Megint lecsapott az ÁSZ: csak egy napig örülhetett a Momentum és a Párbeszéd

Publikálás dátuma
2019.01.16 15:05

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Újra felfüggesztette a Momentum és a Párbeszéd állami támogatását az ÁSZ. A két pártnak ráadásul ügyészségi eljárással is számolnia kell.
Mindössze egyetlen napig örülhetett a Momentum és a Párbeszéd: ismét mindkét párt költségvetési támogatását felfüggesztette az Állami Számvevőszék (ÁSZ). A döntés annak fényében meglepő, hogy minap az ÁSZ még azt válaszolta lapunknak: mivel a két ellenzéki párt biztosította az elérhetőségét, feloldják a tilalmat, és újra kapnak majd pénzt. Ehhez képest most a két párt kampánypénzeinek ellenőrzésekor talált problémákat a számvevőszék. A Párbeszéd – az ÁSZ szerint – „a kampányköltések mértékére előírt korlátozás betartása és a választások tisztaságát szolgáló finanszírozási tilalmak tekintetében nem biztosította az átláthatóságát és elszámoltathatóságát”. A Momentum esetében a költségvetési támogatás felhasználása „nem volt szabályszerű, átlátható és elszámoltatható.” A Momentum egyébként a 2018. évi országgyűlési választási kampány finanszírozására összesen 527,6 millió forint központi költségvetési támogatásban részesült, a nyilvánosságra hozott elszámolása szerint további 12,6 millió forintot költött saját költségből. A Párbeszéd nem kapott központi támogatást, hiszen az MSZP-vel úgy állapodott meg, hogy a pénzt 100 százalékban a szocialistáknak folyósítsa a kincstár. A Párbeszédnek nem egészen 6 millió forint egyéb forrása volt. Állami támogatásuk felfüggesztése mellett a Momentumot és a Párbeszédet ügyészségi eljárás is fenyegeti – erről Holman Magdolna, az ÁSZ főtitkára nyilatkozott a Népszavának. – Némelyik párt mintha nem lenne tisztában azzal, milyen törvényi feltételeknek kell eleget tennie – hangsúlyozta a főtitkár, arra utalva, hogy a Momentum és a Párbeszéd kampányköltési beszámolója szerinte az alapvető elvárásoknak sem felelt meg. Kijelentette: a két említett párt nem elszámoltatható és nem átlátható módon működik. Az ÁSZ-t egy volt fideszes parlamenti képviselő, Domokos László vezeti, ám a számvevőszék állítja, hogy Domokos semmilyen formában nem vesz részt a kampánypénzek ellenőrzésében, ennek döntési jogát átadta a főtitkárnak. „A számvevőszék minden tekintetben a törvények szerint jár el” – közölte Holman Magdolna, amikor arról kérdeztük, hogy az ÁSZ miért csak az ellenzéket bünteti. Hangsúlyozta: az ÁSZ számára nem léteznek ellenzéki vagy kormánypártok, kizárólag szervezetek vannak, amelyeket a törvények szerint ellenőriznie kell. A Momentum és a Párbeszéd mellett – folytatta – hét másik párt kampányköltéseit vizsgálja jelenleg a számvevőszék, közöttük van a Fidesz-KDNP is. Végeredmény pár héten belül várható. Az ÁSZ arra jutott: nem zárható ki egyértelműen, hogy a Momentum és a Párbeszéd tiltott támogatásnak minősülő forrásokból is gazdálkodott. Továbbá a főtitkár elmondása szerint – mivel a két párt „nem tudott elszámolni a közpénzekkel” – bűncselekmény gyanúja miatt az ÁSZ az ügyészséghez fordult. Holman Magdolna hangsúlyozta, hogy nem elvonják, hanem felfüggesztik a Momentum és a Párbeszéd állami támogatását. A két párt abban az esetben juthat hozzá a közpénzhez, ha a „számvevőszék számára is meggyőző módon megteremti a törvényes gazdálkodás feltételeit”. Megkérdeztük a főtitkártól, nem tartaná-e helyénvalónak, hogy a számvevőszék azoknak a súlyos milliárdoknak a felhasználását is kampányköltésként vizsgálhassa, amelyeket formálisan nem a Fidesz, hanem a kormány fordít propagandára. Holman Magdolna hangsúlyozta, hogy az ÁSZ nem alkotja, csak alkalmazza a jogszabályokat. Hasonló választ kaptunk arra a kifogásra is, hogy a pártoknak nincs jogorvoslati lehetőségük a számvevőszék döntése ellen. – Nem értjük azt, ami történik – így reagált lapunknak Hajnal Miklós, a Momentum elnökségi tagja. Az ÁSZ szerinte összevissza beszél. – Azt mondták, hogy keddig nem voltunk elérhetőek, majd hirtelen megtalálták a Momentumot. Tehát a szerdai vizsgálatukat egy nap alatt rakták össze, ami hihetetlennek hangzik – fogalmazott Hajnal, azonban hozzátette: ez szépen tükrözné a szervezet eddigi szánalmas tempóját. – Felháborító, nonszensz és botrányos a számvevőszék viselkedése – vélekedett a Momentum politikusa. Hajnal közlése szerint most mindenesetre tanulmányozzák a végleges jelentést és tájékozódnak, hogy kihez tudnak fordulni felebezésért. A Párbeszédnél nagy a káosz és a meglepődés, érdemi reakciót egyelőre nem is tudtak adni lapunknak. Az biztos, hogy a jogászaikkal ők is vizsgálják az ÁSZ-jelentését.
Frissítve: 2019.01.16 20:11

