Ma eldől, lesz-e országos sztrájk

Publikálás dátuma
2019.01.15. 06:00
Kordás László MASZSZ-elnök múlt kedden távozik az innovációs minisztériumból
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A közszféra szakszervezetei délelőtt döntik el, milyen formában csatlakoznak az országos sztrájkbizottsághoz.
A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, délelőttre összehívott ügyvivő testületi ülésükön tagszervezeteik vezetői ismertetik, hogy a tagság részt akar-e venni egy országos munkabeszüntetésben, s ha igen, arra adtak-e felhatalmazást elnökeiknek, hogy a konföderáció egységesen lépjen fel, vagy pedig azok a szakszervezetek, amelyek ezt megtehetik, egyénileg lesznek tagjai az országos testületnek. Földiák András utalt rá, hogy a SZEF több tagja, például a rendőrök nem is vehetnek részt munkabeszüntetésben. Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörüléshez (ÉSZT) tartozó szakszervezetek is délelőtt hoznak döntést a sztrájkbizottsági részvételről – tájékoztatta a Népszavát Kuti László elnök. Közben a két konföderáció a Magyar Szakszervezeti Szövetséggel (MASZSZ) együtt választ kapott az érdekvédők négypontos követeléslistáját tartalmazó, Orbán Viktornak címzett levélre, amelyet egy hete adott át az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációs Bizottság nevében a versenyszféra legnagyobb szakszervezetét vezető Kordás László elnök az Innovációs és Technológiai Minisztériumban. A válaszban Varga Mihály pénzügyminiszter gyakorlatilag azt közölte a három konföderáció vezetőivel, hogy a kormány semmiről nem hajlandó velük külön tárgyalni, javaslataikat vigyék a meglévő egyeztető fórumok elé és próbáljanak megállapodni a munkaadókkal. Az üzenetre Földiák András csak legyintett, azt egyszerű időhúzásnak tartja. A SZEF vezetője szerint ők is csak időt akartak nyerni a tárgyalási felhívással az előkészítés szakaszában, hiszen a jogszabályok értelmében az országos sztrájkbizottság hivatalos megalakítása után a kormány már köteles lesz kijelölni saját tárgyaló delegációját. A szakszervezeti tömörülések vezetői egybehangzóan állítják, hogy hamisak Varga Mihály állításai a hazai érdekegyeztetés 2011 utáni reformjáról, mert a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács - amire a pénzügyi tárca vezetője a levélben utal - nem valódi érdekegyeztető fórum, hiszen a dolgozók, a munkaadók szervezetei mellett civilek és egyházak szerepelnek a tagok között, de a kormány nem képviselteti magát a testületben. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumából (VKF) pedig kimaradnak a közszféra szakszervezetei és a munkáltatók 70 százaléka, miközben például a minimálbérek emeléséről szóló döntések őket is érintik. Kuti László lapunknak azt is hangsúlyozta, hogy a közösen megfogalmazott országos célokért kell harcolni minden eszközzel, az pedig, hogy az egyes szakterületek egyéni igényeiről, például az oktatás kérdéseiről leülnek-e tárgyalni egyes minisztériumok, az összefogás szempontjából szerinte másodlagos. Az ÉSZT elnöke úgy látja, a munkabeszüntetés előkészítése mellett rendszeressé és állandóvá kell tenni az utcai megmozdulásokat, amelyek előbb-utóbb változtatásokra kényszerítik a kormányt.                       
SZTRÁJK ELŐTT - A délelőttre összehívott ülésen döntenek arról, hogyan vesznek részt a munkabeszüntetésben
Fotó: Tóth Gergő / Népszava

A tanárok egy része inkább tárgyalna

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) tegnap közleményben tudatta, hogy vezetőinek döntése értelmében részt vesz a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) keretén belül megalakuló Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság munkájában, de az ágazati sztrájkról csak később hoz döntést, az oktatási kormányzattal hónapok óta folyó tárgyalások eredményétől függően. Ezeken a tárgyalásokon szerepel a heti munkaidőből adódó feszültség, a többletmunka után járó díjazás, a tanulók és a pedagógusok terheinek csökkentése is. Amint az emlékezetes, a szervezetben tavaly nyáron tisztújítás volt, s a kongresszuson az a döntés született, hogy a PSZ tárgyalóasztalnál kíván eredményeket elérni. A PSZ azért tartotta fontosnak álláspontja közlését, mert a Ligából kivált Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) már saját sztrájkköveteléseit is megfogalmazta a hétvégén.      

