Ma eldől, lesz-e országos sztrájk

Publikálás dátuma
2019.01.15 06:00
Kordás László MASZSZ-elnök múlt kedden távozik az innovációs minisztériumból
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A közszféra szakszervezetei délelőtt döntik el, milyen formában csatlakoznak az országos sztrájkbizottsághoz.
A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, délelőttre összehívott ügyvivő testületi ülésükön tagszervezeteik vezetői ismertetik, hogy a tagság részt akar-e venni egy országos munkabeszüntetésben, s ha igen, arra adtak-e felhatalmazást elnökeiknek, hogy a konföderáció egységesen lépjen fel, vagy pedig azok a szakszervezetek, amelyek ezt megtehetik, egyénileg lesznek tagjai az országos testületnek. Földiák András utalt rá, hogy a SZEF több tagja, például a rendőrök nem is vehetnek részt munkabeszüntetésben. Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörüléshez (ÉSZT) tartozó szakszervezetek is délelőtt hoznak döntést a sztrájkbizottsági részvételről – tájékoztatta a Népszavát Kuti László elnök. Közben a két konföderáció a Magyar Szakszervezeti Szövetséggel (MASZSZ) együtt választ kapott az érdekvédők négypontos követeléslistáját tartalmazó, Orbán Viktornak címzett levélre, amelyet egy hete adott át az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációs Bizottság nevében a versenyszféra legnagyobb szakszervezetét vezető Kordás László elnök az Innovációs és Technológiai Minisztériumban. A válaszban Varga Mihály pénzügyminiszter gyakorlatilag azt közölte a három konföderáció vezetőivel, hogy a kormány semmiről nem hajlandó velük külön tárgyalni, javaslataikat vigyék a meglévő egyeztető fórumok elé és próbáljanak megállapodni a munkaadókkal. Az üzenetre Földiák András csak legyintett, azt egyszerű időhúzásnak tartja. A SZEF vezetője szerint ők is csak időt akartak nyerni a tárgyalási felhívással az előkészítés szakaszában, hiszen a jogszabályok értelmében az országos sztrájkbizottság hivatalos megalakítása után a kormány már köteles lesz kijelölni saját tárgyaló delegációját. A szakszervezeti tömörülések vezetői egybehangzóan állítják, hogy hamisak Varga Mihály állításai a hazai érdekegyeztetés 2011 utáni reformjáról, mert a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács - amire a pénzügyi tárca vezetője a levélben utal - nem valódi érdekegyeztető fórum, hiszen a dolgozók, a munkaadók szervezetei mellett civilek és egyházak szerepelnek a tagok között, de a kormány nem képviselteti magát a testületben. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumából (VKF) pedig kimaradnak a közszféra szakszervezetei és a munkáltatók 70 százaléka, miközben például a minimálbérek emeléséről szóló döntések őket is érintik. Kuti László lapunknak azt is hangsúlyozta, hogy a közösen megfogalmazott országos célokért kell harcolni minden eszközzel, az pedig, hogy az egyes szakterületek egyéni igényeiről, például az oktatás kérdéseiről leülnek-e tárgyalni egyes minisztériumok, az összefogás szempontjából szerinte másodlagos. Az ÉSZT elnöke úgy látja, a munkabeszüntetés előkészítése mellett rendszeressé és állandóvá kell tenni az utcai megmozdulásokat, amelyek előbb-utóbb változtatásokra kényszerítik a kormányt.                       

A tanárok egy része inkább tárgyalna

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) tegnap közleményben tudatta, hogy vezetőinek döntése értelmében részt vesz a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) keretén belül megalakuló Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság munkájában, de az ágazati sztrájkról csak később hoz döntést, az oktatási kormányzattal hónapok óta folyó tárgyalások eredményétől függően. Ezeken a tárgyalásokon szerepel a heti munkaidőből adódó feszültség, a többletmunka után járó díjazás, a tanulók és a pedagógusok terheinek csökkentése is. Amint az emlékezetes, a szervezetben tavaly nyáron tisztújítás volt, s a kongresszuson az a döntés született, hogy a PSZ tárgyalóasztalnál kíván eredményeket elérni. A PSZ azért tartotta fontosnak álláspontja közlését, mert a Ligából kivált Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) már saját sztrájkköveteléseit is megfogalmazta a hétvégén.      

