Előfizetés

Pszichológus: funkcionális felnőtté válik a gyerek, ha okoseszközt kap

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.01.19. 14:14
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Az internet farkastörvényei szerint nevelkednek a digitális világban túl korán magukra hagyott gyerekek. Mivel a technikai ismereteik jellemzően meghaladják a szülőkét, a virtuálpszichológus szerint az a fontos, hogy tudatos, felelős felhasználóvá neveljük őket.
Egy gyerek abban a pillanatban funkcionális felnőtté válik, amikor okostelefont kap. Az internetes oldalak csupán elenyésző százaléka kérdez rá, hogy a felhasználó elmúlt-e már 18 éves, de tízből tíz gyerek akkor is az igen válaszra tud kattintani. Tóth Dániel pszichológus, aki Pszichológus Pasi néven YouTube-csatornát működtet, úgy fogalmazott: a digitális világ dzsungelében az idejekorán magukra hagyott gyerekek online Mauglikká válnak. Az internet farkastörvényei szerint nevelkednek, ahol például annyit érünk, ahány like-unk van és látszólag bármit megtehetünk a másikkal következmények nélkül. Ezért azt kell tudni, hogy a gyermek mikor áll készen mindarra, ami a digitális térben vár rá. 
Ha rendelkezik a kellő felhasználói tudatossággal, például mértékletességgel, adatbiztonsági ismeretekkel, tudja, hogyan lehet elkerülni, vagy legalább időben felismerni egy interneten portyázó bűnözőt, adathalászt, egy szexuális ragadozót vagy a függőség csapdáit, akkor készen áll”

- fogalmazott a virtuálpszichológus.

A telefon egy kapu, ami mögött ott az egész világ, a gyerekekre a legnagyobb veszélyt mégis önmaguk és a kortársak jelentik. A közérzetüket és a kitartásukat erősen aláássa az önmaguk másokhoz hasonlítgatása, a közösségi oldalakon mutogatott látszatélet és az instant sikerélmények, amit kütyüzés közben tapasztalnak. Ha ebben nőnek fel, ez lesz nekik a „normális”. Kellő önismeret, önbecsülés és kommunikációs készségek nélkül pedig az élet számos területén gondjaik lesznek, mert a tanulás, munka és a magánélet hétköznapi kihívásai is hatalmasakká válnak. – figyelmeztetett a pszichológus

„A lényeg az egyensúly és a tudatosság”

A gyermekeket természetesen képtelenség távol tartani a technológiától, de nem is baj, ha ismerkednek vele. A gond akkor kezdődik, amikor ha túl korán egyedül maradnak vele. A rendszeresen egyedül kütyüző óvodásoknál figyelem-, viselkedészavarok, és akár autisztikus viselkedésminták is megjelenhetnek. Mint minden másról, a digitális dolgokról is beszélgetni kell velük; ebbe a világba is be kell vezetni őket. Keretek hiányában általában túl sok időt töltenek online. Különféle tanulmányok azonban különböző eredményre jutottak a „túl sok” megállapításánál, amelyet befolyásol a gyerek életkora, a személyisége, és a választott időtöltés típusa is, de abban a legtöbb kutatás egyetért, hogy napi 3-4 óra képernyő előtt töltött időn túl serdülőknél már negatív hatások jelentkezhetnek. Sokan ezt már az iskolában elköltik. Célszerű, ha egyensúly van az offline és digitális élet között – ajánlotta Tóth Dániel.
„Amíg a gyerek kicsi, nem szabad magára hagyni a szülő telefonjával, és ne is kapjon saját telefont. Ha már elég nagynak és érettnek ítéltük ahhoz, hogy saját készüléket kapjon, abban kell segíteni, hogy tudatos, felelős felhasználó legyen."

Tóth Dániel szerint a szülőnek, de a tanárnak sem kell naprakésznek lennie minden videójátékot, alkalmazást és influencert illetően, de célszerű meghallgatni a gyermeket, akkor is, ha az aktuális kedvenceiről beszél. 

