Darázsfészekbe nyúl az Európai Bizottság az adóreformmal

A testület azt javasolja, hogy a tagállamok a közeljövőben adják fel vétójogukat az adózást érintő uniós döntéshozatalban.

“Teljes mértékben tisztában vagyok vele, hogy mennyire érzékeny ez a kérdés, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne beszélni róla” — fejtette ki Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos a előterjesztés ismertetésekor.

A brüsszeli testület egyelőre csak vitát kezdeményez az uniós adópolitikai döntéshozatal átalakításáról, amelyet 2025-ig fokozatosan, négy lépésben valósítana meg. Javaslata szerint a jogszabályokat a jövőben nem a tagállamok egyhangú egyetértésével hoznák, hanem többségi szavazással. Ezzel gyorsabban és eredményesebben tudnának kompromisszumra jutni, és nem akadnának el évekre olyan fontos adóügyi kezdeményezések, mint például a közös társasági adóalap kiszámításáról vagy a digitális adó bevezetéséről szólók. Az Európai Bizottság azzal is érvel, hogy a szuverenitás szükségességét hangsúlyozó tagállami nyilatkozatok általában speciális nemzeti érdekeket védenek, amelyek adott esetben tisztességtelen versenyelőnyt biztosítanak, és aláássák az adórendszerek méltányosságát.

Az előterjesztés értelmében a kormányok először az adócsalás és adókijátszás elleni küzdelem terén állapodnának meg az átmenetről a minősített többségi szavazásra. Ezt követné a vétójoguk megszüntetése a környezet védelmét vagy a közegészség javítását szolgáló politikákat támogató adóügyi intézkedésekben. Az igazán húsba vágó területeken — ilyen az általános forgalmi adó vagy a jövedéki adó harmonizált szabályozása — csak ezután kerülne sor a többségi szavazás bevezetésére. Utolsó lépés lenne ennek kiterjesztése a közös összevont társasági adóalapról és a digitális gazdaság adóztatásáról szóló döntéshozatalra.

Mint Pierre Moscovici hangsúlyozta, a tagállamok továbbra is a belátásuk szerint határoznák meg az adókulcsokat a személyi jövedelemadó és a társaságiadó vonatkozásában.