Pszichológus: funkcionális felnőtté válik a gyerek, ha okoseszközt kap

Publikálás dátuma
2019.01.19. 14:14
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Az internet farkastörvényei szerint nevelkednek a digitális világban túl korán magukra hagyott gyerekek. Mivel a technikai ismereteik jellemzően meghaladják a szülőkét, a virtuálpszichológus szerint az a fontos, hogy tudatos, felelős felhasználóvá neveljük őket.
Egy gyerek abban a pillanatban funkcionális felnőtté válik, amikor okostelefont kap. Az internetes oldalak csupán elenyésző százaléka kérdez rá, hogy a felhasználó elmúlt-e már 18 éves, de tízből tíz gyerek akkor is az igen válaszra tud kattintani. Tóth Dániel pszichológus, aki Pszichológus Pasi néven YouTube-csatornát működtet, úgy fogalmazott: a digitális világ dzsungelében az idejekorán magukra hagyott gyerekek online Mauglikká válnak. Az internet farkastörvényei szerint nevelkednek, ahol például annyit érünk, ahány like-unk van és látszólag bármit megtehetünk a másikkal következmények nélkül. Ezért azt kell tudni, hogy a gyermek mikor áll készen mindarra, ami a digitális térben vár rá. 
Ha rendelkezik a kellő felhasználói tudatossággal, például mértékletességgel, adatbiztonsági ismeretekkel, tudja, hogyan lehet elkerülni, vagy legalább időben felismerni egy interneten portyázó bűnözőt, adathalászt, egy szexuális ragadozót vagy a függőség csapdáit, akkor készen áll”

- fogalmazott a virtuálpszichológus.

A telefon egy kapu, ami mögött ott az egész világ, a gyerekekre a legnagyobb veszélyt mégis önmaguk és a kortársak jelentik. A közérzetüket és a kitartásukat erősen aláássa az önmaguk másokhoz hasonlítgatása, a közösségi oldalakon mutogatott látszatélet és az instant sikerélmények, amit kütyüzés közben tapasztalnak. Ha ebben nőnek fel, ez lesz nekik a „normális”. Kellő önismeret, önbecsülés és kommunikációs készségek nélkül pedig az élet számos területén gondjaik lesznek, mert a tanulás, munka és a magánélet hétköznapi kihívásai is hatalmasakká válnak. – figyelmeztetett a pszichológus

„A lényeg az egyensúly és a tudatosság”

A gyermekeket természetesen képtelenség távol tartani a technológiától, de nem is baj, ha ismerkednek vele. A gond akkor kezdődik, amikor ha túl korán egyedül maradnak vele. A rendszeresen egyedül kütyüző óvodásoknál figyelem-, viselkedészavarok, és akár autisztikus viselkedésminták is megjelenhetnek. Mint minden másról, a digitális dolgokról is beszélgetni kell velük; ebbe a világba is be kell vezetni őket. Keretek hiányában általában túl sok időt töltenek online. Különféle tanulmányok azonban különböző eredményre jutottak a „túl sok” megállapításánál, amelyet befolyásol a gyerek életkora, a személyisége, és a választott időtöltés típusa is, de abban a legtöbb kutatás egyetért, hogy napi 3-4 óra képernyő előtt töltött időn túl serdülőknél már negatív hatások jelentkezhetnek. Sokan ezt már az iskolában elköltik. Célszerű, ha egyensúly van az offline és digitális élet között – ajánlotta Tóth Dániel.
„Amíg a gyerek kicsi, nem szabad magára hagyni a szülő telefonjával, és ne is kapjon saját telefont. Ha már elég nagynak és érettnek ítéltük ahhoz, hogy saját készüléket kapjon, abban kell segíteni, hogy tudatos, felelős felhasználó legyen."

