Elutasította az M1 híradójának kiegyensúlyozatlanságára vonatkozó panaszt a Médiatanács: a Magyar Narancs szerint azzal érveltek, hogy amennyiben hatósági úton kérnék számon a köztévén a csúsztatásokat, sérülne a szerkesztői szabadság.
A lap azt írja, a panaszt a köztévé előtt korábban éhségsztrájkoló Nagy Navarro Balázs tette. A hírcsatornán 2018. december 9-én 19 óra 30 perces kezdettel sugárzott Híradó kiegyensúlyozatlanságát kifogásolta: azzal érvelt, hogy a médiatörvény és a médiaalkotmány egyaránt kiegyensúlyozott tájékoztatásra kötelezi a köztévét, de Nagy Navarro szerint ezt az előírást az M1 súlyosan megsértette, amikor nem a kellő részletességgel és tartalommal számolt be az MTVA székháza előtt tartott tüntetésről.
A panasztevő egyebek mellett kiemelte, hogy „az M1 egy 3 mondatos – részben hibás tartalmú, részben egy másik médiatartalom-szolgáltatótól (hvg.hu) idézett – hírt közölt”. A tüntetés érdemi részéről egyáltalán nem számolt be, nem tájékoztatott többek között Hadházy Ákos beszédéről, és arról sem, hogy nem engedték belépni a közmédia területére. Ezen kívül a riport felvezetésekor, majd az anyag adásba kerülésekor végig a jobb alsó sarkában elhelyezett felirat sem felelt meg a valóságnak, ugyanis a tüntetésen nem az Európai Ügyészség mellett szólaltak fel, hanem az MTVA vezérigazgatója és tanácsadója ellen.
Hadházy szerepe azért érdekes, mert a kifogásolt műsor rá volt kihegyezve. A műsorvezető azzal indított, hogy az Európai Ügyészség mellett tüntettek pár százan Hadházy vezetésével. Eztán a független parlamenti képviselő politikai múltja következett, többek között az, hogy lemondott a társelnöki tisztségekről, majd azt mondta a narrátor, hogy az „egyik legemlékezetesebb szereplése az volt, amikor az állatorvosi végzettségére hivatkozva a koraszülötteket kiskutyákhoz hasonlította, továbbá a kisbabák és a tejeszacskók között is párhuzamot vont.” Az M1 műsorában ezen kívül kitértek „Hadházy földügyeire”, valamint arra is, hogy „perben áll idős szomszédjával”, illetve korábbi párttársával, Sallai R. Benedekkel való konfliktusára is.
A „szerkesztői szabadság aránytalan korlátozása”
A lap azt írja, a Médiatanács nem vitatta, hogy a műsorszegmens „szerkesztési sajátosságai” módot adhattak arra, hogy a nézők egy részben a tényszerű információközlésen túl egyéb benyomásokat keltsen. Azonban a nézők egy részében valakivel szemben negatív hangulatot keltő megfogalmazások, interjú-szerkesztési sajátosságok miatt nem állapítható meg a médiahatóság szerint a kiegyensúlyozottság törvényi kötelezettségének megsértése.
A cikk szerint a Fidesz delegálta tagokból álló Médiatanács úgy érvelt: az esetleges pontatlan megfogalmazás, illetve a tényszerűség hiánya csak akkor értékelendő jogsértés megállapításánál, ha az egyben a kiegyensúlyozatlan tájékoztatást eredményez. A hatóság úgy vélte, pontosan azért nem kényszeríthető ki hatósági úton a tájékoztatásban megjelent információk korrekciója, pontosítása, mert az a „szerkesztői szabadság aránytalan korlátozásához vezetne”.
A Médiatanács megjegyezte, hogy a híradásban a közmédia túl azon, hogy ismertette, volt tüntetés az MTVA székház előtt, az egyes információkat szövegkörnyezetéből kiragadva oly módon szerkesztett össze, amely téves következtetések levonására lehetett alkalmas. Az ilyen gyakorlattal szemben a médiaszabályozás keretein kívül álló jogorvoslati eszközök állnak a rendelkezésre, így sajtóhelyreigazítási eljárás, személyiségi jogi per kezdeményezése jóhírnév vagy becsület megsértése esetén, vagy akár büntetőjogi eszközök. Hozzátette: a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye senkinek nem jelent alanyi jogot az adott műsorszámban történő megszólalásra, szereplésre vagy véleményének ismertetésére. A Médiaszolgáltató szerkesztési szabadsága körében szabadon dönt arról, hogy milyen témáról, s milyen mélységben és terjedelemben számol be, vagy a műsorszámban megszólaló személy mely mondatait adja közre.
