Palkovics az elnököt megkerülve hívta raportra az MTA vezetőit

Publikálás dátuma
2019.01.14 16:38
Palkovics László innovációs miniszter akkor is kreatív, ha az MTA ügyeiről van szó
Fotó: Népszava
A miniszter anélkül rendelte be az MTA valamennyi kutatóközpontjának és független intézetének igazgatóját, hogy szólt volna az akadémia elnökének-állítja a 168 Óra.
 A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökét és elnökségét megkerülve, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter január 17-re berendelte magához eligazításra az Akadémia összes kutatóközpontjának és független intézetének igazgatóját – írja akadémiai forrásra hivatkozva a 168 Óra.
A lap forrása a hírrel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy Palkovics László miniszternek ez az akciója törvénytelen, mivel az akadémiai intézethálózat vezetői az MTA elnökétől, Lovász Lászlótól kapták a kinevezésüket, munkáltatójuk pedig az MTA. Ráadásul a velük kapcsolatos munkáltatói jogokat – a törvényes rend szerint – a szervezet elnöke gyakorolja. Beszédes az is, hogy Palkovics László erről az akciójáról nem értesítette sem az MTA elnökét, sem az elnökségét.
Palkovics úgy viselkedik, mintha ő lenne az Akadémia elnöke, afféle töltött pisztolyként tartja a költségvetési pénzek visszatartásának fegyverét a kutatóintézeti igazgatók fejéhez, s ezzel presszionálja őket az általa előidézett helyzet elfogadására, továbbá az MTA decemberi közgyűlési határozatának elárulására - fogalmazott az informátor.
Ebben a határozatban az MTA legfőbb döntéshozó testülete feltétlen támogatásáról biztosította Lovász László elnököt, és arra kérte az innovációs minisztert, hogy az akadémiai kutatóhálózat 2019. első negyedévi költségvetését maradéktalanul bocsássa az MTA rendelkezésére.

Pályázati pénzből fizetett közalkalmazottak

Arra már a Népszava hívta fel a figyelmet a napokban, hogy elutasító választ kapott a tárcától az MTA elnöksége arra a levélre, amelyben egyebek mellett azt kérték Palkovicstól, sürgősen intézkedjen a jogszabályoknak megfelelő kutatóhálózati finanszírozás helyreállítása, valamint a kutatások zavartalanságának biztosítása érdekében. Lapunk kérdéseire a tárca úgy reagált: a miniszter továbbra is ahhoz tartja magát, hogy a tárca „az átmeneti időszakban finanszírozza a kutatók bérét, míg a dologi kiadásokat az Akadémia bevételei egy részének átcsoportosításával fedezi”. Csakhogy az MTA elnöksége jogilag teljesen megalapozatlannak tartja, hogy a dologi kiadásokat, így például a kutatómunkához szükséges eszközöket, az infrastruktúrát vagy a kutatóhálózatokban határozatlan idejű kinevezéssel dolgozó közalkalmazottak bérét is a pályázati úton szerzett bevételek átcsoportosításával finanszírozzák. Az MTA-vezetők berendelésével kapcsolatban megkerestük az innovációs tárcát is, hogy a tárcavezető álláspontjuk szerint valóban nem értesítette-e Lovászt, és– ha volt egyáltalán tövényes mód erre – a miniszter milyen jogalappal rendelte be az intézményi vezetőket.   

"Nincs ebben semmi törvénytelen, semmi rendkívüli"

Az innovációs és technológiai tárca a következő választ adta:  "a minisztérium alapvető feladata, hogy a feladat- és hatáskörébe tartozó területeken működő intézményeknek a felmerülő kérdésekben naprakész és hiteles tájékoztatást adjon. A tárca ennek érdekében rendszeresen hív meg konzultációra különböző szakmai, ágazati, érdekképviseleti szervezeteket. A kutatóintézetek számára szervezett egyeztető fórum is kizárólag ezt a célt szolgálja, a meginvitáltak természetesen szabadon dönthetnek arról, elfogadják-e a meghívást. Nincs ebben semmi törvénytelen, semmi rendkívüli."
Frissítve: 2019.01.14 17:46

