Az MTVA székházában éjszakáztak a képviselők, a köztévé egész éjjel filmezte, ahogy alszanak

Publikálás dátuma
2019.01.15. 07:37

Fotó: Facebook / Szél Bernadett
Szél Bernadett és Hadházy Ákos a köztévé székházában töltötte az éjszakát, kedd délig még aláírást is gyűjtenek ott az Európai Ügyészséghez való csatlakozásért.
Ismét az MTVA székházában töltötte az éjszakát Szél Bernadett és Hadházy Ákos, miután hétfőn nagy nehezen bejutottak az épületbe, és átadtak egy hirdetést az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról szóló kampányról. És az MTVA munkatársai ezt annyira érdekesnek találták, hogy egész éjjel felvételeket készítettek a két alvó képviselőről.
"Felváltva alszunk. Most váltottak operatőrt, új csapat jött, egy kamera készenlétben áll és néha forgatnak"

- írta erről Szél. A képviselő először hétfő este fél 12 körül tett közzé egy rövid felvételt közösségi oldalán, amin az látszik, ahogy a köztévé egy operatőre épp az alvó Hadházyt veszi.
Mikor kora reggel felébredtek, hasonló látvány fogadta az ellenzéki országgyűlési képviselőket: tőlük pár lépésre egy statívon egy feléjük irányított kamera állt, mellette pedig ketten várakoznak. "Hogy ebből milyen műsor lesz, elképzelni sem tudom. Ezek konkretan perverzek" - kommentálta Szél.
"Visszatértünk az MTVA-hoz, ahonnan legutóbb botrányos körülmények közt kellett távoznunk. Nem adjuk fel" - olvasható egyébként egy Hadházy által meghirdetett esemény leírásában, melyből kiderül, a képviselők - vagy legalább egyikük - ma délig biztosan a Kunigunda utcai épületnél terveznek maradni, ahol aláírásokat gyűjtenek majd az Európai Ügyészséghez való csatlakozásért.
Szerző