Döntött a Jobbik: folytatják, de felkészülnek a feloszlatásra is

Publikálás dátuma
2019.02.23 15:26
Szilágyi György, a Jobbik szóvivője és frakcióvezető-helyettes a párt rendkívüli kongresszusa utáni sajtótájékoz
Fotó: MTI/ Mohai Balázs
Az alapszabály módosításával a Jobbik arra a lehetőségre is felkészült, hogy a Fidesz felszámolja a pártot. Szilágyi György szóvivő szerint „az utolsó csepp vérükig” küzdenek majd, akár „nulla forintból” is kampányolni fognak.
Rendkívüli kongresszus összehívását jelentette be Sneider Tamás pártelnök február elején, miután az Állami Számvevőszék tiltott támogatás elfogadása címén ismét megbüntette a Jobbikot (korábban összesen 662 millió, ezúttal – a visszatartott költségvetési pénzeket is beleszámolva – több mint 270 millió forintra). Sneider két napirendi pontot jelölt meg: az egyik a Jobbik és a párt parlamenti frakciója megszűnésének lehetősége, a másik a Fidesszel szembeni ellenállás folytatásának megtárgyalása. Nem elég, hogy a szombati kongresszust zárt ajtók mögött rendezték, még a helyszínt is titokban tartották (utólag derült ki, hogy egy XIV. kerületi, Gizella utcai rendezvényközpont adott otthont az események.) A Fidesz és médiabirodalma jó ideje szisztematikus kampányt folytat a Jobbik ellen. A kormánypárti sajtó kellemetlenkedésein túl a pártnak feltehetően az se hiányzott volna, hogy roma aktivisták és antirasszisták tiltakozó demonstrációt szervezzenek a helyszínre. A kongresszus időpontja ugyanis éppen február 23-ra, a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság tízéves évfordulójára esett. A sorozatgyilkosság idején a markánsan szélsőjobboldali Jobbikban még szó sem esett a néppárti irányról, a jobbikos politikusok élen jártak a cigányellenes indulatok felkorbácsolásában. A kongresszusról beszámoló tájékoztatót a Képviselői Irodaházba hirdette meg a Jobbik. A pártelnök vagy Gyöngyösi Márton frakcióvezető helyett Szilágyi György szóvivő állt a sajtó elé.
Szilágyi elmondta, hogy – bár az elmúlt tíz hónapban az általa diktatórikusnak nevezett Fidesz részéről folyamatosan nemtelen támadások érték a pártot – a Jobbik nemhogy összeroppant volna, még elszántabbá vált. 44 új tagszervezet alakult, 400 új tag lépett be. A Jobbik ezt a számot szeretné megduplázni a közeljövőben.
A Jobbik „egyik fő erénye napjainkban a kitartás”, és ez így lesz a jövőben is – közölte a szóvivő, állítva, hogy
a párt mai lelke az igazság és a hősiesség. „Küzdünk az utolsó csepp vérünkig”
– mondta. Ha kell, akkor a Jobbik „nulla forintból” fog kampányolni az EP- és az önkormányzati választáson. A kongresszus egy kiáltványt is elfogadott, ami így kezdődik: „soha nem adjuk fel”. Szilágyi György megállapítása szerint a Jobbik az LMP-vel tartja elképzelhetőnek a legszorosabb kapcsolatot, de „ügyek mentén” más ellenzéki pártokkal is kész együttműködni.
A kongresszuson a párt megszüntetésének lehetőségéről végül nem szavaztak, az alapszabályt ugyanakkor – felkészülve rá, hogy a Fidesz esetleg felszámolja a pártot – módosították. Ennek értelmében
a Jobbik tagjai az elnökség írásos jóváhagyásával beléphetnek egy másik, az elnökség által megnevezett, a jövőben létrehozandó szervezetbe.
A közelmúltban a Jobbik parlamenti frakciója úgy határozott, hogy a párt önállóan indul az EP-választáson. Kérdésünkre, hogy a kongresszus megerősítette-e a döntést, és tárgyalt-e a jobbikos EP-lista összetételéről, Szilágyi elmondta: ezek a kérdések nem szerepeltek napirenden. Az EP-választásnak szerinte az a tétje, hogy amennyiben elég sokan szavaznak a Jobbikra, akkor a Fidesz nem meri betiltani a pártot.
Szerző
Frissítve: 2019.02.23 15:29

