Együtt mozdul a vidék a fővárossal, folytatódik a tüntetéshullám

Publikálás dátuma
2019.01.18. 07:30

Fotó: Draskovics Ádám
Magyarországon több mint húsz, Nyugat-Európában tizenkét városban tartanak kormányellenes demonstrációt a hétvégén.
Nemcsak a fővárosban folytatódik a tavaly decemberben indult tüntetéshullám: az összes megyeszékhelyen szerveznek megmozdulásokat a hétvégére. Az események szervezői mindenhol szakszervezetek. Szegeden indul "Az álljon le az ország" gyűjtőnevű országos akciósorozat, a csongrádi megyeszékhelyen péntek délután "sétálós" demonstrációt tartanak, majd egy nyílt levelet adnak át a szakszervezetek a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetőjének. A Facebook-oldaluk szerint az esemény iránt 1500-an érdeklődnek. Salgótarjánban autós felvonulást és félpályás útlezárást terveznek szombatra. Szekszárdon és Győrben is útlezárásokkal fejezik ki nemtetszésüket a tüntetők. Összesen több mint 20 magyarországi városban fognak tüntetni a kormány ellen. Országosan ismert politikusok a tatabányai demonstráción beszélnek majd. Itt szólal fel a szocialista Kunhalmi Ágnes, a párbeszédes Szabó Tímea, a DK-s Vadai Ágnes, a jobbikos Varga-Damm Andrea, az LMP-s Demeter Márta, illetve beszédet mond Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), valamint Boross Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKSZSZ) vezetője. A tüntetések – amelyeken a rabszolgatörvény és a munkavállalók növekvő kiszolgáltatottsága ellen, a méltányos munkafeltételekért, bérekért demonstrálnak – az összes megyeszékhelyen egyszerre, délután 3 órától kezdődik szombaton. A szervező szakszervezetek arra kérnek minden „magáért, családjáért és Magyarországért felelősséget érző polgárt, hogy csatlakozzon a megyeszékhelyeken és a többi városban szerveződő demonstrációkhoz, vagy akár szervezze meg azt saját településén.”
Persze a fővárosban is lesz tiltakozás.  A "Budapest Blokád" címmel meghirdetett demonstráció iránt 6 ezren érdeklődnek a Facebookon. A szervezők célja, hogy álljon le Budapest. Azért, hogy megbénítsák a város közlekedését, a tüntetők négy különböző csomópontban – a Blaha Lujza téren, az Oktogonon, a Hősök terén és a Szabadság híd budai hídfőjénél – gyülekeznek majd, hogy aztán a Clark Ádám térre vonuljanak. Ott csatlakoznak azokhoz, akik már délutántól kivetítőn nézik az országos tüntetések közvetítéseit. Itt várhatóan felszólal majd mások mellett Nagy Blanka, az a diáklány, aki a NER-t bíráló szavai miatt a kormánypropaganda célkeresztjébe került.
Külföldön is lesznek tiltakozások: a Hazajöttünk túlórázni nevű Facebook-csoport gyűjtése szerint tüntetnek majd Amszterdamban, Bernben, Oslóban, Hágában, Londonban, Swanseaben, Stuttgartban, Dublinban, Münchenben, Bécsben, Hamburgban és Berlinben is.
Szerző
Frissítve: 2019.01.18. 09:15

