Esély sem volt elmondani, hogy a melegség nem betegség: az adás napján hívta meg a Háttér Társaságot a köztévé

Publikálás dátuma
2019.01.18 16:21

Fotó: MTV
Szerveznek egy saját beszélgetést, hogy elhangozhassanak valós, tudományos és szakmai érvek is. Meghívták a köztévés műsor résztvevőit is.
Aggasztó, hogy a közmédia szándékosan úgy szerkeszt adást, hogy abban kifejezetten félrevezető, sőt káros állítások ellenvélemény nélkül jelenjenek meg - írja közleményében a Háttér Társaság, az egyik legjelentősebb magyarországi LMBT-szervezet. A közleményt amiatt a köztévében adásba került műsor miatt adták ki, melyben a műsorvezető egy pappal és a Heti Válasz korábbi szerzőjével azt tárgyalja: a melegség egy torzulás, esetleg betegség, amit meg kell gyógyítani.
Bár az "Ez itt a kérdés..." botrányos adása egy három hónappal ezelőtti konferenciáról szólt, a Háttér Társaság mégis csak az adás napján kapott meghívást, írják. Ha a műsor készítőinek az lett volna a célja, hogy valóban megismerjék az álláspontjukat, akkor három hónapjuk lett volna arra, hogy időpontot egyeztessenek. Ezért, mint fogalmaznak,
egyértelmű, hogy az aznapi meghívással csak az volt a céljuk, hogy a Háttér Társaságot úgy tüntessék fel, mintha vitaképtelen lenne.
Az adásában megtévesztő, ártalmas és rosszindulatú állítások hangzottak el a homoszexualitással és az LMBTQI emberekért dolgozó szervezetekkel kapcsolatban, hangsúlyozzák, hozzátéve: a homoszexualitás nem betegség, ezért gyógyítani nem lehet és nem is kell.
"A médiaalkotmány kifejezetten tiltja a kisebbségi csoportokkal szembeni gyűlöletkeltést és kirekesztést. Álláspontunk szerint egy csoport betegnek címkézése kimeríti a kirekesztés fogalmát"
- mondta el Dombos Tamás, a Háttér Társaság ügyvivője. Hozzátette, mind a pszichiáterek, mind a pszichológusok etikai szabályzata előírja, hogy csak tudományos alapokon álló terápia elfogadott. "Ha egy orvos vagy pszichológus a melegség gyógyítását vállalja, etikai eljárás kezdeményezhető ellene" - fogalmazott.
Annak érdekében, hogy a műsorban elhangzott valótlan és szakmaiatlan állításokat szakemberek cáfolják, és álláspontjukat a műsor nézői, készítői és szereplői is megismerhessék, a Társaság beszélgetést szervez "Ez itt a válasz! Pszichológusok az LMBTQI személyek segítéséről" címmel. A meghívott pszichológusok és szakértők mellett szeretettel várják az M5-ös beszélgetés résztvevőit, Trombitás Kristófot, Szőnyi Szilárdot és Hodász András atyát is. "Bízunk benne, hogy az eseményről az »Ez itt a kérdés...« stábja is tudósít majd, így a műsor nézőihez is eljut a pszichológus szakma álláspontja" - írják.

A Médiahatósághoz fordulnak a Liberálisok és az LMP

A Magyar Liberális Párt szerint az M5-ös csatorna „Ez itt a kérdés” című műsorának szerdai adásában elhangzott kijelentések kimerítik a közösségi elleni uszítás fogalmát, sértik a melegek emberi méltóságát és gyűlöletre szítanak, ezért arra kérik a Médiatanácsot, hogy haladéktalanul vizsgálják ki az adást – derül ki a párt pénteki közleményéből.
Az LMP is közleményt fogalmazott meg az ügyben: mint írták, a műsorban a homoszexuálitásról, mint betegségről és annak gyógyításáról beszéltek, a Pride-on felvonulókat pedig erőszakos magamutogatóknak állították be. Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője szintén a Médiahatósághoz fordul.