Genetikai okai lehetnek a monogámiának

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.01.19. 11:11
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A génekbe lehet „kódolva”, hogy egyes állatok hűségesek a párjaikhoz vagy nem.
A Texasi Egyetem kutatói által vezetett nemzetközi kutatócsoport, amelynek tagja többek között Pogány Ákos, a TTK Etológia Tanszékének adjunktusa is, tíz gerinces fajt vizsgált a monogámiához vezető evolúciós genetikai folyamatokat feltérképezve. Arra a következtetésre jutottak, hogy az evolúció során egyfajta univerzális formula hatására az agyban bizonyos gének aktivitása nőtt, másoké pedig csökkent, ennek következtében a kezdetben nem-monogám fajok monogámmá váltak - számolt be a TudományPláza.
A kutatók úgy definiálták a monogámiát mint a legalább egy párzási időszakon át fennmaradó, egyetlen párral történő párkapcsolatot, amelyben az utódok felnevelésével kapcsolatos munka legalább egy része megosztott, mint ahogy a ragadozóktól és más veszedelmektől való védelem is. A kutatók ez alapján alapján akkor is monogámnak tekintettek egy állatfajt, ha a pár tagjai alkalmanként más egyedekkel is párzanak.
A kutatók öt, közeli rokon fajpárt, köztük négy emlős-, két madár-, két béka- és két halfajt vizsgáltak, amelyeket úgy válogatták össze, hogy az egyik monogám legyen. Mind a tíz vizsgált faj hím egyedeinek agyában azonosítani tudták a monogámia kialakulását jelentő evolúciós átmenethez köthető változásokat. A monogám viselkedés összetettsége ellenére azt találták, hogy minden alkalommal ugyanazok a génexpressziós változások zajlottak le. Az egymástól távoli rokonságban álló fajok – például halak és emlősök – génjeinek szekvencia-hasonlóságon alapuló csoportosításával a kutatócsoport sikeresen azonosította a közös evolúciós formulát, amely hosszú párkapcsolathoz és szülői együttműködéshez vezetett az öt monogám fajnál. 
A publikációk egyik fő újdonsága, hogy a vizsgált több száz millió éves periódus jóval hosszabb evolúciós időszakot ölel fel, mint a korábbi tanulmányok, amelyek új jellegek kialakulása során egymástól legfeljebb tízmillió év által elválasztott állatfajokat vizsgáltak.
„Nem számítottunk rá, hogy 450 millió év során ilyen összetett viselkedést érintő evolúciós átmenetek pontosan ugyanúgy történtek minden alkalommal”

- mondta Young.

Meghalt Németh Judit fizikus, az MTA rendes tagja

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2019.01.18. 19:25

Fotó: Shutterstock
86 évesen hunyt el Németh, a hazai nehézion-fizikai kutatások iskolateremtő alakja.
Kedden, 86 éves korában elhunyt Németh Judit akadémikus, a hazai nehézion-fizikai kutatások egyik iskolateremtő alakja - közölte a Magyar Tudományos Akadémia kommunikációs főosztálya.
Németh Judit 1932. október 15-én született Budapesten, édesapja Németh László író volt. Diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte 1955-ben. 1965-ben lett kandidátus, 1972-ben elnyerte a fizikai tudományok doktora fokozatot. Az MTA levelező tagjává 1998-ban, rendes tagjává 2004-ben választották. Mintegy harminc évig volt egyetemi tanár az ELTE TTK Elméleti Fizikai Tanszékén, több évet töltött rangos franciaországi, németországi és amerikai egyetemeken.
Tudományos érdeklődése középpontjában a magfizika és a csillagok belső folyamatait leíró magfizikai jelenségek álltak. A magyar nagyenergiás magfizikai (nehézion-fizikai) kutatások egyik megalapítója, a kvarkanyagról rendezett 2005-ös budapesti világkonferencia egyik fő szervezője volt.
Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat munkájában alelnökként, majd elnökként vett részt. Munkásságát 1987-ben Akadémiai Díjjal ismerték el.