Megkezdődött az influenzajárvány

Publikálás dátuma
2019.01.16. 14:21
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az előző hetinél 75,6 százalékkal több beteg fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel.
Megkezdődött hazánkban az influenzajárvány – közölte heti jelentésében a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK). A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései alapján végzett becslés szerint 2019. január 7 és 13. között az országban 19 300 ember,
az előző hetinél 75,6 százalékkal több beteg fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel.

Valamennyi közigazgatási területen emelkedett az influenzás panaszokkal orvoshoz fordulók gyakorisága az előző héthez viszonyítva. A legtöbb beteg Fejér megyében, Budapesten, Pest és Somogy megyében volt, a legkevesebb pedig Somogy, Nógrád és Csongrád megyében. A betegek 19,7 százaléka gyermek, 42,6 százaléka 15-34 éves fiatal felnőtt volt. A 35-59 évesek korcsoportjába tartozott a betegek 26,7 százaléka, 11 százalékuk pedig a 60 éven felüliek közül került ki. A második naptári héten a 100 000 azonos korcsoportba tartozó lakosra jutó megbetegedések száma a 15-24 és a 25-34 évesek körében volt a legmagasabb.
Forrás: antsz.hu
Szerző

Negyedmillió szavazóval csökkent a Fidesz tábora

Publikálás dátuma
2019.01.16. 14:16

Fotó: Német András Péter
A Závecz Research közvélemény-kutatása szerint nem tett jót a túlóratörvény elfogadása és az utána kialakult politikai helyzet a Fidesznek.
Az elmúlt hónap történései, a túlóratörvény elfogadása és az azt követő ellenzéki reakciók hatással voltak a pártpreferenciákra: gyengült a Fidesz és összességében erősödött az ellenzék, de a változások nem forgatták fel a korábbi erőviszonyokat – derül ki a Závecz Research Intézet új közvélemény-kutatásából. A felmérés szerint
  • legnagyobb arányban a Fidesz támogatottsága módosult, ugyanis december első felében a választópolgárok 35 százaléka állt mögöttük, most 32 százalék,
  • a Jobbik javítani tudott, 9-ről 11 százalékra bővült a támogatottsága,
  • az MSZP és a Demokratikus Koalíció az előző hónapok eredményeit érte el most is, az előbbinek 7, utóbbinak 5 százalékos a tábora a teljes választói körben,
  • a Momentum támogatottsága 3-ról 4 százalékra nőtt,
  • a Kétfarkú Kutyapárté 2-ről 3 százalékra emelkedett,
  • az LMP-nek harmadik hónapja stabil a pozíciója, a választókorúak 3 százaléka e pártot kedveli leginkább,
  • a Párbeszéd és a Mi Hazánk Mozgalom pedig – az előző hónapokhoz hasonlóan - 1-1 százalékon áll.
A pártnélküliek aránya változatlan, ezúttal is 32 százaléknyian tartoznak ebbe a csoportba.
Forrás: Závecz Research
A közvélemény-kutatás adatai alapján a biztos pártválasztók körében a Fidesz 48 százalékot ér el, míg a Jobbiknak 17 százalékos a tábora, az MSZP-nek pedig 12 százalékos, és az elkötelezett pártválasztók 8 százaléka voksolna a DK-ra – tehát ezek a pártok parlamenti pártok lennének egy mostani választáson is. A Momentum 5 százalékkal a bejutási határértéken van. Az felmérés szerint a biztos szavazók 4 százaléka támogatja az LMP-t, 2 százaléka a Párbeszédet, 1 százaléka a Mi Hazánk Mozgalmat.
Forrás: Závecz Research
A felmérésből kiderült, hogy nem tett jót a túlóratörvény elfogadása és az utána kialakult politikai helyzet a Fidesznek, mivel egy hónap alatt 3 százalékponttal – körülbelül 250 ezer választópolgárral – csökkent a tábora. Az aktív dolgozók körében 5, a 40 év alattiak csoportjában 7, a szakmunkás képzettségűek között 5, a diplomásoknál 7 százalékpontot veszített, tehát ezekben a választói közegekben az átlagosnál többet esett a Fidesz támogatottsága. A lemorzsolódás alapvetően a nagyvárosokban és a falvakban történt, a legnépesebb településkategórián belül, a kis- és közepes városokban egyáltalán nem észrevehető. A Fidesz leginkább eltökélt bázisát alkotó rétegekben, az alacsony iskolázottságúak, az idősebb emberek körében nem távoztak kormánypárti szavazók, még 1-2 százalékos emelkedések is voltak. A Fidesz-tábor aktivitási szintje, elkötelezettsége magasabb a múlt havinál, ami azt jelzi, hogy a pártot a kevésbé kötődő támogatói ezekben a hetekben elhagyták. 
Forrás: Závecz Research
Az ellenzék valamelyest profitált az elmúlt hetekből. A Jobbiknál, a Momentumnál és a Kétfarkú Kutyapártnál ez új szavazók érkezését, míg az MSZP-nél és az LMP-nél az aktivitás némi emelkedését jelentette. A Jobbik elmozdult a novemberi mélypontjáról, azóta 7-ről 11 százalékra nőtt a támogatottsága, különösen a 30-50 év közöttiek, a szakmunkások valamint a falvakban élők körében erősödött, ezekben a csoportokban 7-8 százalékponttal bővült.
Forrás: Závecz Research
A közvélemény-kutatást az ország felnőtt lakossága körében, 1000 fő megkérdezésével készítették 2019. január 4. és 11. között.
Szerző
Frissítve: 2019.01.16. 14:22

