„Nagyon veszélyes” - amerikai jogászprofesszor Orbán döntéséről

Publikálás dátuma
2019.01.16. 08:45

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Ha nincs szabad gazdaság, akkor nem létezhet politikai szabadság, demokrácia sem - mondta előadásában Eleanor M. Fox
A nemzetközi versenyjog egyik legismertebb szakértője, a New York University of Law professzora a napokban Varsóban és Budapesten járt, és egyebek mellett a Gazdasági Versenyhivatalban (GVH )is tartott előadást. Ebben egy rövid kritériumrendszert is megállapított, amely szerinte a demokráciákat jellemzi: ha az állam átlátható módon működik, a törvények és nem egyes egyének akarata irányít, és az intézményeken múlik a kormányzás, akkor demokráciáról beszélhetünk. Adódott a kérdés: demokráciáról beszélhetünk-e még egy olyan ország esetén, ahol nincs transzparencia, a törvényeket partikuláris érdekek mentán hozzák, az állam ellenőrzését szolgáló intézményeket a hatalomhoz lojális emberek irányítják, a gazdaság pedig arra szolgál, hogy egy a hatalomhoz közel álló szűk kör gazdagodását szolgálja?
– Ezek súlyosan aláássák egy demokratikus rendszer lényegét – jelentette ki Eleanor M. Fox. A professzor szerint, ha nincs szabad gazdaság, ha a szabályok nem egyformán vonatkoznak mindenkire, akkor nem létezhet politikai szabadság, demokrácia sem. Felvetettük: a rendszerváltó országokban több esetben azzal indokolták a kormányok a piaci verseny korlátozását, torzítását, hogy – mint ez a magyar kormány visszatérő retorikája is – „nemzeti tőkésosztályt” kell létrehozni, amely „a multikkal ellentétben nem viszi ki a nyereséget az országból”. Erre reagálva, Eleanor M. Fox azt mondta, a gazdaság egészséges állapota mégis azt követeli meg, hogy a hazai cégek versenyben legyenek a külföldiekkel, minden ellenkező esetben végső soron az adott ország állampolgárai veszítenek, hiszen ők kapnak drágábban vagy éppen rosszabb minőségben egy-egy árut, szolgáltatást. De azt ő is elismeri: a gyakorlat uniós szinten létezik, már több tagállam lobbizott az Európai Bizottságnál, tegye lehetővé, hogy kivételezhessenek egyes hazai cégekkel. Elenaor M. Fox szerint, ha egyes, nagyon kivételes esetekben ez jogos lehet is, semmiképpen nem szabad gyakorlattá tenni. A Gazdasági Versenyhivatalról azt mondta, tisztában van vele, hogy a szervezet az elmúlt években többször került politikailag kényes helyzetbe, kritikák kereszttüzébe, és hozott vitatható döntéseket. Szerinte ezek az esetek hosszabb távon az ország és a kormány(ok) érdekeivel is szembe mennek, mert a gazdaság egészséges működése ellen hatnak. „Ha egy barátunk érdekében belenyúlunk a piac működésébe, azzal az egészséges piac egyik fundamentumát, a bizalmat ássuk alá a szereplők között. Ha vannak cégek, melyekre nem ugyanazok a szabályok vonatkoznak, a többiek szabályokba vetett hite is megrendül, ami nagyon rossz”. – mondta. „Nagyon veszélyes lépésnek” nevezte Eleanor M. Fox a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány létrehozását és azt, hogy Orbán Viktor közbeavatkozása nyomán megakadályozták a GVH-t:  legalább elindítson egy versenyfelügyeleti eljárást. A professzor szerint nem példa nélküli az a hatáskör, amivel a magyar miniszterelnök él, más országokban, például Dél-Afrikában is tehet ilyet a kormány, de ott nagyon részletesen szabályozzák, milyen esetekben kerülhet sor erre. „Ha nem így van, az széles körű lehetőségeket biztosít a törvény használójának arra, hogy tevékenységével aláássa a piac normális működését, végső soron a korrupciónak, akár még úgy is, ha nem ez a cél”. – fogalmazott.