Orbán: Magyarország erősíteni akarja kapcsolatait a keleti országokkal

Publikálás dátuma
2019.04.24 12:28

Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala
A miniszterelnök Kazahsztánban beszélt arról, hogy Magyarország a jelenlegi, megváltozott helyzetben nem veszélyt lát, hanem lehetőségeket.
Megváltozott Kelet és Nyugat egyensúlyának helyzete, de Magyarország ebben az új helyzetben nem veszélyt lát, hanem lehetőségeket, amelyeket a keleti országokhoz fűződő egyre erősebb kapcsolatok építésével akar kihasználni – mondta Orbán Viktor szerdán Kazahsztánban. A kormányfő hivatalos látogatást tett Kazahsztánban, ahol Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel folytatott megbeszélést, majd közösen tettek sajtónyilatkozatot. Orbán kiemelte: 
a kapcsolatok erősítése a keleti, közép-ázsiai országokkal „nekünk könnyen megy”,
mert történelmi gyökereink a közép-ázsiai térségben élő népekhez kötnek minket, ezért a diplomáciai és gazdasági kapcsolatok intenzívebbé tételének megvan a kulturális talapzata. Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök hangsúlyozta: Magyarország fontos partner Kazahsztán számára az EU-ban és a közép-európai térségben, a két országot politikai, gazdasági érdekek és történelmi gyökerek is összekötik.

Kormányrendelet biztosítja műemlék épületek engedély nélküli bontását, hogy elférjen a készülő Trianon-árok

Publikálás dátuma
2019.04.24 12:24

Fotó: Steindl Imre Program
Emellett csökkentik a zöldterületet és visszavágják a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság hatókörét a V. kerületben, és csúsztatják a Néprajzi Múzeum kiköltöztetését is.
Szinte minden szabályt elsöpört a kormány, hogy a két hete bejelentett budapesti Trianon-árok elkészülhessen, és közben nem csak hogy a Vértanúk teréről szinte teljesen eltűnnek a fák, de még az Agrárminisztérium műemlék épületét is meg kell bontani - írja a hvg.hu.
A Kossuth térre nyíló Alkotmány utcába szánt, és várhatóan a tüntetések szervezőinek igen komoly fejtörést okozó, emellett 5 milliárd forint közpénzt elégető Nemzeti Összetartozás Emlékhelyének kiásását egy új kormányrendelet egyengeti. Azt már korábban kimondták, hogy
  • nem kell építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni,
  • nem kell településképi véleményezési eljárást lefolytatni,
  • nincs helye országkép- és településképvédelmi szempontú előzetes véleményezésnek,
  • nem kérhető ki a Műemléki Tanácsadó Testület szakértői véleménye,
  • közterület-alakítási terv készítésének és alkalmazásának sincs helye,
  • és építészeti-műszaki tervpályázati eljárást sem kell lefolytatni.
Ehhez most hozzátették, hogy ugyancsak nem kell alkalmazni az építtetői fedezetkezeléssel kapcsolatos rendelkezéseket. Továbbá,
a szomszédos Agrárminisztérium műemlék épületének "részleges bontása – a műemléki értékek figyelembevételével, továbbá a településképi arculat helyreállításának kötelezettsége mellett – engedély nélkül végezhető".
Eltörölték azt a szabályt is, amely szerint az V. kerületi kormányhivatal által folytatott építéshatósági eljárásokról, üzletportálokról, plakátokról, kereskedelmi és vendéglátó tevékenységről kötelező volt konzultálni a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottsággal.
Az új rendelettel emellett a Vértanúk terén, az eltávolított Nagy Imre emlékmű helyére szánt, eredetileg Horthy Miklós jelenlétében avatott, erősen vitatott régi-új szobor körül a kötelező minimális zöldfelület arányát 15 százalékról 4,5 százalékra csökkentették. Meghosszabbították a Néprajzi Múzeum kiköltöztetésének határidejét is, 2020. június 30-ra.
Frissítve: 2019.04.24 12:32