Az erdei fülesbaglyok különleges viselkedése, hogy a téli időszakban csapatosan keresik fel a települések, különösen az agrárterületek falvainak és városainak belterületeit. Egy-egy ilyen telelőhelyen többnyire néhány vagy néhány tucat egyed látható, de Magyarország bagoly „fővárosában”, Túrkevén, illetve a szomszédos Kisújszálláson a telelő erdei fülesbaglyok száma az ezer példányt is meghaladhatja! Az erdei fülesbaglyok mellett a telelő csapatokhoz alkalmilag néhány réti fülesbagoly, illetve kuvik és macskabagoly is csatlakozhat - derül ki az egyesület közleményéből.
A jelenség hátterében az érintett települések környékének gazdag kisrágcsáló (egér- és pocokfajok) zsákmányállat-kínálata áll. A baglyok pedig valószínűleg azért választják a zavartság miatt látszólag kedvezőtlenebb belterületi fákat nappali pihenőhelyül, mert a településeken ezekből általában több van, mint a szántókon, gyepeken; illetve a lakott területekről hiányoznak azok a nagyobb testű ragadozómadarak, melyek veszélyt jelentenének a bagolysokaságra.
A baglyok veszélyt nem jelentenek az emberekre, jelenlétük gazdasági, környezet- és természetvédelmi, humán-egészségvédelmi szempontból is rendkívül hasznos. A madarak ugyanis három-hat kisrágcsálót is elfogyasztanak naponta, ami száz madárral és három hónapnyi teleléssel számolva akár ötvenezer mezőgazdasági kertevő egeret és pockot jelent.
A felmérésről további információ, és az akár okostelefonon is kitölthető elektronikus űrlap az egyesület honlapján található.
Az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeinek felmérési programját a Nimfea Természetvédelmi Egyesület kezdte 2009-ben, amit tőlük átvéve, 2018-tól az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály szervez. A közlemény szerint a telelő erdei fülesbaglyok lakossági felmérésének kettős célja, hogy az egyesület pontosabb információt kapjon a jelenség területi eloszlásáról és nagyságrendjéről, feladata másrészt, hogy a lakosság jobban megismerje a madarak viselkedését.