Jövő szerdán hivatalosan meneszthetik a BKK-vezért

Publikálás dátuma
2019.01.18. 07:07

Fotó: Molnár Ádám
A főpolgármester beterjesztette az erről szóló előterjesztést, Dabóczi Kálmán helyére Nemesdy Ervint javasolja kinevezni.
A főpolgármester beterjesztette Dabóczi Kálmán elbocsátásáról és Nemesdy Ervin kinevezéséről szóló előterjesztést – írja a Magyar Narancs.  A lap szerint a fővárosi közgyűlés jövő szerdán mentheti fel Dabóczit a BKK vezérigazgatói székéből, ha elfogadja a főpolgármester erről készült előterjesztését. E szerint Dabóczi munkaviszonyát felmondással szüntetnék meg, amely január 24-től február 27-ig terjedne, és annak okát Tarlós István nem közli előterjesztésben. A kirúgandó vezérigazgatót egyhavi illetményének megfelelő végkielégítést kaphat. Dabóczi helyére Tarlós Nemesdy Ervint javasolja kinevezni 1,6 milliós havi fizetéssel továbbá 360 ezer forintos igazgatósági tagsági díjazással – teszi hozzá a lap. Korábban lapunk is beszámolt arról, hogy Tarlós felmentette pozíciójából Dabóczi Kálmánt, a BKK vezérének a közel negyvenmilliárd forintos elektromos jegyrendszer bedőlése miatt kell távoznia. Később a főpolgármester az Indexnek megerősítette, hogy Nemesdy Ervint fogja javasolni Dabóczi helyére.
Szerző
Frissítve: 2019.01.18. 11:29

Az emberek 51 százaléka támogatja a tiltakozásokat

Publikálás dátuma
2019.01.18. 06:00

Fotó: Draskovics Ádám
A megkérdezettek 60 százaléka alulról szerveződő folyamatként látja a tüntetéseket.
Mintegy 1,4 millió ember – a választók 17 százaléka – hajlandó valamilyen formában (sztrájk, tüntetés stb.) tiltakozni a rabszolgatörvény ellen, illetve 34 százalék (2,8 millió fő) egyetért a jogszabály eltörlésével, szolidáris a protestálókkal – derül ki abból a felmérésből, amelyet a Publicus Intézet készített a Népszava Visszhang mellékletének megbízásából. (A melléklet szombaton közöl részletes elemzést a sztrájkhajlandóságról és a szakszervezetekről). Mindezek alapján az emberek 51 százaléka támogatja a tiltakozásokat, és harmaduk hajlandó is tenni érte. (Továbbá akad 8 százalék, amely szintén azt akarja, hogy a kormány semmisítse meg a rabszolgatörvényt, de a demonstrációt és a munkabeszüntetést nem tartja hatékony eszköznek.) Arról, hogy a túlóratörvény elleni demonstrációkban kik játszanak fontos szerepet, szórnak a vélemények. A válaszadók majdnem 60 százaléka alulról szerveződő folyamatként látja a tüntetéseket – így az elégedetlen embereket jelölte meg „főszervezőként”. A második helyen a pártok végeztek, az emberek ötöde gondolja, hogy a politikai formációk csatornázzák be a kiábrándultságot – a szakszervezetekről, noha az egész tüntetéshullám az érdekvédők akciójaként indult, valamint a civilekről körülbelül 10 százalék gondolja ugyanezt. Miközben a szervezetek közül a pártokat nevezik meg legtöbben, a Publicus Intézet érdekes eredményre jutott, amikor megpróbálta „szétszálazni” a pártok teljesítményét. 
Az emberek 9 százaléka az MSZP-t nevezte meg a leghatékonyabb demonstrációs pártként, de a Jobbik és a DK is mindössze 1 százalékkal maradt le a szocialistáktól.

Ám üzenetértéke annak van igazán, hogy az emberek 78 százaléka nem tud vagy akar különbséget tenni a pártok között. Ennek három oka van. Az első a „társadalmi psziché”, ami közös fellépést vár a pártoktól. A második, hogy a nyilvánosságban valóban nem könnyű elkülöníteni az együtt mozduló formációk cselekedeteit. A harmadik, hogy az utóbbi nyolc évben a pártok „ki voltak tiltva” a tüntetési térből, minden civil szervezet politikai erőktől mentes demonstrációt hirdetett, így egyelőre az emberek nem tudják értelmezni a pártok mozgását ebben a térben.
Szerző