Szíjjártóék nem akarnak az oroszokról beszélni a magyarellenes támadás kapcsán

Publikálás dátuma
2019.01.16. 13:23
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) központi irodája, amelyet ismeretlenek felgyújtottak Ungvár belvárosában 2018.
Fotó: Nemes János
Továbbra is Ukrajnára mutogat a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ungvári irodája elleni támadás ügyében, pedig a lengyel bírósági iratok szerint putyinista, szélsőjobboldali fiatalok hajtották végre az akciót.
- Felháborítónak és elfogadhatatlannak tartjuk az iroda elleni támadást. A magyar álláspont az ügyben változatlan: elvárjuk az ukrán hatóságoktól, hogy védjék meg a magyar embereket, tegyenek meg mindent a kárpátaljai magyar közösség biztonságáért. Az elkövetőknek pedig természetesen meg kell kapniuk a méltó büntetést a gyalázatos tettükért - írta két nap hallgatás után a tárca. 

Mint lapunk korábban megírta, Krakkóban bíróság elé állították a Lengyelországban elfogott gyújtogatókat, akiket azzal gyanúsítanak, hogy ők hajtották végre a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elleni támadást. Az oroszbarát, szélsőjobboldali fiatalok közül az egyik azt vallotta, hogy egy német szélsőjobboldali, Oroszországgal igen szoros kapcsolatokat ápoló újságíró, Manuel Ochsenreiter adta ki a parancsot, és ő pénzelte az akciót. A tárgyalás során felmerült orosz szál miatt lapunk arra is rákérdezett a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál, hogy fordultak-e tájékoztatásért Moszkvához, továbbá mi a véleményük arról, hogy a jelek szerint az elkövetők erős orosz kapcsolatrendszerrel rendelkeztek. Ezekre a kérdésekre azonban nem kaptunk választ. A lengyel elhárítás szerint az orosz titkosszolgálat állt az iroda felgyújtása mögött, céljuk pedig az volt, hogy a támadással tovább mérgesítsék a nyelvtörvény miatt amúgy is feszült ukrán-magyar viszonyt.

Ebben egyébként kezükre játszott a magyar külügy: a támadás után ugyanis szinte azonnal bekérették az ukrán nagykövetet, a minisztérium pedig az Ukrajnán belül előre törő politikai szélsőségekről beszélt. Más szóval pontosan azt lépték meg, ami az oroszbarát elkövetők szándéka volt, akik a gyújtogatás előtt a neonáci „88” szimbólumot festették fel a falra, hogy ukrán szélsőségesekre tereljék a gyanút.

A támadásban felbujtóként megnevezett Manuel Ochsenreiter korábban a bevándorlásellenes szélsőjobboldali AfD tanácsadója volt. A párt egy az egyben lemásolta a Fidesz bevándorlásellenes „Stop” kampányát, Gerold Otten, a párt képviselője pedig úgy fogalmazott a 444.hu-nak: „Orbán az AfD természetes szövetségese“. Az ügy - azon túl, hogy Oroszország is érintett lehet benne - azért lehet kínos a Fidesznek, mert kormánypárti média sztárolja az AfD-t. A közmédia például több interjúban is AfD politikusokat szólaltatott meg az utca embereként, akik a bevándorlásellenes nézeteiket hangoztatták.

Egyelőre nem tudni, hogy a lengyel vagy az ukrán hatóságok kezdeményeznek-e letartóztatást Ochsenreiterrel szemben. Az újságíró korábban ügyvédje útján azt üzente a Szabad Európának: nem igazak a Krakkói bíróságon elhangzó vádak.
Frissítve: 2019.01.16. 13:24