Pluszpénz helyett szemfényvesztés a falufejlesztési program

Publikálás dátuma
2019.01.15. 07:30
A 150 milliárdos idei keretösszeg, amelyet a vidék felzárkóztatására szánnak, nemcsak csepp a tengerben, hanem még annál is keve
Februártól indul a kormány 150 milliárdos falufejlesztési programja, de a polgármesterek szerint ez inkább az eddig is meglévő pályázati lehetőségek „átpántlikázásáról” szól.
Sok polgármester csak szemfényvesztésnek tartja az először Modern falvak, később pedig Magyar falu néven beharangozott, úgynevezett vidékfejlesztési programot. Két kormányhatározat rendelkezik ennek megvalósításáról, az egyik a közszolgáltatások, a másik a falusi úthálózat fejlesztéséről szól. Ebben az évben 150 milliárd forintot szánnak erre a keretre, ám ha megnézzük, hány falut kellene helyzetbe hozni ebből a pénzből, rájöhetünk: nem csak csepp a tengerben, annál is kevesebb, amit a vidék felzárkóztatására szánnak. A „célcsoport” tagjai az ötezer fő alatti települések: a 3155 magyar településből 2887 ilyen, vagyis a falvak 91,5 százaléka ide tartozik. Átlagosan valamennyiükre 50 millió forint jutna, amiből akár egy-egy látványos beruházás – mondjuk egy kis óvoda felépítése – kivitelezhető, de ebből a keretből kellene utakat, szolgálati lakásokat építeni, óvodákat, orvosi rendelőket, polgármesteri hivatalokat, járdákat felújítani, sportparkokat, közösségi tereket építeni, temetőket rendbe hozni, falubuszokat üzemeltetni.
Csakhogy ezeknek a fejlesztéseknek jó részére már korábban is lehetett különféle hazai és uniós pályázatokból pénzt szerezni. Mezőszemere honlapján például jelenleg is található egy óvodafejlesztésre elnyert 31, és egy orvosi rendelő felújítására megkapott 53 millió forintos támogatás, amelyet a Területfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében nyertek el tavaly, de majdnem mindegyik megyében találtunk hasonlót Tardtól Őrimagyarósdig. Falugondoki buszok eddig is kaptak pénzt az önkormányzatok, a Magyar Falu program mindehhez egy homályos mondatot tesz hozzá, miszerint meg kell vizsgálni a falugondnoki szolgáltatások „országos kibővítésének költségvetési és jogszabályi lehetőségét”. Azt még az általunk megkérdezett jobboldali kötődésű polgármesterek is elismerték: a Magyar Falu program nem feltétlenül vonz be új forrásokat, de hozzátették, hogy magát az átfogó, hosszú évekre előre vetített fejlesztési elképzeléseket ma még senki sem ismeri, csak reménykednek, hogy lesz ilyen. Mint ahogy az sem világos ma még, hogy milyen pályázati elvek alapján lehet pénzhez jutni a rendszerből. Ellenzéki polgármesterek szerint átfogó program nem is létezik, 2019-ben azért harangoztak be egy 150 milliárdos „falusi” büdzsét, mert ez egy választási év, s így akarnak plusz szavazatokat szerezni.
- Nem látunk mást, csak azt, hogy a kormány az eddig különféle jogcímeken amúgy is kiírt pályázatokat felpántlikázta, és beterelte a Magyar Falu program alá – mondta lapunknak Köteles László, Komlóska polgármestere, aki szerint beszédes, hogy a pazarló módon működő megyei jogú városokat nemrégiben milliárdokkal stafírungozta ki az állam, miközben több száz kis falutól 2019-ben az iparűzési adóhoz köthető, az adóerő-képességet kompenzáló eddigi támogatást is megvonta.  Kötelessel ellentétben más települések vezetői inkább optimisták. - Nagyon sokat várok a programtól – mondta lapunknak Varga András, a félezer lakosú somogyi zsákfalu, Várda polgármestere, aki prioritásnak nevezte a településéhez vezető egy kilométeres bekötőút felújítását. - A belső útjainkat saját erőből és hitelből felújítottuk az elmúlt években – jegyezte meg Varga András -, de a főútra borzalmas körülmények között lehet csak kijutni. Ráadásul ahhoz hozzá sem nyúlhatunk, mert nem a falué, hanem a Magyar Közúté. Varga András lapunktól tudta meg, hogy a kormány decemberben már eldöntötte, melyik megyében mely szakaszok kaphatnak új burkolatot. Somogyban nyolc szakasz került be a támogatott projektek közé, s összesen 25 kilométeren aszfaltoznak majd. A várdai bekötőút nincs ezek között, ellenben a szintén a kaposvár-fonyódi úton található Osztopán és Somogyvár örülhet, mert az átvezető utak teljes hosszában megújulnak. Osztopánból származik egyébként Kaposvár fideszes országgyűlési képviselője, Gelencsér Attila, Somogyvár a KDNP-s honatya, Móring József Attila faluja, de ehhez a településhez köthető a megyei közgyűlés elnöke és a somogyi kormánymegbízott is. A várdai polgármester szerint amúgy igencsak ráfér a fejlesztés a falvakra, hiszen a legtöbb rettenetesen lepattant. - Hosszú idő után a kormány végre rájött, hogy a biztos szavazóinak nagy többsége a falvakban él, vagyis áldoznia kell a vidékre – tette hozzá. – Más kérdés, hogy láttam a pályázati lehetőségeket, s nagyon sok az átfedés az előző évekkel. Mi például önerős pályázattal belekezdtünk a kultúrházunk integrált közösségi szolgálati térré alakításába, erre most száz százalékos támogatással lehet majd ilyenre pályázni. Nekünk hat és fél milliónkba került az önrész, nagyon remélem, sikerül majd visszaszereznünk, mert számunkra ez igencsak komoly összeg. De ugyanígy önrésszel lehetett pályázni eddig orvosi rendelő felújítására vagy a hivatal energia-korszerűsítésére, most viszont teljes támogatással fut majd mindkettő. Varga András szerint fontos lenne az is, hogy olyan települések is pályázhassanak játszótérre, ahol nincs óvoda vagy iskola, ahogyan sportpályára is legyen esélye annak is, ahol nincs sportegyesület. - Ha mégsem, akkor adják vissza a korábbi pályázatok önerőit – mondta –, s akkor saját erőből megépítjük a játszóteret. Az ország egyik legszegényebb részén, a dél-somogyi, halmozottan hátrányos helyzetű Vízváron is nagyon várják a Modern Falvak Program pályázati lehetőségeit. - Ha olyan hatása lesz, mint a Modern Városok Programnak, komolyan profitálhat belőle a vidék – jegyezte meg Kozma László polgármester. Ők abban bíznak, hogy sikerül korszerűsíteni intézményeiket – a konyhát, az orvosi rendelőt és a művelődési házat -, emellett reménykednek, hogy a program valamiféle gazdasági élénkülést is hoz a Dráva menti falvakba. - Minden adott a vízi, kerékpáros, bakancsos és vadászturizmushoz – magyarázta Kozma László. – Ha megfelelő szintre sikerülne fejleszteni az infrastruktúrát, sokkal több vendég jönne, amiből egy olyan kis falu, mint Vízvár is profitálhatna: a konyhánk például már most három településre főz, de még nagyobb kapacitást is elbírna, ami nemcsak bevételt, de új munkahelyeket is jelentene. 

