Erről a New York Times írt, magas beosztású kormányzati tisztségviselőktől származó értesülésekre hivatkozva. E beszámolók szerint kezdetben nem vették komolyan az elnök szavait, de aztán aggodalommal tapasztalták, hogy Donald Trump ezt újra és újra felvetette. Úgy vélik, félő, hogy ezt ezután is meg fogja tenni, ha azt látja, hogy az európai szövetségesek tovább vonakodnak az eddiginél nagyobb mértékben hozzájárulni a közös katonai költségekhez.
A NATO cserbenhagyásának a gondolatát eszerint Trump többször megfogalmazta tavaly nyáron, az atlanti szövetség csúcstalálkozójának a napjaiban, amikor azt mondta nemzetbiztonsági csapatának a vezetői előtt, hogy az adott körülmények között nem látja semmi értelmét a NATO további létezésének.
Akkor - az időközben a szíriai kivonulás trumpi bejelentése miatt tiltakozásul lemondott - James Mattis védelmi miniszter, valamint a továbbra is hivatalban levő John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó ragaszkodott ahhoz, hogy a NATO-val kapcsolatos amerikai stratégiában ne kapjon hangot az amerikai távozásnak még a halvány eshetősége sem. Utóbb azonban az elnök ismételten felvetette ezt a kérdést, és a New York Timesnak ez az értesülése különös figyelmet keltett Washingtonban annak fényében, hogy szintén kiszivárgott: Trump legközelebbi munkatársaival sem osztja meg, mi mindenről esett szó, pontosan milyen ígéretek hangzottak el a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel különböző alkalmakkor négyszemközt - pontosabban csak a tolmácsok jelenlétében - folytatott bizalmas megbeszélésein.
James G. Stavridis nyugalmazott admirális, a szövetséges NATO-erők volt főparancsnoka a New York Timesnak nyilatkozva úgy fogalmazott: önmagában az, ha egyáltalán szóban felmerül az Egyesült Államok esetleges kivonulása az általa létrehozott atlanti szövetségből, "az évszázad ajándéka" Putyin számára.