„A gyűlöletnél nincs nagyobb gyilkos” - a romagyilkosságok áldozataira emlékeztek Tatárszentgyörgyön

Publikálás dátuma
2019.02.23 14:24

Fotó: Népszava/ Drakovics Ádám
Szombaton délután a Pest megyei Tatárszentgyörgyön is megemlékeztek a faluban tíz éve hideg vérrel meggyilkolt roma férfiról és kisfiáról.
Nem volt nehéz megtalálni Csorba Róbert és kisfia, Robika sírhelyét a tatárszentgyörgyi temetőben, amit érkezésünkkor már színes virágcsokrok, koszorúk, mécsesek borítottak. Tíz év telt el azóta, hogy a fiatal, 27 éves férfit és 5 éves kisfiát égő házuk udvarán, menekülés közben agyonlőtték. A bűnük annyi volt, hogy cigánynak születtek.
- Robika halálával bennünk is meghalt valami. 
Magyarország csak akkor lesz boldog ország, ha mindenki, kicsi és nagy, öreg és fiatal, cigány és nem cigány egyformán biztonságban érezheti magát.
Most úgy tűnik, viszonylagos nyugalom van. Egyelőre. Talán – mondta Horváth Ferenc, a megemlékezést szervező emlékbizottság képviseletében. A temetőben közben folyamatosan gyűltek az emberek; rokonok, barátok, romák és nem romák egyaránt.
- Elnémít a fájdalom. Elnémít, pedig üvöltenem kellene – erről Bódis Kriszta írónő beszélt. Mint mondta, nincs annál fájdalmasabb, mint amikor egy anyától elveszik a gyermekét. ­ De beszélnünk kell az elviselhetetlenről. Ha nem emeljük fel a hangunkat, ha nem ellenkezünk, a gyűlölet újra lecsap. A gyűlöletnél pedig nincs nagyobb gyilkos – fogalmazott.
Oláh József, az Idetartozunk Egyesület tagja aggodalmainak adott hangot. Szerinte a helyzet tíz év alatt szinte semmit nem változott, sőt ugyanott tartunk:
most is egy új, „náci horda” próbál beférkőzni a politikába, miközben a médiából 15 percenként a gyűlölet magvait szórják a társadalomra.
A romákat nagyobb összefogásra, együttműködésre, párbeszédkeresésre szólította fel.
- Ma is sokan elindítják és élvezik a gyűlöletkeltés rövid távú hasznait. Amennyire rajtunk múlik, mindig tennünk kell ellene. Az egyetlen kiút, hogy szakítunk ezzel és nem élünk a gyűlölet eszközével – hangzott el Iványi Gábor metodista lelkész beszédében, amely imával zárult, emlékezve a gyűlölet minden áldozatára. 

Liberálisok: nyilvánítsák nemzeti gyásznappá a tatárszentgyörgyi romagyilkosság napját!

"A rasszista indíttatású tatárszentgyörgyi romagyilkosság 10. évfordulóján kezdeményezzük, hogy a kormány nyilvánítsa február 23-át nemzeti gyásznappá. Február 23-a nem csupán a roma magyarok, egy társadalmi kisebbség tragédiája, hanem az egész magyar nemzeté. Fontos, hogy évről évre emlékeztessünk minden magyar állampolgárt arra az eseménysorozatra, mely összesen hat ártatlan roma honfitársunk halálához vezetett, és melyek mögött kizárólag az előítéletek, a rasszizmus, a kirekesztés és a gyűlölet állt" - közölte szombaton a Magyar Liberális párt, melynek több politikusa is részt vett a megemlékezésen.

Az Emmi is koszorúzott meg gyurcsányozott

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának munkatársai koszorút helyeztek el a Tatárszentgyörgyön tíz évvel ezelőtt meggyilkolt áldozatok sírjánál. A tárca szombati közleményében emlékeztetett arra, hogy 2008 és 2009 között kilenc településen történt rasszista indítékból elkövetett támadás romák ellen, a gyilkosságsorozatban hat ember vesztette életét.  Borzalmas tragédiára ébredt az ország tíz évvel ezelőtt, amikor Tatárszentgyörgyön meggyilkolták Csorba Róbertet és kisfiát, Robikát - írta az Emmi. Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár a minisztérium dolgozóival közösen rótta le kegyeletét a sírnál. A minisztérium azért nem felejtett el gyurcsányozni sem a tragédia évfordulója alkalmából: a közleményben felidézték, a tatárszentgyörgyi gyilkosság egy évtized múltán szimbólumává vált a gyilkosságsorozatnak, valamint annak az időszaknak, amikor a Gyurcsány-kormány idején lehetőség volt félkatonai gárdáknak a roma közösségeket félelemben tartani, miközben magukat jogvédőnek mondó politikusok nyilatkozataikkal azt közvetítették, hogy a romáknak csak az áldozat szerepe juthat Magyarországon.

Frissítve: 2019.02.23 15:44