Frissítve: 2019.01.24 19:04

Röpködnek a százmilliók, miután patkányirtó céget váltott a főváros, csak a kártevő egyre több

Publikálás dátuma
2019.04.25 06:00

Fotó: Shutterstock
Az állami szervek nem mondják meg, mennyivel nőtt a fővárosban a rágcsálók száma, közben jókora közpénz-pocsékolás készül a háttérben.
Furcsa módon az ellenzékre mutogat a Fidesz képviselője, amiért a kormányoldal több képviselője nem érkezett meg a fővárosi közgyűlés közbeszerzési bizottságába, hogy megszavazzon plusz 300 millió forintot (a részleteket lásd: később) a budapesti patkánymentesítéssel tavaly megbízott RNBK konzorciumnak. Pedig pont a fideszes városatyák távolmaradása miatt nem sikerült napirendre venni a javaslatot. Ez azonban nem tartotta vissza Bácskai Jánost attól, hogy kijelentse: „az ellenzéki képviselők felelőtlen viselkedése miatt” nem született döntés egy azonnali, rendkívüli patkányirtásól. Sőt, Ferencváros fideszes polgármestere egészen le is szűkítette a felelősök körét, mondván: személyesen Karácsony Gergely zuglói polgármester, főpolgármester-jelölt felelőssége, amiért az „meggyőzte a képviselőtársait” arról, hogy ne szavazzák meg a szerződésmódosítást. Az ügyben Trippon Norbert, a bizottság MSZP-s elnöke jövő hét keddre rendkívüli ülést hívott össze, egyben kezdeményezte, hogy ezúttal nyíltan tárgyalják meg a főváros javaslatát, az előterjesztő ugyanis zárt tárgyalást kért. Az ellenzék egyébként régóta nehezményezte azt a különös eljárást, amivel a főváros patkánymentességét 47 éven át biztosító Bábolna Bio Zrt.-től tavaly nyáron elvették a feladatot. A cégnek közbeszerzésen aláígérő négy vidéki vállalkozásból álló konzorcium évi 260 millió forintért vállalta a kártevőállomány likvidálását - tavaly nyáron. És decemberben már 650 milliós pluszkeretet szavazott meg a közgyűlés kormánypárti többsége, mondván: időközben elszaporodtak a patkányok. Ráadásul furcsa módon a decemberi közgyűlésen a kormányoldal még az ügy sürgősségére hivatkozva szavazta meg az említett pluszkeretet, ennek ellenére a főváros négy hónapot várt, és most próbál szerződést módosítani a konzorciummal. Ez a patkányok életciklusa ismeretében minimum ráérősnek minősíthető.    Karácsony Gergely sajtótájékoztatóján érthetetlennek nevezte, miért vonta el a főváros a feladatot a Bábolna Bio-tól. Egyúttal felszólította a kormányt, hogy valljon színt: mekkora közegészségügyi problémát jelent a patkányok elszaporodása Budapesten. Azt ugyanis egyelőre nem tudni, mennyivel nőtt a fővárosi patkánypopuláció - erről csak a kormány, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó Nemzeti Népegészségügyi Hivatalnak (NNH) rendelkezik hiteles információval. A hivatal azonban hallgat. Kerestük a fővárost, de nem válaszolt. A helyzet sajátossága, hogy a kormány és az ellenzék egyaránt érdekelt a „patkányinvázióban”. A kártevők elszaporodása egyrészt muníciót ad a tarlósi városvezetéssel szemben, a kormányoldal pedig a fertőzöttség terjedésére hivatkozva akar idén 300 millió forintot költeni (a 650 nmilliós keretből) patkányirtására (a 2019-re vonatkozó szerződés 260 millió forintról szólt). Mindezt úgy, hogy a Bábolna Bio Zrt. még decemberben levelet írt a fővárosi képviselőknek, jelezve, hogy tartja a közbeszerzésen tett ígéretét, és 235 millió forintért megoldja a problémát. Abban mindenki egyetért: a helyzet valamelyest romlott, a kérdés csak az, mennyivel. A főváros évtizedekig patkánymentes volt, ez ezt jelenti, hogy az épületek 1-2 ezrelékében érzékelték rágcsálók jelenlétét. Hét éve, még a „bábolnás” időszakban megindult a populáció lassú növekedése, ám az említett szint alatt maradt. Az utóbbi időszakban viszont megszaporodtak az észlelések, sokszor olyan helyen bukkantak fel a rágcsálók, ahol korábban évtizedekig nem látták őket. A RNBH konzorcium vezetője, Reisinger Mátyás viszont korábban lapunknak azt nyilatkozta: tavaly őszre a rágcsálók állománya számottevően növekedett. Szerinte ennek természetes okai voltak: a hosszú száraz ősz, a fővárosi lakosság vízhasználati szokásainak a változása. Azt a közkeletű vélekedést ugyanakkor hárította, hogy a tavaly nyáron levezényelt szolgáltatóváltás szerepet játszott volna a fővárosi rágcsáló-populáció erősödésében.
Frissítve: 2019.04.25 06:15