Átadták az Andrassew Iván emlékére létrehozott Sámli-díjat

Publikálás dátuma
2019.01.14. 20:55
Kácsor Zsolt újságíró, író és Csillag Ádám dokumentumfilmes kapta idén az Andrassew Iván emlékére létrehozott Sámli-díjat.
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Kácsor Zsolt újságíró, író és Csillag Ádám dokumentumfilmes kapta idén az Andrassew Iván emlékére létrehozott Sámli-díjat.
Andrassew Iván, a Népszava publicisztikai rovatának vezetője hosszan tartó, súlyos betegség után 2015 január 14-én, 62 éves korában hunyt el. Halálának évfordulóján pályatársai és barátai minden évben megemlékezést szerveznek. A helyszín a hagyományoknak megfelelően hétfő este is a Dob utcai Spinoza Színház volt.
Andrassew Iván egyik kedvenc hobbija volt a sámlik gyűjtése. A szervezők egyet-egyet elkérnek családtagjaitól, hogy különleges díjként (kisebb összeg kíséretében) átadják azoknak, akiknek tevékenysége méltó Andrassew Ivánhoz. A főszervező Horváth István köszöntője után, az úgynevezett Sámli-díj átadása előtt Wahorn András zenélt, Láng Balázs pedig Andrassew-írásokat olvasott fel. A pódiumbeszélgetésen Pétefy Gergely az írói és újságírói pálya mind gyakoribb szintéziséről beszélgetett Kácsor Zsolttal, Konok Péterrel és Szentesi Évával.
A Sámli-díjat elnyerő Kácsor Zsoltról és Csillag Ádámról Tamás Ervin mondott laudációt. A mostani eseményre emlékkönyv is megjelent a Noran Libro Kiadó gondozásában, Nagy N. Péter szerkesztésében.
A két díjazotton kívül azok is érdemesek rá, hogy nevüket megemlítsük, akik a rendezvény szervezőiként évről évre sokat tesznek azért, hogy életben tartsák Andrassew Iván emlékét. A teljesség igénye nélkül: Danó Anna, Horváth István, Karácsony Ágnes, Katona József, Nagy N. Péter, Péterfy Gergely, Sárközy Tamás, Scipiades Erzsébet, Tamás Ervin.
Amilyen igényes volt önmagával szemben, annyira megkövetelte ezt a szerkesztőségtől is, amelynek szellemiségéhez naponta a nevét adta – idézzük az Andrassew Iván halálakor megjelent nekrológot a Népszavából. Egyik alapítója volt a Mai Napnak, később a Népszabadság munkatársa lett, de már akkor igyekezett megtanulni az internetes újságírást, amikor az még nálunk nem is gyerek, csupán bébi cipőben járt. Tudósította a Romániai Magyar Szót, műsort szerkesztett a Klubrádióban, állandó szerzője volt a Hócipőnek, írt novellákat, portré könyvet, szerepeltek írásai antológiákban.
ANDRASSEW IVÁN 1952-2015
Szerző
Frissítve: 2019.01.14. 20:59

„Nemzeti lábakra” állítanák a Szegedi Egyetemet

Publikálás dátuma
2019.01.14. 19:10

„Nemzeti lábakra” állítaná a Szegedi Tudományegyetemet (SZTE) Latorcai Csaba közigazgatási államtitkár és Zakar Péter, az egyetem rektorhelyettese - írta a Délmagyar.
Zakar – aki rektorhelyettesi kinevezése előtt a Csongrád Megyei Közgyűlés fideszes alelnöke volt – egy pénteki kerekasztal-beszélgetésen arról is beszélt: a szocialista Botka László vezette önkormányzat évek óta semmibe veszi az egyetemet. „Mindenképp új városvezetésre van szükségünk. (…) Az államnak, a vallásnak és a városnak egységben kell állnia a sikerhez, de ebből az utóbbi elem hiányzik” – mondta a portál tudósítása szerint. – Megdöbbentő, amit a rektorhelyettes úr állít – nyilatkozta lapunknak Nagy Sándor alpolgármester. Rámutatott: a városvezetés és az egyetem közti együttműködés sikeres. Egyebek mellett az SZTE új klinikáihoz a város biztosította a külső infrastruktúrát, az egyetem új lézerközpontjához is milliárdokért fognak utat építeni. – Ez egy pártpolitikai megnyilvánulás volt, amivel Zakar megmutatta, milyen érdekeket képvisel valójában – mondta. A rektorhelyettes kijelentéseivel kapcsolatban kerestük az egyetemet is, hétfő estig nem reagáltak. 
Szerző