A cégek 70 százaléka átveri a dolgozóit vagy a munkaügyi ellenőröket

Publikálás dátuma
2019.01.17. 19:52
Illusztráció: Shutterstock
A Pénzügyminisztérium 13 ezernél is több munkáltatót vizsgált meg, és több mint kétharmaduknál munkaügyi szabálytalanságokat találtak.
A tavalyi év első kilenc hónapjában tartott ellenőrzések eredményét ismertette most a Pénzügyminisztérium, a jelentésből pedig kiderült, a megvizsgált 13 316 munkáltató 70 százalékánál találtak munkaügyi szabálytalanságot, és az ellenőrzött több mint 54 ezer munkavállalónak a 68 százalékánál sem volt minden rendben - írja a hvg.hu. A legtöbb jogsértés a feketefoglalkoztatásból adódott: az ellenőrzött dolgozók 13,62 százalékát foglalkoztatták feketén, akiknek a 38 százaléka az építőiparban dolgozott. A probléma a vendéglátást is jócskán érinti, ott a 9 hónap során 983 bejelentés nélküli foglalkoztatottat azonosítottak.

A munkaidővel, pihenőidővel és rendkívüli munkavégzéssel összefüggő jogsértések 14 998 dolgozót érintettek a vizsgált időszakban, ami az ágazatok közül a gépipar, a feldolgozóipar és a kereskedelem területén jelent meg számottevően. A munkaidőkeretben foglalkoztatottaknál pedig a kezdő és befejező időpont írásbeli meghatározásának elmaradása jelentett problémát, hiszen ez a munkavállaló és a hatóság számára is ellenőrizhetetlenné teszi például a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkavégzést, és annak ellentételezését is. A munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos jogsértések elfedik az esetleges munkabérrel, munkaidővel, illetve pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságokat is.


Szerző

Bírósági végrehajtást indít Hadházy, ha Bayer nem kér tőle bocsánatot

Publikálás dátuma
2019.01.17. 19:06
Hadházy Ákos, LMP-s képviselő Fotó: Molnár Ádám
Ötforintosokkal pedig kár elhalmozni a képviselőt, mert csak ötvenet fogad el belőlük.
Végrehajtót fogadok arra az esetre, ha Bayer Zsolt nem kér tőlem bocsánatot – mondta a Népszavának Hadházy Ákos országgyűlési képviselő. Mint korábban mi is megírtuk, a jobboldali publicistát bírósági ítélet kötelezte Hadházy megkövetésére.  Hadházy azért perelt, mert a lovagkereszttel kitüntetett közíró még 2017-ben azt kérdezte Szél Bernadetttől – utalva a kormányellenes tüntetők szlogenjére, miszerint „ORBÁN GECI, ÁDER NYELI”  – hogy mit szólna hozzá, ha a rigmus így hangzana: „HADHÁZY GECI SZÉL DETTI NYELI”.  
A politikus szerint bocsánatkérés nélkül az ügy így ismét a bíróságra kerülhet, és Bayernek előbb 50 ezer, majd 100 ezer, a későbbiekben pedig 3-4 havonta félmillió forintot kell fizetnie, amíg nem kér bocsánatot. 
A bíróság egyúttal 300 ezer forint kifizetésére is kötelezte Bayert, aki úgy kommentálta az ítéletet, hogy bocsánatot nem kér, a pénzt ötforintosokban gyűjti össze, és dobja be a felperes kertjébe, a gyűjtéshez pedig szimpatizánsai segítségét is várja. Bár a publicista minden bizonnyal megemelni sem bírná a 250 kilós érmecsomagot, nem hogy dobni, Hadházy nem is veszi át tőle az ötösöket: mint kérdésünkre elmondta, jogszabály szerint csak ötven darab pénzérmét köteles bárkitől elfogadnia, ha pedig Bayer Zsolt ezt nem veszi figyelembe, külön végrehajtást indít ellene, hogy normálisan törlessze a bánatpénzt.
Bár ezúttal tiltakozik, Bayer Zsolt másoktól is kért már bocsánatot, igaz, olyan formában, hogy az inkább újabb sértéssel ért fel: Vona Gábort, akit szarnak és gecinek nevezett blogján, például így követte meg:
(...)mivel jogkövető állampolgár vagyok, eleget teszek a bíróság ítéletének, és ugyanazon a fórumon, ahol Vonát jellemeztem, elnézést kérek tőle a geciért és a szarért. (...)Vona! Bocsánatot kérek tőled! Őszintén! Ugyanis a geci és a szar a te esetedben a valóság jelentős elferdítése, pozitív irányba! Bocsásd meg nekem, hogy egy tétova pillanatomban túlértékeltelek!”

