Miniszteri biztossá nevezték ki a Klik vezérét

Publikálás dátuma
2019.01.17 20:47
Hajnal Gabriella, miniszteri biztos és Klik-vezető
Vajda József
Hajnal Gabriella – aki egyben a Klebelsberg Központ igazgatója is – az alaptanterv megújításával foglalkozhat, egészen az új tanév indításáig.
A nemzeti alaptanterv megújításáért felelős miniszteri biztosnak nevezték ki Hajnal Gabriellát, az állami iskolafenntartó vezetőjét – derül ki a csütörtöki Magyar Közlönyből
Minderről Kásler Miklós humánminiszter döntött, a kinevezés értelmében pedig Hajnalnak kerettantervek elkészítését irányítja, előkészíti 2019. szeptember elsejéig az új nemzeti alaptantervet – illetve felügyeli a NAT megvalósítását is a gyakorlatban. Mindezért külön fizetést és titkárságot sem kap.
Mint arról korábban beszámoltunk, Hajnal Gabriella tavaly augusztusban lépett a Klebelsberg Központ (közkeletű nevén Klik) élére, azután, hogy az iskolafenntartó központ Solti Péter távozása után közel egy hónapig vezető nélkül maradt. Hajnal több mint 30 éven át volt matematika-fizika szakos általános és középiskolai tanár, illetve 17 éven át középfokú intézmény vezetője. 2017-ről dolgozott a KK szakmai elnökhelyetteseként, előtte egy budapesti középiskola igazgatója, valamint az Oktatási Vezetők Szakszervezetének (OVSZ) elnöke volt. Érdekvédőként többször bírálta a kormány oktatáspolitikáját, az OVSZ a Pedagógusok Sztrájkbizottságának is tagja volt. Kinevezése után lapunknak adott interjújában Hajnal már úgy vélekedett: a jelenlegi tankerületi központokból és a Klebelsberg Központból álló fenntartói rendszerrel jó az irány – a kormány pedig a jelek szerint szintén látta a potenciált Hajnal személyében.  

Magukra hagyták a közszolgákat: csaknem 70 ezer ember nem tudja, mit hoz az új besorolás