Tóth Dániel szerint a szülőnek, de a tanárnak sem kell naprakésznek lennie minden videójátékot, alkalmazást és influencert illetően, de célszerű meghallgatni a gyermeket, akkor is, ha az aktuális kedvenceiről beszél. 
Szerző

A túlsúly és az alvászavar kölcsönösen hat egymásra

Publikálás dátuma
2019.01.18. 14:14

Fotó: AFP
Az alvászavarok bizonyos típusai összefüggenek a túlsúllyal – és ez oda-vissza kapcsolatot jelent.
Éjszakai légzéskimaradásnak vagy obstruktív alvási apnoénak nevezik azt a jelenséget, amikor horkolás közben, hosszabb légzésszünet után hirtelen levegő után kapkod az érintett – mondta dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológus. Az alvási apnoéra való hajlamot, az anatómiai adottságokat általában örököljük, a betegség előfordulása a kor előrehaladtával nő, de kialakulásának rizikófaktora lehet a szűk orrjáratok, a valamilyen ok miatt kialakuló orrdugulás, az alkoholfogyasztás és a dohányzás is.  
Azonban az amerikai National Sleep Foundation szerint a legnagyobb kockázati tényező a túlsúly. Az összefüggés ráadásul kétirányú. Bár természetesen nem minden elhízott személy szenved éjszakai légzéskimaradástól, de a plusz kilók bizonyítottan növelik a rizikóját. A túlsúly miatt ugyanis a nyak területén is zsír halmozódik fel, ami önmagában is akadályozza a légzést. Ezért a probléma kezelésének első, életmódbeli lépése a testsúly rendezése. Már tízszázaléknyi fogyás is javít az alvási apnoé állapotán, sőt esetenként meg is szünteti a légzéskimaradást.

Hatnak egymásra

Minél súlyosabb az alvási apnoé, annál nagyobb az esély a súlygyarapodásra – derül ki több kutatásból is. Ennek elsősorban az az oka, hogy a légzéskimaradás által megzavart alvás, amely így nyilván nem kielégítő, hatással van az étvágyat befolyásoló hormonok termelődésére. Egyes tanulmányok szerint az elégséges és jó minőségű alvást „produkáló” személyek kevesebb cukrot és szénhidrátot fogyasztanak napközben, mint a keveset alvók és az alvászavarban szenvedők. Ráadásul az alvászavar miatti napközbeni fáradtság és alacsony energiaszint hatására a fizikai aktivitás is csökken. Ez pedig különösen megnehezítheti a túlsúlyos, éjszakai légzéskimaradástól szenvedő páciensek fogyási próbálkozásait. 
„A horkolás és a légzéskimaradás tünetei nemcsak zavaróak, de hosszú távon magas vérnyomást, szív- és agyi érbetegséget, cukorbetegséget is előidézhetnek”

– hangsúlyozta dr. Vida Zsuzsanna.

Bár a horkolás a hálótársnak is kellemetlen, az alvási apnoé az érintett egészségét is veszélyezteti, mivel ezek a tünetek úgynevezett alvásfüggő légzészavarra utalnak, amelynek során a szervezet oxigénellátási szintje súlyosan károsodhat. Ezért feltétlenül érdemes kivizsgáltatni a problémákat, a szomnológiai szűrővizsgálaton kívül szükség lehet fül-orr-gégészeti, kardiológiai, endokrinológiai vizsgálatra is. A horkolás megszüntetésével gyakran a hálótársak alvászavara is megoldódik, de csökken a szívinfarktus, a stroke és számtalan egyéb betegség előfordulási gyakorisága. Javulnak az olyan szubjektív tünetek is, mint a nappali hangulatromlás, az ingerlékenység, a teljesítmény- és koncentrációcsökkenés, amelyek a nem megfelelő minőségű alvás következményei. Az alvászavarok megszüntetése után eredményesebbé válhat az addig sikertelen fogyókúra. 
Szerző