Frissítve: 2019.01.15 06:00

Karácsony Gergely sem könnyen döntötte el: j vagy ly a jó megoldás

Publikálás dátuma
2019.02.20 15:44

Draskovics Ádám
Úgy tűnik, az ellenzéki politikusoknak nehezen megy a helyesírás: a szocialisták emlékezetes hétfői durva hibája után most Karácsony Gergelynek gyűlt meg a baja a "j vagy ly"-dilemmával.
Karácsony Gergely reggel arról írt a Facebook-oldalán, semmi haszna nincs Budapestnek abból, hogy fideszes a vezetése, mert 67 milliárdos hitelt vesz fel. A Párbeszéd társelnökének bejegyzése úgy folytatódik:
"Miközben Mészáros Lőrinc dupla áron építi csilivili stadionokat városszerte, a budapestieknek fontos dolgokra még hitelből se nagyon van pénz. Persze Orbán Viktor dolgozószobájából ez már nem látszik."
Az eredeti posztban azonban a baloldali pártok főpolgármester-jelöltje a "dolgozószobájából" szóban lévő j-t ly-nek írta. A szerkesztési előzményekből kiderül, Karácsony Gergelynek ezt a bejegyzés másodszori módosításakor sikerült javítania - írta a hvg.hu a Pesti Srácok alapján.
Hétfőn az MSZP két képviselője, Kunhalmi Ágnes és Bangóné Borbély Ildikó vitt az Országgyűlés mentelmi bizottságának tárgyalószobája elé olyan papírlapokat, amelyekre a fojtani szó helytelenül, ly-vel írták.

Lélegezzen óvatosan 2030-ig, a kormány nem siet a légszennyezettség csökkentésével

Publikálás dátuma
2019.02.20 14:44

Népszava
Naponta jelentik be az újabb és újabb szmogriadókat az országban - most éppen Szolnokon -, a Fidesz-KDNP mégis évek óta tétlen.
Reggel inkább ne tartózkodjanak a szabadban a szolnokiak, használják a tömegközlekedést autóik helyett, és reméljék a legjobbakat: szerdán elrendelték a szomgriadó tájékoztatási fokozatát a városban - közölte a polgármesteri hivatal az MTI-vel. A szálló por koncentrációja egy belvárosi mérőállomás adatai szerint haladta meg a küszöbértéket kedden és szerdán a megyei kormányhivatal tájékoztatása alapján, és
nem várható lényeges változás az időjárásban, így a szálló por küszöbérték feletti koncentrációjában sem a következő napokon.
Veszélyes a levegő öt városban, Debrecenben, Miskolcon, Nyíregyházán, Putnokon és Szegeden, és egészségtelen még 12 településen (Budapest, Dunaújváros, Eger, Kazincbarcika, Kecskemét, Sajószentpéter, Salgótarján, Székesfehérvár, Szolnok, Tököl, Vác, Várpalota) - ezt szintén szerdán jelentette be a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK).

A szegénység megfojtja a vidéket

A magyar vidéken rendkívül súlyos problémát jelent a téli időszakban a szmog: az embereknek nincs pénze jó minőségű tüzelőre, sem korszerű fűtési rendszerekre. Így sokszor, különösen a tél végéhez közeledve már egyenesen hulladékot kényszerülnek elégetni, rengeteg szennyezőanyagot juttatva a levegőbe. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017. évi Levegőminőségi Jelentése szerint Magyarországon évente több mint 14 ezer ember idő előtti halálát okozza a légszennyezés, és ezek az emberek átlagosan több mint 10 évet veszítenek az életükből. Az ezzel összefüggő megbetegedések száma az évi egymilliót is meghaladja. Évek óta túllépi Magyarország az unió légszennyezési határértékeit, ezért kötelezettségszegési eljárás is indult.
"Mit tesz a kormány, hogy minél hamarabb és hatékonyan visszaszorítsa a helytelen fűtési módok alkalmazását?"
- tette fel parlamenti írásbeli kérdését Nagy István, agrárminiszternek az LMP-s Ungár Péter. A miniszter válaszából kiderül, hogy a 2014-es "Fűts okosan" tájékoztató kampány óta gyakorlatilag semmit sem tett az Orbán-kormány a légszennyezés csökkentéért. Magyarország számára ugyanakkor már csak az EU-s, légszennyezettség csökkentéséről szóló irányelv is jelentős kötelezettségeket ír elő 2030-ra. Mint Nagy írta, a megfelelés érdekében ugyanakkor már elkezdték kidolgozni az Országos Levegőterhelés-csökkentési Programot. A program részletesen tartalmazni fogja azokat az intézkedéseket, amik ütemezett megvalósításával elérhetőek a 10 éves célok. Arról az agrárminiszter nem nyilatkozott, hogy legkorábban mikor léphetnek életbe ezek az intézkedések.