Borsodra több jut, mint Baranyára és Somogyra

A kistelepüléseket érintő útprogramban a 19 megyében összesen 163 útszakasz újulhat meg 414 kilométer hosszan. A legtöbb, 19-19 Szabolcs-Szatmár-Beregben és Borsod-Abaúj-Zemplénben, a legkevesebb – négy, illetve három – Nógrádban és Vasban. Szabolcsban több mint 48 kilométernyi alsóbbrendű út kap új burkolatot, az ellen-oldal Nógrád, ahol mindössze tíz kilométeren újulnak meg szakaszok. A felújítandó utak csaknem ötöde Északkelet-Magyarországon található, ami az apró- és zsákfalvas Borsod esetében érthető, az már kevésbé, hogy a hasonló településszerkezetű és szintén hátrányos helyzetű Baranyára és Somogyra miért jut sokkal kevesebb.

3-as metró: kiderült, ki építheti át a déli szakasz állomásait

Publikálás dátuma
2019.01.15. 07:24
Illusztráció
Fotó: Tóth Gergő
Kihirdették a közbeszerzési eljárás nyertesét.
Kihirdették a 3-as metróvonal déli szakaszának állomásaira vonatkozó közbeszerzési eljárás nyertesét – közölte a Metróért Egyesület a Facebook-oldalán. A közösségi oldalon közzétett dokumentumból kiderül, hogy a nyertes ajánlattevő a Strabag, mely körülbelül nettó 24 milliárd 773 millió forintért vállalta a Kőbánya-Kispest és Népliget állomások közötti szakasz állomásainak rekonstrukcióját.

Négy új megállóval bővíthetik a vonalat

Orbán Viktor miniszterelnök a múlt heti Kormányinfón a Magyar Idők kérdésére közölte, hogy a kormányülésen megjelölték azokat a kérdéseket is, amelyekről hamarosan határozni kell, így például a 3-as metró továbbépítéséről. A lap hétfőn azt írta: a beruházás során a jelenleg Kispest és Újpest között húzódó, teljes felújítása alatt lévő metróvonalat északi irányba Káposztásmegyerig hosszabbítják meg. A tervek szerint 4,9 kilométernyi, kétvágányú metrópálya épül, négy új – két felszíni és két felszín alatti – közbenső állomással, és kiépítenek a vonalon egy új járműtelepet is. A váci vasútvonalon fekvő Rákospalota–Újpest vasútállomásnál is kiépül egy metrómegálló. A 3-as metró új végállomása a Megyeri út és a Külső Szilágyi út találkozásánál lesz.

Szerző