Új módszerrel felére csökkentettek egy májdaganatot a Semmelweis Egyetemen

Publikálás dátuma
2019.01.17. 16:16

Fotó: Kovács Attila / Semmelweis Egyetem
Először végeztek Magyarországon úgynevezett radioembolizációs daganatterápiát, amelynek következtében a 72 éves beteg tízcentis májáttétet adó daganata a felére csökkent. A világon már használt eljárás a hagyományos onkológiai kezelésre nem reagáló, sebészileg el nem távolítható primer és áttétes májdaganatokban szenvedőknek adhat új reményt.
A hagyományos onkológiai kezelésre nem reagáló, sebészileg el nem távolítható primer és áttétes májdaganatokban szenvedőknek adhat új reményt az az úgynevezett radioembolizációs daganatterápia, amelyet Magyarországon először a Semmelweis Egyetemen végeztek december elején. A Nukleáris Medicina Központtal, az egyetem Onkológiai Központjával és Sugárvédelmi Szolgálatával közreműködésben a Radiológiai Klinikán egy 72 éves, jó állapotú, a nyelvgyök területéről induló daganat következtében kialakuló májáttétben szenvedő betegnél végezték el a beavatkozást, amelynek másnapján a beteg hazamehetett - közölte a Semmelweis Egyetem. A kezelést követően két hétig még gyenge és fáradékony volt, de a január elején végzett CT vizsgálat szerint
a korábban 10 centiméternél nagyobb, hagyományos kezelésre nem reagáló daganat térfogatának több mint 50 százaléka elpusztult.

A világon már másfél évtizede használt eljárást olyan elsődleges májrák, valamint más szervek okozta májáttétek esetén alkalmazzák, ahol sebészi ellátás nem kerülhetett szóba, és más daganatellenes terápiák nem hoztak eredményt. Esetleg a gyógyszerek okozta súlyos, elviselhetetlen mellékhatások, vagy a kezelés mellett kialakult rezisztencia miatt (amikor a daganat már nem reagál az addig alkalmazott kezelésre) nincs más lehetőség.
A tájékoztatás szerint a radioembolizáció többszakmás eljárás, amelynek lényege, hogy a kar felől katéterrel bejutva, a máj tápláló erein keresztül, a tumor vérellátásába mikroszkopikus méretű sugárforrások tízezreit juttatják be. Ezek az apró sugárzó részecskék a daganat ereiben elakadva rendkívül nagy dózisú, de csak a tumorban hatást kifejtő, belső sugárterápiás kezelést jelentenek. A beteget így sem a kezelés alatt, sem az azt követő rövid megfigyelés idején nem kell elkülöníteni családjától, otthonától.
A nukleáris medicina- és képalkotó szakemberből, intervenciós radiológusból, valamint klinikai onkológusból álló munkacsoport vezetője, Dr. Bánsághi Zoltán, a Radiológiai Klinika igazgatóhelyettese elmondta, a kezelés fájdalommentes, körülbelül 40 perces érfestésként élhető meg, amelyet – betegbiztonsági okokból – mindössze 24 órás megfigyelés szükséges, utána a beteg hazamehet. Mivel a beavatkozást kar felőli katéterezési technikával végzik, a megfigyelési időszakban sincs a páciens ágyhoz kötve, sem mozgásában korlátozva.

Érfestés

A kontrasztanyagos érfestés során a verőereket katéterrel megvizsgálva tájékozódnak az anatómiai viszonyokról, és az erek kóros elváltozásait (szűkület, elzáródás, kóros értáplálás) kezelik műtét nélkül.

Magyarországon az elmúlt negyven évben a máj elsődleges, illetve a más szervből kiinduló, de a májba már áttétet adó daganatok száma is növekedett. Éves előfordulásuk összességében 8-9 ezer közé tehető, és körülbelül hatezer esetben a daganatos máj sebészileg operálhatatlan, az esetek felében pedig sikeres műtétet követően is számítani lehet a daganat májon belüli kiújulására.
A radioembolizációs daganatterápia eredményei a nem operálható esetekben is biztatóak, sőt számos adat arra utal, hogy az eljárással, a műtéti ellátásra nem alkalmas esetek egy részénél mód van a daganat kisebbítésére és a daganatmentes májterület térfogatának növelésére, ami műthetővé teheti a pácienst - mondta Dr. Bánsághi Zoltán.  
A Radiológiai Klinika igazgatója, Dr. Bérczi Viktor beszámolója szerint az első hazai beavatkozást mintegy kétéves előkészítő munka előzte meg. Az eljárást egyelőre csak a Semmelweis Egyetemen végezhetik. Várhatóan január végén megtörténhet a második hazai kezelés is.
Szerző