Publikálás dátuma
2019.02.20 06:00
A márciusi bérpapírok tömeges felmondást hozhatnak
Fotó: MTI/ Kovács Tamás
Egyelőre sűrű köd borítja a kormányzati igazgatásról szóló, tavaly decemberben elfogadott törvény végrehajtását – ezt jelezték lapunknak több minisztériumból, háttérintézményből és kormányhivatalból is. Majdnem 70 ezer ember sorsa vált bizonytalanná. A jogszabály szerint ugyanis múlt péntekig a fenti kör minden munkahelyén el kellett volna készülni a listáknak, hogy az egyes dolgozók milyen besorolású álláshelyre kerülnek és ennek alapján mekkora lesz a bérük, de informátoraink szerint óriási a csend a hivatalokban. Ha készült is ilyen terv, azt egyelőre nem merik megmutatni a munkatársaknak, így azt sem lehet tudni, mindenki kap-e új kinevezést és a kormány ígéretének megfelelően 30 százalékos béremelést januártól visszamenőleg. A közszféra szakszervezetei szerint a megemelt munkaterhek miatt rengetegen várják a márciusi bérpapírjukat azzal a gondolattal, hogy ha nem kapnak annyi pénzt, amit tisztességesnek tartanak, tömegesen mondanak majd fel. Korábbi köztisztviselőkből és állami tisztviselőkből egységesen kormánytisztviselők lesznek a az állami a hivatalok munkatársai, amihez új kinevezési papírt kellene aláírniuk. A törvény szó szerint azt írja, 2019. február 15-ig a „jövedelem számításának módját a Kormány rendeletben állapítja meg”, de ilyen rendelet eddig nem jelent meg a Magyar Közlönyben.    Egyes forrásaink állítják, létezik ilyen jogszabály, de azt a kormány 2000-esnek minősítette, vagyis titkosította, ami ebben az esetben azt jelenti, hogy mindenhol csak a munkáltatók kapták meg, más nem férhet hozzá. Kormányzati tisztviselő ugyanis csak az lesz, akit írásban kineveznek és aláírásával igazolja, hogy elfogadta a felajánlott munkát és fizetést. Mivel a személyhez kötött béreket nem ismerik az érintettek, a törvény mellékletében olvasható bértáblákat bogarásszák. Ez alapján a legalacsonyabb besorolású minisztériumi kormánytanácsos bruttó 250 ezer forintot kereshet, de az ebbe a körbe sorolt közigazgatási államtitkár pénze akár 1 millió 900 ezer forintra is emelkedhet. A kormányhivatalokban kevesebbet lehet keresni. A kormánytisztviselők helyzete és munkavégzése az eddigi stabilitással szemben teljesen bizonytalanná és kiszámíthatatlanná vált, a terület munkavállalói számára „kardinális változásokat” hozott a kormányzati igazgatásról szóló törvény – fogalmazott lapunknak Kerekes Edit munkajogász. A szakember szerint ezzel kiüresednek a kormánytisztviselők korábbi kedvezményei, most például sorra kap olyan jelzéseket, hogy a hivatali dolgozók szabadsága és pótszabadsága együtt nem éri el a munka törvénykönyve alá esők szabadságának mértékét, de az érintettek közül sokan nehezményezik azt is, hogy az életkor alapján mostantól nem lehet feljebb lépni, megszűnik az automatikus átsorolás rendszere, a tapasztalat sem számít. A Baranya Megyei Liga Szakszervezet (BMLSZ) elnökeként is tevékenykedő jogász versenyszférában szerzett tapasztalatai azt mutatják, ha egy cég átalakítja a belső szabályait, az mindig hoz egy természetes lemorzsolódást, tehát nem kizárt, hogy a kormány is ilyen formában akar további létszámcsökkenést elérni. Csakhogy egy vállalat vezetése többnyire akkor nyúl ehhez az eszközhöz – tette hozzá a munkajogász -, ha minőségi cseréket akar elérni egyes posztokon, míg a kormánytisztviselők körében ezzel a törvénnyel megszűnt minden garancia, hogy a több tudás illetményemelést hoz a magukat továbbképző alkalmazottak számára. Kerekes Edit úgy látja, hogy az új jogszabály csökkenti a hivatalokban dolgozók motivációját a minőségi munkavégzésre. Az is hozzátartozik az értékeléshez, hogy az új jogszabály tele van ellentmondásokkal, ilyen például a márciusi bérkifizetést követően aláírandó kinevezési okmány kérdése is – tette hozzá. A törvény végrehajtási rendeletei közül egyedül a szabadságmegváltást szabályozó rendeletet jelentette meg eddig a kormány a múlt hét szerdáján. A korábbi jogviszony alapján járó napokat ugyanis a dolgozók nem hozhatták át erre az évre, a ki nem vett tavalyi szabadságok megváltásának összegét március 15-ig ki kell fizetni az érintetteknek. A kinevezések és a béremelések szempontjairól megkérdeztük a Miniszterelnökséget is, amelynek feladata lenne a szabályok kidolgozása, de kérdéseinkre nem kaptunk választ.  
Frissítve: 2019.02.20 06:00

Megszakította útját Budapesten egy utasszállító, a személyzet a rendőrségtől kért segítséget

Publikálás dátuma
2019.02.19 21:44
Illusztráció
Shutterstock
Erőszakos utas kényszerítette a földre a Wizz Air Bukarest-Liverpool járatát.
Egy erőszakos utas miatt szakította meg útját Budapesten a Wizz Air Bukarest – Liverpool járata kedden este, írja az AIRportal.hu. A személyzet valahol Hollókő fölött jutott arra az elhatározásra, hogy nem folytatják útjukat. A leszállási engedély mellett pedig
azt is kérték, hogy a rendőrség vonuljon ki a repülőgéphez.
Mentőre nem volt szükségük. A pilóták mindössze azt közölték a légiforgalmi irányítással, hogy a járat fedélzetén egy erőszakosan viselkedő utas okozott problémát, akit közben sikerült megfékezni. Többet nem tudni, a légitársaság még nem nyilatkozott.
Frissítve: 2019.02.19 22:00