A bírósági végrehajtás, mint jogi kényszerítő eszköz más esetben is eredményes volt: a Magyar Helsinki Bizottság így tudta rábírni a Fideszt, hogy bocsánatot kérjen a civil szervezettől, amiért azt hazudták róluk, hogy a nemzetközi spekuláns pénztőke politikai megrendelését teljesítik - de Németh Szilárd a honvédelmi tárca parlamenti tárca is végrehajtás hatására kért bocsánatot, amiért valótlanságot állított az Eötvös Károly Intézetet képviselő társaságtól.
Szerző
Frissítve: 2019.01.17. 21:04

Dolgozók: az Orbán-kabinetnek végre fizetnie kell!

Publikálás dátuma
2019.01.17. 18:02

Fotó: Vajda József / Népszava
A közszolgák két hónap múlva leállnak egy időre, mert nem akarják, hogy a munkaerőhiány miatt őket tegye tönkre a kormány.
Országos sztrájkot hirdetett a közszféra öt szakszervezete március 14-ére, csütörtökre - ezt a tömörülések vezetői csütörtökön sajtótájékoztatón jelentették be. Arról csak a szociális ágazatban, az önkormányzatoknál és a kormányzati igazgatásban dolgozók véleménye alapján döntenek, hogy néhány órára vagy egész napra álljon le a munka abban az esetben, ha a kormány nem hajlandó velük tárgyalni vagy nem akar változtatni a dolgozókat hátrányosan érintő kormányzati és parlamenti döntéseken. A sztrájkbizottságok megalakulásáról és a szakszervezeti követelésekről már szerdán levelet küldtek Orbán Viktornak, kérve, hogy jelölje ki a kormány tárgyalódelegációjának tagjait.
Az akciót irányító Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) egyrészt a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetével (SZÁD), másrészt a közszolgálati, a külügyminisztériumi és a belügyi szféra érdekvédőivel fogott össze nagyjából kétszázezer alkalmazott szociális, gazdasági és munkaügyi sérelmeinek orvoslására. Az MKKSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a rabszolgatörvény ezt a területet is érintheti, ezért egybehangzóan követelik annak visszavonását, ahogy azt is, hogy minden közszolgálati bérrendszer alapja a minimálbér legyen és vezessék be a garantált bérminimumon túl a diplomás minimálbért is. Boros Péterné a sztrájkbizottságok közös elvárásaihoz sorolta egy új, egységes érdekegyeztető fórum létrehozását, amit előzetesen Nemzeti Munkaügyi Kerekasztalnak neveztek el. 
A hivatalokban dolgozók azt szeretnék, ha megtarthatnák a nyugdíjukat akkor is, ha visszamennek dolgozni. A szociális területen dolgozók egy rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszer kidolgozását, a korengedmény visszahozását akarják elérni, a tisztességes bérekért pedig mindegyik sztrájkbizottság harcot hirdet. A kormányzati igazgatásban dolgozók visszakövetelik a januártól hatályba lépett új ágazati törvényben elvett egy hét szabadságukat és az ebédszünet munkaidőben történő elszámolását, mert a munkahelyen töltött idejük meghosszabbításával évente plusz egy hónapot kell ledolgozniuk.
A sztrájkot előkészítették, megtartása a kormány hozzáállásán múlik. Közben a Mozdonyvezetők Szakszervezete is jelezte, hogy felszólították a vasúti munkaadókat, ne vezessék be a túlóratörvényt. Éleződik a helyzet a felsőoktatásban is. Az ELTE például a Bölcsészettudományi- és a Természettudományi Kar költségvetését úgy csökkenti, hogy legalább ötven oktatót el kell küldeniük. A Népszava információi szerint jövő csütörtökön lesz felsőoktatási érdekegyeztető tanács ülés, de ha az érdekvédők nem kapnak ígéretet a pénzek megemelésére, elképzelhető, hogy ezen a területen is radikálisabb módszerekhez nyúlnak