Egységesen léptek fel az akadémiai kutatóközpontok főigazgatói azon a megbeszélésen, amelyet Palkovics László innovációs miniszter hívott össze csütörtökre a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökségének megkerülésével. Az igazgatók jelezték: méltányolják a meghívást, de a kutatóhálózat átalakítását célzó tervekről továbbra is az MTA elnökével, főtitkárával és választott vezetőivel kellene tárgyalnia Palkovicsnak. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szerint az MTA számára minden eszköz és forrás rendelkezésre áll ahhoz, hogy az akadémiai kutatóintézetek gond nélkül működhessenek, ám az érintettek másként tapasztalják.
– Az intézetek anyagi biztonsága eddig sem volt sziklaszilárdságú, ám azzal, hogy a költségvetésben tervezett pénzek mintegy felét nem kaptuk meg, lényegében ex lex állapotba kerültünk – nyilatkozta lapunknak az MTA egyik kutatóközpontjának munkatársa azzal kapcsolatban, hogy az ITM nem utalta el a kutatóhálózati támogatásnak a rezsiköltségeket, kutatási anyagok beszerzését az első negyedévben fedező részét. Az ITM ezzel gyakorolna nyomást az akadémikusokra, hogy fogadják el a kutatóhálózat átalakítására vonatkozó kormányzati terveket. A visszatartott összeg összesen mintegy kétmilliárd forint.
– Egyetlen intézet esetén is több százmilliós forráskiesésről beszélünk. Igaz, a költségek fedezésére az sem volt elég, amit most elvettek, azok egy részét korábban is önerőből kellett előteremtenünk – mondta a kutató. Ezt nagyrészt pályázati pénzek átcsoportosításával oldották meg, amelynek szabályossága eddig is megkérdőjelezhető volt. A pályázati források ugyanis célzottak, elviekben azokat csak meghatározott kutatási célokra lehet fordítani. A munka ugyan még nem lehetetlenült el, de a gazdasági vezetést mindenhol komoly kihívások elé állítja a kialakult helyzet.
Hasonló tapasztalatokról számolt be egy másik kutatóintézet munkatársa is. Elmondása szerint náluk nem akarják a pályázati pénzeket átcsoportosítani, ezért elsősorban a tavaly felhalmozódott tartalékokat használják fel. Megszorításokra azonban így is számítani lehet, a kutatóintézeteknek vissza kell fogniuk magukat például a tudományos konferenciák vagy külföldi tanulmányutak szervezése terén.
– Az elvonás mintegy 200 millió forint bevételkiesést okoz az első negyedévre. Egyelőre úgy tűnik, túl fogjuk élni ezt az időszakot, de ha szorul a hurok, kellemetlen lépések következhetnek. Például a kutatás-fejlesztésre érkezett ipari támogatásokat nem költhetik majd el a kutatócsoportok. Ezeknek a támogatásoknak a 20 százalékát eddig is rezsire költöttük, ez az arány felmehet 80, de akár 100 százalékra is – fogalmazott forrásunk.
Az Akadémia vezetése is figyelmeztetett: a kutatóközpontok, intézetek jelenleg nem rendelkeznek kötelezettségvállalásra – például új kutatók felvételére, kutatási alapanyagok beszerezésére – alkalmas szabad forrásokkal. Aggályosnak tartják: míg az akadémiai forrásokat pontosan meghatározza az MTA-törvény, nem ismert, milyen jogszabályi felhatalmazása van a minisztériumnak arra, hogy ezeknek az összegeknek egy részét visszatartsa.
Akadémiai forrásunk szerint belső körökben egyébként az a hír járja, hogy a Pénzügyminisztérium szakértői sem tartják szabályszerűnek és elfogadhatónak, ahogy az ITM egyéni döntések alapján visszatartja az MTA-támogatásokat. – Ezt persze soha nem fogják nyilvánosan megerősíteni – tette hozzá. Lapunk azért tett egy próbát, megkérdeztük az MTA körül kialakult helyzetről a Pénzügyminisztériumot. Eddig nem kaptunk tájékoztatást.