Oroszbarát támadók Kárpátalján: megkukult a külügyminisztérium

Publikálás dátuma
2019.01.16. 07:30

Fotó: Nemes János / MTI
Amióta kiderült, hogy egy putyinista állhat az ungvári gyújtogatás hátterében, a magyar kormányt kevésbé aggasztja az eset.
Nem hajlandó kommentálni a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium azt, hogy egy krakkói bírósági tárgyaláson elhangzott: Manuel Ochsenreiter putyinista, szélsőjobboldali német újságíró rendelte meg és pénzelte a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ungvári irodájának tavaly februári felgyújtását. A lengyel hatóságok három ismert, szélsőjobboldali, oroszbarát lengyel aktivistát gyanúsítottak meg a támadással. Közülük a Szabad Európa Rádió információi szerint Michal Prokopowicz vallotta be a bíróságon, hogy a német újságírótól kapták a parancsot és a pénzt az akcióra. A három férfit hetekkel az ungvári gyújtogatás után vették őrizetbe Lengyelországban. Az eset kapcsán Mirkóczki Ádám, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnöke közölte: az ügyben tájékoztatást kérnek az Információs Hivataltól (IH). A külügy nem mindig volt olyan hallgatag az ügyben, mint most. A gyújtogatás után bekérették az ukrán nagykövetet, majd a tárca közleményében Ukrajnára mutogatott, mondván az országban előretörőben vannak a politikai szélsőségek. A minisztérium most viszont egyetlen kérdésünkre sem válaszolt, így arra sem, hogy a magyarellenes provokáció kapcsán kértek-e bármilyen magyarázatot Oroszországtól.
A 43 éves, bevándorlásellenes Ochsenreiter a német AfD párt volt tanácsadója. Sajtóhírek szerint szoros kapcsolatot ápol a Kremllel, és rendszeresen szerepel az orosz propagandamédiumokban. A lengyel sajtó, így a Tvp.info szerint a lengyel hatóságok egyenesen azt gyanítják, hogy az orosz titkosszolgálat állt az ungvári akció mögött. A cél az lehetett, hogy a támadást az ukrán szélsőségesekre fogják, tovább mérgesítve a Budapest és Kijev közötti, az ukrán nyelvtörvény miatt amúgy is feszült viszonyt.
Kőszeghy Elemér, a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztője – aki a támadás idején éppen Ungváron volt – úgy emlékezett vissza: ha volt is szándék a magyar-ukrán kapcsolat elmérgesítésére, a tavalyi támadás éppenséggel az ellenkezőjét váltotta ki, a gyújtogatás után a helyi szláv lakosság szolidaritást vállalt a megtámadott magyar közösséggel. A lengyel támadók a neonáci szimbólum 88-as számot festették fel a központ falára, hogy ukrán szélsőjobboldaliakra tereljék a gyanút. Azonban az amatőr elkövetők pillanatok alatt lebuktak: saját nevükön lépték át az ukrán határt, helyi benzinkúton vették meg a Molotov-koktél gyújtóanyagát, közös szállodában laktak, végül hazafele menet az egyikük nagyobb mennyiségű ukrán cigarettát vásárolt, ami után a határon kénytelen volt vámot fizetni, így nyoma maradt az utazásuknak, a lengyel elhárítás pedig pillanatok alatt lefülelte őket.

ÁSZ-büntetés: a Jobbik még nem úszta meg

Publikálás dátuma
2019.01.16. 06:45

Fotó: Népszava
Kegyes hangulatában volt kedden az Állami Számvevőszék (ÁSZ): lapunk is megírta, hogy a Momentum és a Párbeszéd mégis megkaphatja az eddig felfüggesztett állami támogatást. A kampánypénzek ellenőrzése azonban ezzel még nem zárult le, a Jobbiknál pedig lapunk értesülése szerint továbbra is ketyeg a súlyos, százmilliós nagyságrendű büntetés. A Párbeszéd Magyarországért Párt és a Momentum Mozgalom a korábbiakkal ellentétben most már biztosítja elérhetőségét és a részére megküldött hivatalos iratok átvételét a közhiteles nyilvántartásban bejegyzett székhelyükön – indokolta kérdésünkre az ÁSZ, hogy az említett két párt miért juthat hozzá a felfüggesztett költségvetési támogatásához. Az ÁSZ ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy a 2018-as kampánypénzek törvényben előírt ellenőrzése a Párbeszéd és a Momentum esetében is folyamatban van. Az ellenőrzött szervezetek részére megküldött jelentéstervezetek, valamint az abban lévő számvevőszéki megállapítások még nem nyilvánosak. Nagy a titkolózás a Jobbik körül is. Múlt héten írtunk arról, hogy értesüléseink szerint a pártnál az ÁSZ több mint százmilliós tiltott finanszírozást vélt felfedezni. Úgy tudjuk, hogy az egyelőre nem végleges büntetés – a számvevőszéki tervezethez a Jobbik még észrevételeket fűzhet – több tételből áll össze. Cikkünk után a Jobbik közleményt adott ki: az igazát alátámasztó dokumentációt a párt határidőre benyújtja majd az ÁSZ-nak. Korábban, amikor az ÁSZ tiltott párttámogatást állapított meg a Jobbiknál – amely összességében több mint 660 milliót veszített –, a számvevőszék a végleges verdikt kimondása előtt közzétette, milyen szabálytalanságokat talált. Ezúttal viszont semmit nem hajlandó közölni arról, mi áll a jelentéstervezetben. A két eset nagyban különbözik egymástól – mondta lapunknak Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs vezetője. Akkor a Jobbik nem szolgáltatott adatokat, nem működött együtt a számvevőszékkel. Ezért az ÁSZ bejelentette, hogy emiatt az ügyészséghez fordul, illetve a számvevőszék akkor az adóhatóságtól kapott olyan dokumentumokat, amelyek alapján feltárta a tiltott párttámogatást. Ebből a szempontból az ellenőrzés most rendben zajlik, a Jobbik együttműködik a számvevőszékkel – folytatta Horváth Bálint. Felhívta a figyelmet, ugyanakkor hogy csak a számvevőszék jogosult rá, hogy a jelentéstervezetben lévő megállapításokat nyilvánosságra hozza. Azon kívül, amit a hétvégi közleményünkben írtunk, egészen addig nem nyilatkozunk, amíg be nem adjuk az ÁSZ-nak a hivatalos válaszunkat, az ÁSZ pedig el nem készíti a hivatalos, végleges jelentését – közölte kérdésünkre Szabó Gábor pártigazgató.
Szerző
Frissítve: 2019.01.16. 18:34