Ma eldől, lesz-e országos sztrájk

A közszféra szakszervezetei délelőtt döntik el, milyen formában csatlakoznak az országos sztrájkbizottsághoz.

A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, délelőttre összehívott ügyvivő testületi ülésükön tagszervezeteik vezetői ismertetik, hogy a tagság részt akar-e venni egy országos munkabeszüntetésben, s ha igen, arra adtak-e felhatalmazást elnökeiknek, hogy a konföderáció egységesen lépjen fel, vagy pedig azok a szakszervezetek, amelyek ezt megtehetik, egyénileg lesznek tagjai az országos testületnek. Földiák András utalt rá, hogy a SZEF több tagja, például a rendőrök nem is vehetnek részt munkabeszüntetésben. Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörüléshez (ÉSZT) tartozó szakszervezetek is délelőtt hoznak döntést a sztrájkbizottsági részvételről – tájékoztatta a Népszavát Kuti László elnök.

Közben a két konföderáció a Magyar Szakszervezeti Szövetséggel (MASZSZ) együtt választ kapott az érdekvédők négypontos követeléslistáját tartalmazó, Orbán Viktornak címzett levélre, amelyet egy hete adott át az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációs Bizottság nevében a versenyszféra legnagyobb szakszervezetét vezető Kordás László elnök az Innovációs és Technológiai Minisztériumban. A válaszban Varga Mihály pénzügyminiszter gyakorlatilag azt közölte a három konföderáció vezetőivel, hogy a kormány semmiről nem hajlandó velük külön tárgyalni, javaslataikat vigyék a meglévő egyeztető fórumok elé és próbáljanak megállapodni a munkaadókkal. Az üzenetre Földiák András csak legyintett, azt egyszerű időhúzásnak tartja. A SZEF vezetője szerint ők is csak időt akartak nyerni a tárgyalási felhívással az előkészítés szakaszában, hiszen a jogszabályok értelmében az országos sztrájkbizottság hivatalos megalakítása után a kormány már köteles lesz kijelölni saját tárgyaló delegációját.

A szakszervezeti tömörülések vezetői egybehangzóan állítják, hogy hamisak Varga Mihály állításai a hazai érdekegyeztetés 2011 utáni reformjáról, mert a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács - amire a pénzügyi tárca vezetője a levélben utal - nem valódi érdekegyeztető fórum, hiszen a dolgozók, a munkaadók szervezetei mellett civilek és egyházak szerepelnek a tagok között, de a kormány nem képviselteti magát a testületben. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumából (VKF) pedig kimaradnak a közszféra szakszervezetei és a munkáltatók 70 százaléka, miközben például a minimálbérek emeléséről szóló döntések őket is érintik.

Kuti László lapunknak azt is hangsúlyozta, hogy a közösen megfogalmazott országos célokért kell harcolni minden eszközzel, az pedig, hogy az egyes szakterületek egyéni igényeiről, például az oktatás kérdéseiről leülnek-e tárgyalni egyes minisztériumok, az összefogás szempontjából szerinte másodlagos. Az ÉSZT elnöke úgy látja, a munkabeszüntetés előkészítése mellett rendszeressé és állandóvá kell tenni az utcai megmozdulásokat, amelyek előbb-utóbb változtatásokra kényszerítik a kormányt.