férfi rosszul lett, a reptérre mentőhelikoptert is riasztottak.
Utasrosszullét miatt Budapesten szakította meg útját a Turkish Airlines Isztambul–Párizs járata – írja az airportal.hu. A portál szerint a repülőgép 11 óra 50 perckor biztonságosan leszállt a Liszt Ferenc nemzetközi Repülőtér 31R futópályáján, majd a számára kijelölt, 227-es állóhelyre gurult. Itt az AMS Repülőtéri Egészségügyi Szolgalat megkezdte az utas ellátását. A Repülőtéri Egészségügyi Szolgalattól származó információik szerint a repülőgép fedélzetén egy 71 éves török férfi lett rosszul, szívinfarktus gyanúját állapítottak meg nála. Az AMS és a repülőtérre riasztott légimentő egység gyors beavatkozásának köszönhetően a leszállást követően sikerült stabilizálni az utas állapotát, akit ezt követően mentőhelikopterrel, stabil állapotban a Dél-Pesti kórház sürgősségi osztályára szállítottak. A repülőtérre mentőhelikoptert riasztottak. 
Szerző