Nem tudja kifizetni a 2 milliós bírságot, a Facebookon kalapozik Márki-Zay

Publikálás dátuma
2019.04.24 21:03
Márki-Zay Péter
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Három perben is jogerősen elmarasztalták Hódmezővásárhely polgármesterét, aki állítása szerint saját zsebből nem tudná rendezni a költségeket.
Facebookon kér támogatást Márky-Zay Péter, akit kedden, jó hírnév megsértése miatt három perben is elmarasztalt a szegedi bíróság. A hódmezővásárhelyi városvezető szerint összesen 2 millió forintot, na és a perköltségeket vasalnák be rajtuk, ami családjának három havi teljes bevételét jelenti – és amit ki sem tudnának fizetni. A polgármester bejegyzésében megosztotta számlaszámát, ahova – a hozzászólások alapján – már érkeztek is felajánlások. 
Hódmezővásárhely vezetője külön posztban számolt be az elvesztett perek hátteréről. Mint ebben írja, a sorozatos pereskedés célja szerinte a teljes ellehetetlenítés, idő, energia, pénz tekintetében egyaránt.  Beszámolója szerint:
1. Az első perben egy építési vállalkozó perelte be Márki-Zayt, akiről (a polgármester szerint) még az elsőfokú bírói döntés is elismerte, hogy saját ingatlanvásárlásának is maga volt az ingatlanbecslője. „A másodfok az ítéletet megerősítve immár ezt a dokumentumokkal igazolt tényt is vitatja és, továbbra is a vállalkozó jó hírnevének megsértésének tartotta, hogy ezt én kifogásoltam - 500.000 Ft sérelemdíjat ítéltek meg neki, plusz perköltségeket.” - fogalmazott a városvezető. 2. A hódmezővásárhelyi kórház szintén a jó hírnevének megsértéséért perelte a polgármestert, kampánybeszédében elmondott véleményéért. („a „ha önök bemennek a hódmezővásárhelyi kórházba, az életüket kockáztatják” ), a bíróság itt 800 ezer forintos sérelemdíjat ítélt meg. 3. Egy magánszemély azért perelte be a polgármestert, mert Márki-Zay korábbi városvezetés lakásértékesítési gyakorlatát kritizálva azt mondta, hogy az illető és két gyermeke által beszerzési ár alatt megvásárolt három lakás esetében felmerül a hűtlen kezelés gyanúja is. „A bíróság most kimondta, hogy (...) becsületét az elsőfokú ítélettel szemben nem sértettem meg, de a jó hírnév sérelmét fenntartotta, a kért 2 milliós és első fokon megítélt 1 milliós sérelemdíjjal szemben 700.000 forintot ítélt meg, ami még így is érthetetlenül magas összeg, különösen annak fényében, hogy a konkrét ügyben azóta hűtlen kezelés gyanújával feljelentés is született - olvasható Márky-Zay bejegyzésében.
A polgármester hangsúlyozta, a szegedi bíróság ítéletei ügyében a Kúriához fordulnak, ezt követően pedig akár az Európai Bírósághoz is elmennek. Hozzáteszi, „Mindez évekig tarthat és nagyon sokba kerül, de számomra elfogadhatatlan, perekkel korlátozzák a szabad véleménynyilvánítást és elhallgattatják azokat, akik feltárják a visszaéléseket”.